„Megdöbbentő volt most tavasszal, ahogy érkeztek vissza a költözőmadarak. Elrepültek ősszel onnan, ahol költöttek, és most jöttek vissza, de már nem volt hová: feltúrták az élőhelyeiket. Van arra egy tölgyes erdő, két éve télen még huszonkét őzet számoltunk, most négyet. Úgy tudjuk, hétszáz hektárt fognak itt az ipari parkban lebetonozni gyáraknak, üzemeknek, parkolóknak. Csak a CATL-nek 940 férőhelyes parkolója lesz” – mondja Szemán Judit, a Szemán-tanya tulajdonosa és a debreceni Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület elnöke. Judit az édesanyjával és két huszonéves fiával, Lászlóval és Sándorral él és gazdálkodik a tanyán. Kozma Évával, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) alelnökével jöttünk hozzájuk látogatóba: a Szemán-tanya a kínai tulajdonú Contemporary Amperex Technology, azaz a CATL vállalat tervezett debreceni akkumulátorgyárához a legközelebbi lakott terület, s az utolsó telek, amely még Debrecenhez tartozik. Ezen túl már Mikepércs van. Ha megépül a gyár, úgy 800 méterre lesz a tanyától, de a vasúti átrakodó terminál még közelebbre esik majd.
A két lakóépületből és ólakból álló tanya szélén a határt kémleljük, arrafelé, ahol valamikor csak szántóföldek sorakoztak, most viszont feltúrt építési területek és újonnan felhúzott gyárépületek szürkéllenek. „De legalább még valamennyire látjuk Debrecent! Ha megépül a CATL gyára, az is eltűnik a szemünk elől” – jegyzi meg Judit egyik fia, Sándor.
Juditék idén januárig Facebook-csoportként működtek, azóta egyesületként. Az április 16-ai gödi demonstráció volt az első, ahol a felszólalók már nemcsak a helyi Samsung gyár zaj-, talaj-, víz- és fényszennyezése ellen, hanem az országot elárasztó akkugyárak riasztó tendenciája ellen tiltakoztak. Juditék és Kozma Éváék egyesületének, a MIAKÖ-nek a tagjai is ott voltak Gödön. Mint Éva meséli, ismernek olyat, aki Komáromból Győrszentivánra költözött egy akkugyár elől, de hiába, most ott is ilyet terveznek. „Ha a kormány tényleg akkugyártó nagyhatalmat akar csinálni az országból, akkor ez elől már nincs hová költözni. Aki még nem találkozott a problémával, majd fog” – jegyzi meg Éva, aki három gyermek édesanyja, környezetvédelmi vegyésztechnikus a végzettsége, és jelenleg kávéalapú kozmetikumok fejlesztésén dolgozik.
Debrecenben a teljes beruházást 221 hektárra, mintegy 200 focipályányi területre tervezi a CATL. A leendő gyár főépülete 21 méter (7 emeletnyi), a raktára 28 méter magas lesz. Összesen vagy húsz épülettel lehet számolni a gyárterületen. Az építkezést idén nyáron kezdik el, az első ütem próbaüzeme 2024-re várható.
Abban Juditék mind egyetértenek, hogy normális lakhatásra nagyjából alkalmatlan lesz ez a vidék. „Ebből a beruházásból mi semmit nem nyerünk: a tervezett gyár területe már kínai tulajdonban van, a dolgozók nagyrészt kínai és más külföldi vendégmunkások lesznek, mert a környékről már a jelenleg üzemelő gyárakba sincs elég ember. Az akkumulátorokat pedig Németországba viszik” – summázza Éva.
Közvetlenül a tanya melletti telekre, úgy tudni, munkásszállót terveznek, a CATL már jelezte a tulajdonosnak, hogy ne adja el a területet, mert igényt tart rá. Juditék birtokára még nem vetettek szemet. Pár éve vegyszermentes gazdálkodásba kezdtek, most azon gondolkoznak, hogy az idén még termelnek, esetleg jövőre is, fólia alatt, aztán továbbállnak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
