Demján: A lopások központja a TakarékBank

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. június 16.

Belpol

Kormánybiztost neveznek ki a takarékszektorban történt visszaélések kivizsgálására, aki a személyi felelősséget is vizsgálni fogja. Erről állapodott meg Demján Sándor és Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn.

Egy megszervezett bűnszervezet lopta el a takarékszövetkezetek vagyonát Spéder Zoltán vezetésével – mondta Demján Sándor csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján. Személycserék jönnek a „gyalázatos folyamatok” után.

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, melette Turi Dénes alelnök (b) és Varga Antal ügyvezető igazgató (j)

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, mellette Turi Dénes alelnök (b) és Varga Antal ügyvezető igazgató (j)

Fotó: MTI

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke korábban Orbán Viktorral, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel és Matolcsy György jegybankelnökkel tárgyalt a takarékintegráció újraszabályozásáról, melyben az OTSZ is részt vesz. Demján Sándor elismételte azokat kijelentéseket, melyeket Orbán Viktornak címzett nyílt levelében már leírt. Szerinte a miniszterelnököt félretájékoztatták a takarékszövetkezeti integráció pénzügyi helyzetéről. Demján szerint a takarékszövetkezetek mérlegfőösszege 10 milliárdos pluszból mínusz 2 milliárdba fordult, miközben a Spéder tulajdonába került TakarékBank sokszorosára növelte nyereségét.

Demján lényegében megerősítette a Narancs korábbi értesülését, hogy annak idején őt is felkérték a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, de a miniszterelnök végül Spédert bízta meg a feladattal. „Amikor engem kérdeztek, hogy miként lehetne 15 százalékra növelni a takarékszövetkezetek részesedését a pénzügyi szektorban, akkor én azt mondtam, hogy erre 10-15 évre lenne szükség.” Spéder viszont azt ígérte Orbán Viktornak, hogy ő ezt 5 év alatt megoldja. „Hétfőn a miniszterelnök elismerte, hogy őt is félretájékoztatták a szövetkezeti rendszer átalakítása előtt. A kormányfő elmondta, hogy ez az ő vezetési stílusa: megbíz embereket, hogy dolgozzák ki a különböző megoldásokat, írják meg a törvényt. Ő úgy gondolja, hogy az emberek magánszemélyként hatékonyabbak, mint állami alkalmazottként. A miniszterelnök nem gondolta, hogy ekkora lopás lesz az átalakítás vége: a törvényt nem olvasta el, a kockázatokról félretájékoztatták, és a szektor sikereiről szóló hamis jelentésekkel megtévesztették.”

Demján büszke arra, hogy május végi levele közrejátszott abban, hogy az Országgyűlés végül átírta az integrációról szóló törvényt. „Ha nem lépünk közbe, akkor a Spéder-birodalom akár 80-100 milliárdot is kiáramoltatott volna az integrációból. A profitcentrum, amin keresztül a lopások történtek, a TakarékBank.” Demján szerint a posta cégeinek átjátszása Spéder érdekeltségeihez, a Diófához áramoltatott források voltak többek közt azok a csatornák, melyeken keresztül elszívták a takarékok felhalmozott vagyonát. Demján kiemelte, egyes döntésekben takarékszövetkezeti vezetők is részt vettek. Ők ezt személyes érdekből, de többnyire inkább kényszer hatása alatt tették – volt olyan vezető, aki egy-egy döntés előtt sírva hívta őt fel. Demján szerint a törvényben biztosított jogaival élve Spéder takarékszövetkezeti egyesüléseket kényszerített volna ki, egyes takarékokat pedig részvénytársasággá alakított volna. Ezzel a módszerrel el lehetett volna venni a takarékszövetkezetek felhalmozott vagyonát, kisemmizve azt a 130 ezer tagot, akiknek a többsége egyszerű kisember – állította az OTSZ elnöke. „Nem tudjuk, hogy az integráció mennyiért és mekkora részesedést vásárolt a Postában, de azt tudjuk, hogy azok a pénzek később mind Spéder Zoltán érdekeltségébe kerültek.” Spédernek szüksége is volt a pénzre, mert a Magyar Nemzeti Bank korábban tőkehiányt állapított meg a komoly veszteségeket felhalmozó FHB-nál. Demján arra is utalt, hogy Spéder könnyedén manipulálhatta az FHB tőzsdei árfolyamát, ezzel megtévesztve a befektetőket és a takarékokat is. A lopás az lopás, mondta Demján, aki szerint egy bűnszövetkezet működött Spéder vezetésével annak érdekében, hogy bankját, az FHB-t megmentse a csődtől, és aztán meggazdagodjon.

Demján akkor döntötte el, hogy megírja levelét a miniszterelnöknek, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem szavazta meg az FHB mérlegét, és nem tett kísérletet arra, hogy visszahívja a bank vezetését. Sem a Bankszövetséggel, sem Csányi Sándorral nem egyeztetett a levélírás előtt, mondta Demján, noha egy nappal később a Bankszövetség is megjelentetett egy Demjánéhoz hasonló tartalmú levelet.

Demján hétfőn egyeztetett Orbánnal, akivel abban maradt, hogy kormánybiztost neveznek ki, és független szakértők vizsgálják majd ki, milyen visszaélések történhettek az integrációban. A jövedelemkiáramlásért a döntéshozóknak felelősséget kell vállalniuk, és ennek következményeként személycserék is várhatók az integrációban, ahová Spéder a saját strómanjait, például Lontai Dánielt és Vojnits Tamást ültette – tette hozzá Demján. „A cél az, hogy a központban a szövetkezetek legyenek, és semmilyen jövedelmet ne lehessen tőlük elvonni.” A központi bank szerepe marginális lesz a jövőben Demján szerint (korábban megjelentek olyan feltételezések, hogy az integráció központi bankjának szerepét egy Matolcsy Györgyhöz köthető banknak játsszák át). Demján sikerként értékelte, hogy az MNB alá tartozó felügyelet és a versenyhivatal ismét vizsgálhatja a takarékokat.

Demján az elmúlt hetekben Orbán mellett Varga Mihállyal és Matocsy Györggyel is egyeztetett, Lázár Jánossal azonban nem. Demján ugyan kereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert, de ő rendre azzal hárított, hogy a takarékszövetkezetekkel államtitkára, Németh Lászlóné foglalkozik.

A Spéder Zoltánnal szembeni támadássorozat hátteréről az e heti Magyar Narancsban olvashat részletesen.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.