Dirav-ügy: Referenciamunkák

szerző
Vas Gábor
publikálva
1999/47. (11. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Három nagyberuházást kezdett el 1993 óta a Dirav csoport Budapesten, s mindhárom meghaladta erejét. A Haller-piac helyére tervezett bevásárlóközpont helyett egy gödröt sikerült összehozni, a ferencvárosi rehabilitáció keretében épülő négy lakóházból egy készült el, míg a Teve utcai rendőrpalota tőszomszédságába álmodott lakónegyedet az érintett önkormányzat vagyonkezelője fejezi be. A cég vezetője ellen a BRFK, az eltűnt pénz után pedig a károsultak folytatnak nyomozást. A történetben epizódszereplőként felbukkan a Globex Holding is, ám e villanásból is megérthetjük, miért szerepel a cég hónapok óta a bűnügyi tudósításokban.

Három nagyberuházást kezdett el 1993 óta a Dirav csoport Budapesten, s mindhárom meghaladta erejét. A Haller-piac helyére tervezett bevásárlóközpont helyett egy gödröt sikerült összehozni, a ferencvárosi rehabilitáció keretében épülő négy lakóházból egy készült el, míg a Teve utcai rendőrpalota tőszomszédságába álmodott lakónegyedet az érintett önkormányzat vagyonkezelője fejezi be. A cég vezetője ellen a BRFK, az eltűnt pénz után pedig a károsultak folytatnak nyomozást. A történetben epizódszereplőként felbukkan a Globex Holding is, ám e villanásból is megérthetjük, miért szerepel a cég hónapok óta a bűnügyi tudósításokban.

Dirav-ügy: átvert lakásépíttetők

A ferencvárosi önkormányzat 1993-ban döntött úgy, hogy nyílt pályázatot hirdet a Haller-piac felújítására. A nyertesnek az eredeti funkció szerinti bevásárlóközpontot kellett volna modern formában létrehoznia. A beruházás értékét a kiíráskor 1,2 milliárd forintban határozták meg; az építkezés idejére a piac bérlőit a közelben helyezték el ideiglenesen. Az önkormányzat az átmeneti piac fenntartására máig körülbelül 60 milliót költött; közben azt a gödröt, amelyet a Haller-piacot felújítandó ástak, a közelmúltban egészségügyi okok miatt betemettette a hatóság. A művelet - amelyhez a végső indokot az építési területen talált hulla szolgáltatta - számláját az önkormányzat állta.

A pályázatot a IX. kerületi önkormányzat 1994-ben újra kiírta; ezt a 10 millió forintos alaptőkéjű Dirav Hungary Kft. nyerte, amely íziben alapított is egy újabb céget a projekt lebonyolítására. A Dirav-Haller Kft.-nek már csak egymillió volt az alaptőkéje, tulajdonosi köre lényegében megegyezett az anyacégével. Mint Tímár Gábor szocialista önkormányzati képviselő a MaNcsnak elmondta, a Dirav volt az egyetlen, amely bevásárlóközpontot tervezett a Haller-piac helyére, a többi pályázó mást képzelt el, s ez kizáró ok volt. E miatt a momentum miatt nyerhetett simán a Yehudi Diamand vezetésével tárgyaló Dirav, s kezdhette meg tevékenységét Magyarországon. A cég referenciamunkaként izraeli és más tengerentúli országokban épített luxusszállodákat emlegetett.

A későbbi Dirav cégekben is ugyanaz a két-három név szerepel, a károsultak azonban az izraeli illetőségű Yehudi Diamandot nevezték meg legfőbb tárgyalópartnerüknek, az ügyek érdemi bonyolítójának. Yehudi Diamand a cégeinél felmerült "csődbűntett és egyéb bűncselekmények miatt" rövid időre előzetes letartóztatásban volt, jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik.

Piaci légy

1994-ben tehát a Haller-piac sorsa rendeződni látszott, a Dirav hozzákezdett a munkához (a bérlőket kiköltöztették, a telken az engedélyeztetési eljárást követően megkezdődtek a földmunkák, s a kialkudott 70 milliós vételár felét a cég 1995-ben át is utalta az önkormányzatnak).

