Az akkugyárak és a helyi politika

A debreceni példa

Belpol

Szintet léptek az akkumulátorgyárak elleni tiltakozások: az ország – jelenleg – tucatnyi településén tervezett vagy már megvalósult beruházást ellenző helyi civil szervezetek elkezdtek összeállni. A Debrecen déli ipari övezetébe tervezett kínai akkugyár, a CATL környékét jártuk be.

„Megdöbbentő volt most tavasszal, ahogy érkeztek vissza a költözőmadarak. Elrepültek ősszel onnan, ahol költöttek, és most jöttek vissza, de már nem volt hová: feltúrták az élőhelyeiket. Van arra egy tölgyes erdő, két éve télen még huszonkét őzet számoltunk, most négyet. Úgy tudjuk, hétszáz hektárt fognak itt az ipari parkban lebetonozni gyáraknak, üzemeknek, parkolóknak. Csak a CATL-nek 940 férőhelyes parkolója lesz” – mondja Szemán Judit, a Szemán-tanya tulajdonosa és a debreceni Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület elnöke. Judit az édesanyjával és két huszonéves fiával, Lászlóval és Sándorral él és gazdálkodik a tanyán. Kozma Évával, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) alelnökével jöttünk hozzájuk látogatóba: a Szemán-tanya a kínai tulajdonú Contemporary Amperex Technology, azaz a CATL vállalat tervezett debreceni akkumulátorgyárához a legközelebbi lakott terület, s az utolsó telek, amely még Debrecenhez tartozik. Ezen túl már Mikepércs van. Ha megépül a gyár, úgy 800 méterre lesz a tanyától, de a vasúti átrakodó terminál még közelebbre esik majd.

A két lakóépületből és ólakból álló tanya szélén a határt kémleljük, arrafelé, ahol valamikor csak szántóföldek sorakoztak, most viszont feltúrt építési területek és újonnan felhúzott gyárépületek szürkéllenek. „De legalább még valamennyire látjuk Debrecent! Ha megépül a CATL gyára, az is eltűnik a szemünk elől” – jegyzi meg Judit egyik fia, Sándor.

Juditék idén januárig Facebook-csoportként működtek, azóta egyesületként. Az április 16-ai gödi demonstráció volt az első, ahol a felszólalók már nemcsak a helyi Samsung gyár zaj-, talaj-, víz- és fényszennyezése ellen, hanem az országot elárasztó akkugyárak riasztó tendenciája ellen tiltakoztak. Juditék és Kozma Éváék egyesületének, a MIAKÖ-nek a tagjai is ott voltak Gödön. Mint Éva meséli, ismernek olyat, aki Komáromból Győrszentivánra költözött egy akkugyár elől, de hiába, most ott is ilyet terveznek. „Ha a kormány tényleg akkugyártó nagyhatalmat akar csinálni az országból, akkor ez elől már nincs hová költözni. Aki még nem találkozott a problémával, majd fog” – jegyzi meg Éva, aki három gyermek édesanyja, környezetvédelmi vegyésztechnikus a végzettsége, és jelenleg kávéalapú kozmetikumok fejlesztésén dolgozik.

Debrecenben a teljes beruházást 221 hektárra, mintegy 200 focipályányi területre tervezi a CATL. A leendő gyár főépülete 21 méter (7 emeletnyi), a raktára 28 méter magas lesz. Összesen vagy húsz épülettel lehet számolni a gyárterületen. Az építkezést idén nyáron kezdik el, az első ütem próbaüzeme 2024-re várható.

Abban Juditék mind egyetértenek, hogy normális lakhatásra nagyjából alkalmatlan lesz ez a vidék. „Ebből a beruházásból mi semmit nem nyerünk: a tervezett gyár területe már kínai tulajdonban van, a dolgozók nagyrészt kínai és más külföldi vendégmunkások lesznek, mert a környékről már a jelenleg üzemelő gyárakba sincs elég ember. Az akkumulátorokat pedig Németországba viszik” – summázza Éva.

Közvetlenül a tanya melletti telekre, úgy tudni, munkásszállót terveznek, a CATL már jelezte a tulajdonosnak, hogy ne adja el a területet, mert igényt tart rá. Juditék birtokára még nem vetettek szemet. Pár éve vegyszermentes gazdálkodásba kezdtek, most azon gondolkoznak, hogy az idén még termelnek, esetleg jövőre is, fólia alatt, aztán továbbállnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”