Luxemburgot leszámítva az egész Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 évesek körében az elmúlt években – írja a G7.hu.
A 600 ezres népességű Luxemburgban ugyan nálunk is kevesebb fiatal végzett egyetemet az elmúlt három évben, csakhogy ott még így is a korosztály több mint felének van diplomája, nálunk meg csak a 30 százalékának.
Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának. Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.
A magyar fiatal felnőttek felsőfokú képzettségi szintje tavaly 8,8 százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól, amire az elmúlt egy évtizedben nem volt példa. Közben a régiós versenytárs országok többsége jócskán belehúzott: Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.
Így esett, hogy mára a 25-34 éves korosztályban Magyarországon él arányaiban a harmadik legkevesebb diplomás az EU-ban, csak Romániát és Olaszországot sikerül leelőznünk.
A fiatalok képzettségi szintjének romlása elsősorban annak a következménye, hogy a Fidesz kormányzása alatt totálisan megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt az ágazatban, kevesebben tanulnak állami támogatással és a bejutási küszöb is magasabb lett. A kormány 2011 óta végrehajtott és a jövőben várható felsőoktatási intézkedései is azt a célt szolgálják, hogy szűküljön az egyetemre felvételt nyerők köre a korábbiakhoz képest, és a felsőoktatás „visszaelitizálódjon”. Az ország legszegényebb vidékeiről egyre nehezebb bekerülni a felsőoktatásba.
A kormány elitizáló felsőoktatási törekvéseinek legújabb lépése a Budapesti Corvinus Egyetem bekebelezése, amely 2019-től csak fizetős képzéseket indít.
