Ítélet a kőbányai kilakoltatás ügyében – A család földönfutóvá vált, a tiltakozók fizethetnek

Belpol

Elmarasztalta a bíróság azokat az aktivistákat, akik három kiskorú és édesanyjuk kilakoltatása ellen tiltakoztak.

Helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság a tavaly novemberben tiltakozó A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistái és szimpatizánsai személye ellen indított szabálysértés ügyét, megerősítve ezzel a „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértésében elmarasztaló korábbi határozatot.

Utcára!

Három gyermeket és az őket egyedül nevelő anyát a Kőbányai Önkormányzat egy héttel a téli kilakoltatási moratórium előtt – 2014 novemberében – abból a szociális bérlakásból lakoltatta ki elhelyezés nélkül, amelyben évek óta éltek. Válaszul, az AVM szervezésében, 15 ember – ismerősök, szimpatizánsok, köztük hajléktalan aktivisták – erőszakmentes élőlánccal próbálták megakadályozni a kilakoltatást, mire a végrehajtó rendőri segítséget hívott. A helyszínen ezután nagy számban jelentek meg a készenléti rendőrség egységei, akik eltávolították a tiltakozó embereket, és négy aktivista ellen szabálysértési eljárást indítottak. Kilakoltatták a családot, Petróhai Melinda és a gyerekek az utcára kerültek.

(Az asszony és a gyerekek kilakoltatásának részletes történetéről itt írtunk.)

false

 

Fotó: AVM

„A kilakoltatás a rosszabb anyagi helyzetben élő állampolgárok egyértelmű kiszorításával és élethelyzetük romlásával jár. Petróhai Melinda és a gyerekek egy aránylag stabil lakhatásból egy rendkívül rossz állapotú, fűtési lehetőséggel nem rendelkező külvárosi albérletbe kerültek. Mára pedig ez az albérlet is bizonytalanná vált számukra, így a hosszú távú megoldás lehetősége még távolabbra került” – tájékoztatott az AVM.

Jogszerű és jogszerűnek ítélt intézkedés

Azzal, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság helyben hagyta az aktivisták személye elleni szabálysértés ügyét, lényegében kimondta, hogy az effajta jogszerű intézkedéssel szemben nincs helye fellépésnek, nem lehet akadályozni vagy nehezíteni a végrehajtást.

Mindez azért érdekes, mert amikor 2012 márciusában a ferencvárosi önkormányzat leromboltatta négy hajléktalan ember kunyhóját, amit a Határ út menti kiserdőben építettek, nem volt végrehajtó határozat, s úgy tüntették el – mintha szemetet szedtek volna – emberek otthonait. Akkor a bíróság a polgári engedetlenség formájában fellépő aktivistákat szintén elmarasztalta szabálysértés ügyében, és akkor is jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenségnek ítélte meg a hatóság a rombolást akadályozó akciót.

Ám a Határ úti eset – anélkül, hogy részletesen taglalnánk – jóval „problémásabb” volt a kőbányainál, itt az aktivisták is panasszal éltek a rendőri intézkedéssel szemben, az ügy azóta is a bíróságon van. „A Maglódi úti elmarasztaló szabálysértés megállapítása jóval következetesebb és megalapozottabb döntés, mint az érdekes párhuzamként szolgáló ferencvárosi eset” – mondta a Narancs kérdésére dr. Fazekas Tamás az AVM jogi képviselője.

false

 

Fotó: AVM

De a Szuverén Pro Bono ügyvédje pontosításképp azt is hozzátette, hogy a kőbányai ügyben a bíróság a felelősséget érintően hagyta helyben a határozatot, a szankciókat különféle módon csökkentette: valakinél a figyelmeztetést látta indokoltnak – ami azt is jelenti, hogy olyan csekély mértékben veszélyes a szabályszegés a társadalomra nézve, hogy elég a figyelmeztetést alkalmazni –, van, akinek negyedelte a kiszabott bírságot, értékelve a személyi körülményeket. Így Szívós István Lászlót tízezer forintra bírságolták meg jogszerű intézkedés elleni ellenszegülése miatt, Misetics Bálintot, Füzessi Károlyt és Pósfai Zsuzsannát pedig figyelmeztetésben részesítették.

A novemberi élőláncban résztvevő aktivisták a szegénység és a lakhatási nehézségek magyarországi kiterjedésére hívták fel a figyelmet, valamint az ezzel kapcsolatos „súlyos állami mulasztásokat” hangsúlyozták. Vállalták a tudatos szabályszegésért tettük következményeit, ugyanakkor fenntartják, hogy „nem a kilakoltatások elleni polgári engedetlenség, hanem az elhelyezés nélküli kilakoltatások veszélyesek a társadalomra” – nyilatkozott az ügyről az AVM.

A Város Mindenkié csoport álláspontja továbbra is az, hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatások magyarországi gyakorlata igazságtalan, embertelen és alapvető jogokat sért – ezért az ez elleni fellépés során a jövőben is igazolt a polgári engedetlenség alkalmazása.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.