Demonstráció a Keletinél – Szélsőségesek mentenék meg Magyarországot és Európát a bevándorlóktól

Belpol

Zagyva beszéd, tájékozatlanság és erőfitogtatás volt a szélsőségesek menekültellenes tüntetésén a Keleti pályaudvarnál. Zsidózás, nagymagyar lózungok és irracionális tervek harsogása volt ez, semmi több.

Sehol senki. Péntek késő délután a Keleti pályaudvar környékén olyasmi volt, ami hetek óta nem, a környéken egyetlen menekültet sem lehetett látni. Nem várakoztak a Baross téren, nem érkeztek vonatokkal, az áldozatos civil segítők is csak tétlenül álldogáltak, nem volt kinek a kivitt ételt és italt szétosztani.

Nem oldódott meg a menekültprobléma, még csak csoda sem történt. Szélsőségesek még az éjjel akcióztak volna az aluljáróban, menekülteket akartak inzultálni, mire rendőrségi intézkedés keretében elvitték a helyszínről a migránsokat. Ma délután – a civil segítők elmondása szerint – szintén biztonságos helyre menekítették őket, mert most meg tüntetést szerveztek ellenük.

Két demonstrációt is hirdettek, a kettő közül a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) eseményének volt nagyobb híre. Míg a szélsőséges nézeteket vallók százan-százötvenen voltak, addig a Társadalmi Emlékezet, Elfogadás és Aktivitás nevű Facebook-csoport csupán néhány tucat emberrel képviseltette magát. A hatvannégy vármegyések Itt az idő! Védjük meg magunkat! Magyarország nem menekülttábor! címmel hirdették meg az eseményt, még beszédek is voltak.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor képei

A tüntetés kezdete előtt a szélsőségesek jól felismerhető ruházatban, egymást szívélyesen köszöntve gyülekeztek. A magukat nemzeti érzelműnek tartó (s ezt főleg bakancs és feliratos fekete, rövid ujjú trikó viseletben kifejezésre juttató) személyek türelmesen várták, hogy a végül több mint húsz perc késéssel kezdődött, tüntetésnek nevezett erődemonstráció elkezdődjön végre. A magukra Petőfi-idézetes, focis vagy nagymagyar hacukát aggatók, míg egymást egyértelműen felismerték, addig az idegennek tűnőket hosszan méricskélték, de tulajdonképpen csak magukkal voltak elfoglalva.

false

Ám szép számmal akadtak olyan idősebb emberek is, akiknek kis túlzással a járás is nehezükre esett, nem úgy a szélsőséges rigmusok harsogása vagy egymás tényszerűnek aligha mondható felvilágosítása. Volt a pályaudvar főbejáratának lépcsőjénél néhány idősebb néni, akik egymás közt arról diskuráltak, hogy „nem szabad hagyni, hogy ellepjék az országot a menekültek”, mert „minek nekünk az unió és egyéb szarságok, hogyha kimondod az igazat, náci leszel, pedig egész Európát ellepik ezek a mocskok”.

false

Miközben a nem éppen kedvesnek tűnő nénik arrébb mentek, hogy hallják a beszédeket, sokak nagy örömére beizzították azt az egy szál mikrofont a Keleti előtti placcon. Először Dobrocsi Lénárd, a HVIM tagja és a Jobbik balassagyarmati önkormányzati képviselője egy kissé átköltött Reményik Sándor-idézettel kezdte beszédét, majd azzal folytatta, hogy vázolta azt az általa igencsak súlyosnak ítélt balassagyarmati helyzetet, miszerint van a településen egy „idegenszálló”, amely szerinte egészen megengedhetetlen. Megemlítette, hogy csak lassan és óvatosan szabad a Fidesz-kormány intézkedéseinek örülni, mert „amíg egy migránst sem tudunk hazaküldeni Afrikába, addig nem vagyunk biztonságban, mert addig míg ilyen semmitmondó és liberális törvényeink vannak, meg kell védeni a hazánkat”. A rendkívüli ismereteit villogtató Dobrocsi után Incze Béla, a HVIM elnöke szólt hasonló tónusban. „Bajtársak!” jelszóval indított, majd eldicsekedett, hogy nem töltötték tétlenül az elmúlt napjaikat, kedélyesen mesélt az előző esti riogatásról. Szerinte arra lenne szükség, hogy a menekültek be se léphessenek az országba, ám a magyar hatóságok még asszisztálnak is a menekültek hazánkba érkezéséhez, valamint a továbbutazásukhoz.

false

Miközben liberális szervezetek öngyilkossági akcióit és a simán csak „takonyszervezetnek” nevezett, migránsokat segítő civil csoportosulást emlegetett, felzúgott a „Ria, ria, Hungária!”, ami egyeseknek nyilván lelkesítő volt, ám sokkal inkább hatott egészen ijesztően. A szót ezután Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke vette át, aki megint csak afrikai menekülteket emlegetett – ennyit arról, mennyire vannak képben a menekültpolitikai kérdésekben, milyen jól informáltak. „Itt az idő, hogy megmutassuk a kormánynak, hogy meg kell akadályozni az afrikai horda terjedéset, mert nem akarjuk, hogy a gyerekeink Afrikában éljenek.” Végezetül Zagyva kilátásba helyezte, hogy jövő héttől tömegesen szerveznek tüntetéseket Budapesten és vidéken, a pályaudvarokon és a menekülttáborok környéken, de még a déli határhoz is le akarnak menni szervezett buszokkal, hogy konkrétan megmutassák a menekülteknek, hogy na, ide aztán nem jöhetnek.

false

A Himnusz eléneklése előtt még egy „Hej, hej, Magyarország”-ra futotta a csoportosulásnak, melynek tagjai egyúttal deklarálták: el fog jutni a világ minden szegletébe, hogy Magyarországon nem látják szívesen a menekülteket. Mert majd ők mentik meg Magyarországot és Európát is a migráns hordáktól.

A baj csak az, hogy ehhez ma már nem kell szélsőjobboldalinak lenni, elég, ha az ember a Fidesz tagja vagy szimpatizánsa.

Kevés szomorúbb látvány van annál, mint amikor egy épp csak tipegő kicsi lány kezébe zászlót adnak egy agresszív demonstráción, itt erre is sor került.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.