Több szempontból is hiányosak, és nem minden jogszabálynak felelnek meg a CATL debreceni akkugyárának kiállított hatósági engedélyek – állapította meg két, a bíróság által felkért független szakértő a gyár engedélye ellen indított perben benyújtott szakvéleményben. A bíróság így akár megsemmisítheti a CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt, ami ahhoz vezethet, hogy a gyár az új engedély kiadásáig nem tudja elkezdeni a sorozatgyártást – írja a Telex.
2022 nyarán jelentették be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát a kínai CATL, amely piacvezető az elektromos autókba való akkumulátorok gyártásában. Az üzem Magyarország egyik legnagyobb gyára lesz, aminek amellett, hogy hatalmas a víz- és energiaigénye, rengeteg mérgező vegyi anyaggal fog dolgozni.
Egy ilyen üzem elindításához egy speciális, úgynevezett környezethasználati engedélyre van szükség, amelyet egy külsős cég készít elő, majd a vármegyei kormányhivatal hagy jóvá. Bár a CATL beruházásának környezeti hatásairól a projekt bejelentése után egymásnak ellentmondó adatok és tanulmányok láttak napvilágot, a kormányhivatal 2023 februárjában kiadta a gyár környezethasználati engedélyét.
Ezt az engedélyt azóta egyszer módosítani kellett, az új verzió szerint a gyár hatásterülete nagyon kicsi, és azon belül nem él senki. Helyi civilek – a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület volt és jelenlegi tagjai, valamint Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi elnöke – szerint azonban az engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően adták ki, és abban rosszul számolták ki, hogy a gyár milyen hatásokkal lehet a környezetére.
Szerintük a gyár hatásterülete az engedélyben megadottnál jóval nagyobb, és arra hivatkozva, hogy ők is a hatásterületen belül élnek, a bíróságon támadták meg a katasztrófavédelmi engedélyt.
A bíróság még tavaly márciusban elrendelte, hogy független igazságügyi szakértő állapítsa meg a gyár hatásterületét, aminek a költségét a pert indító civileknek kellett kifizetniük. Álláspontjuk szerint ugyanis a civileknek a pert elindítani sincs joguk, ha nem bizonyosodik be, hogy tényleg a gyár hatásterületén belül élnek.
Az ügyben végül két igazságügyi szakvélemény készült, amelyeket mostanra küldtek ki a perben részt vevő feleknek. Ezek szerint
az akkugyárnak kiadott környezethasználati engedély elkészítésekor nem végezték el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, és a gyár hatásterületét több szempontból hibásan határozták meg.
Sőt, tulajdonképpen a különböző szakterületek közül egyedül a levegőtisztaság szempontjából állja meg a helyét az engedély, minden más szempontból hiányos vagy hibás megállapításokat tartalmaz.
A pert indító civileket képviselő Halász Árpád ügyvéd szerint ezzel két dolog is bebizonyosodott, amit ők a kezdetektől fogva állítottak. Egyrészt az, hogy a környezethasználati engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően állították ki, másrészt az, hogy az általa képviselt magánszemélyek nem zárhatóak ki a perből arra hivatkozva, hogy nem élnek a gyár hatásterületén.
