Tüntetés azokért, akikért nem sikk tüntetni

  • Gera Márton
  • 2016. június 17.

Belpol

Csütörtökön reggel az Emmi épülete előtt demonstráltak a sajátos nevelési igényű gyerekekért. Nagyon kevesen voltak; senki sem foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyerekekkel.

Tegnap reggel 7 órakor jelent meg néhány szülő a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szalay utcai épülete előtt: a Csak Együtt Van Esély nevű civil csoport tagjai. A szervezet négy órás figyelmeztető demonstrációt hirdetett, mert – ahogy mondják – azt látják, ma Magyarországon csak a sajátos nevelési igényű gyerekek elenyésző része jut megfelelő ellátáshoz az oktatásban. 10 óráig úgy húszan gyűltek össze a minisztérium épülete előtt, és noha egy-két SNI-s (sajátos nevelésiigényű) gyerek vidáman rajzolgatott, játszott a járdán, az egyik szervező azért szomorúan konstatálta: „az a probléma, hogy ez a téma nehezen éri el az emberek és a pártok ingerküszöbét”.


false

 

Fotó: Sióréti Gábor


Pedig gond az van bőven. A demonstrálók, akik maguk is SNI-s gyereket nevelnek, arról beszéltek, hogy egyre kevesebb gyógypedagógus van az országban, akikre egyre több gyerek jut, mert ma már könnyebb felismeri, ki az, aki sajátos nevelést igényel. „Mivel a tankötelezettséget levitték 16 éves korra,

az SNI-s gyerekeknek általában 16 éves korukban azt mondják, hogy viszlát.

A törvényben az van, hogy lehetősége van 24 éves koráig az iskolában maradnia annak, aki sajátos nevelést igényel, de ez szinte soha nem valósul meg, mert az iskolák azt mondják, nincs kapacitás. 16 évesen általában iskola nélkül maradnak ezek a gyerekek”– mesélte az egyik szülő.

false

 

Fotó: Legát Franciska

 

Miközben a probléma a pedagógusokra van hárítva, a szülők szerint azonban egy tanár nem tudja megtenni azt, hogy egyedül, segítő nélkül foglalkozzon a más oktatást igénylő diákkal. „Aki ma SNI-s gyereket nevel, gyakran azzal szembesül, hogy egyik helyről küldik a másikra: ha szeretnénk beíratni iskolába, akkor nekünk el kell mennünk a szakértői bizottsághoz, ahol eldöntik, integrálható-e vagy sem. De a szakértő nem azt mondja, hogy ebbe az iskolába fogják felvenni a gyerekedet, hanem kér egy befogadó nyilatkozatot valamelyik intézménytől. A szülő pedig kezdhet könyörögni az igazgatóknak, hogy vegyed föl a gyerekemet” – sorolta a problémákat Éva, akinek szintén SNI-s gyereke van.

Olyanról is tud, aki naponta 100 kilométer messzire viszi iskolába a gyerekét, mert csak ott fogadták.

A három hónapja működő Csak Együtt Van Esély a sajátos nevelési igényű gyerekek érdekeit képviseli a Civil Közoktatási Platformban, de a Köznevelési Kerekasztalon nem vettek részt. Egyik tagjuk elvileg szeretett volna menni, de azt a választ kapta, hogy közvetlenül nem jöhet, forduljon a Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez (NOE), amely a tárgyalásokon elméletileg az SNI-s gyerekek érdekeit is képviselte. Hogy miként, arról sejtelmünk sincs.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

A probléma persze nem most keletkezett – évtizedes. „Az intézményrendszer korábban sem volt felkészülve a sajátos nevelési igényű gyerekek fogadására, voltak ugyan magánkezdeményezések, s azokat valamennyire támogatta is az állam. De az elmúlt években az állam kivonult a magánintézmények támogatásából, ezért azok vagy megszűntek, vagy oly drágák lettek, hogy nem lehet kifizetni őket” – mondta Ferenc, aki középiskolai tanár, és maga is autista gyereket nevel. Lapunknak arról is beszélt, hogy szeretnék a társadalom figyelmét is felhívni az SNI-s gyerekekre, bár tudják, nem könnyű, „hiszen annyi más probléma van”.

Most SNI-s gyerekek rajzait terítették ki a minisztérium bejárata elé, megmutatván, hogy így lépik át a jogaikat is. A minisztériumi dolgozók persze nem szerettek volna rálépni a rajzokra, és elfogadták a civilek által írt üzenetet is, ám

8 óra körül megjelent egy biztonsági őr a bejáratnál, és jelezte az érkező dolgozóknak, hogy itt nem mehetnek be,

menjenek a hátsó bejárathoz. Nos, így valaki kivédte okosba’, hogy olyan fotók szülessenek, amelyeken a dolgozók el merik fogadni a szülők papírjait. A demonstráció végén jött Sándor Mária, volt egy hosszabb ébresztőórás performasz is, ám többen még véletlenül sem lettek. Az a pár ember, aki kijött demonstrálni, 11 óra körül hazament. A problémák maradnak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.