A cég újabb projektbe fogott a Ferencvárosban: az úgynevezett rehabilitáció területén épített volna négy ütemben lakóházakat. E feladatra újabb társaságot alapított a Dirav vezetése, ez lett a Dirav-Páva Kft. Az új cég a Dirav Hungaryvel együtt az önkormányzat tőszomszédságába, a Ráday utca 26.-ba költözött, s szórólapjain a beruházást az önkormányzattal közös építkezésként hirdette. Erre minden bizonnyal azért volt szükség, hogy (leendő) ügyfeleik bizalma teljes legyen. A Dirav az építkezést ugyanis úgy finanszírozta, hogy a későbbi lakóknak az épület elkészülte előtt értékesítette a lakásokat és az üzlethelyiségeket.

A befolyó összegek fedezték is a négy épületből egynek a felépítését, ám ezt sem teljes egészében. A Páva utcai első ház végül is elkészült önkormányzati segítséggel, ám közben e telekre 250 ezer dollár hitelt vett fel a cég, amiből viszont a Haller-piac mai áron 100-120 milliót érő területének második részletét fizette ki 1997-ben, hosszas unszolásra.

Most mégis per van a dologból. 1996-ban ugyanis a Dirav a vadúzi bejegyzésű Diversa Holdingtól 350 ezer dolláros jelzáloghitelt vett fel, és a Haller-telket nevezte meg biztosítékként; mi több, a Fővárosi Illetékhivatal 42 millió forintos bejegyzése is erre a területre került, holott a piactelek tulajdonjoga, mint fentebb említettük, csak egy évvel később, a teljes vételár kifizetésekor lett a cégé. A pereskedés tart: a Ferencváros - szerződésszegésre hivatkozva - a Haller-telket szeretné visszakapni - közölte lapunkkal Haszonits Mária ügyvéd, aki az ügyben a kerületet képviseli. (A telekre egyébként 2001-ig visszavásárlási joga van a IX. kerületnek.)

Jelentkezik a Globex

A Páva utcai beruházás szervezése - pontosabban: a vásárlók beszervezése - rohamléptekben haladt. A harmadik és a negyedik lakóház felépítése azonban máig nem kezdődött meg; ahol pedig volt munka a Dirav-projekt keretében, ott az alvállalkozókat is kár érte. Sok esetben nem fizetett a cég, ezért előfordult, hogy az alvállalkozók, kártérítésként, minden mozdíthatót elvittek az épületből. A cég azon ügyfelei, akik előre fizettek - lakás pedig sehol -, az önkormányzathoz fordultak segítségért, illetve fizetett hirdetésekben keresték sorstársaikat a napilapokban.

A ferencvárosi önkormányzat segített egy ideig, ám a beruházás teljes kompenzálására nem volt pénze, ezért megkísérelte más cégekkel felvenni a kapcsolatot. Ez sem ment simán: például az, hogy a Haller-piac építését miért épp a Globex Holdingnak adták tovább, máig rejtély. Illetve mindenki másképpen emlékszik a több éve történt eseményekre: a helyi fideszes képviselők önkormányzati bizottsággal vizsgáltatnák az ügyet, összekötve mindezt a kerület vagyonkezelő cégénél szerintük szükséges revízióval (az előző ciklusban egyébként ők regnáltak a kerületet jelenleg is kormányzó szabaddemokratákkal; utóbbiak ebben a ciklusban a szocialistákkal szövetkezve vezetik a Ferencvárost).

A Globex az építési engedély kiadásától számított 18 hónap alatt vállalta a bevásárlóközpont felépítését, ám addig is, míg a hivatali gépezet újra beindul, szerepeltette a Haller-beruházást kötvénykibocsátási ajánlatában. Ebben sajátjaként tüntette fel a telket, amely ekkortájt jogszerűen még a Diravnak sem volt a tulajdona, nemhogy a Globexnek. A "42 százalékos hozamot" ígérő kötvénykibocsátás-reklám miatt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet pontosításra kötelezte a Globexet, a cégnek a "különösen kockázatos befektetés" szöveggel kellett népszerűsítenie akcióját.

Szemesnek áll

A Globexet, mint az közismert, idővel felszámolták. A történet főszereplője, a Dirav sem kerülhette el sorsát: a Fővárosi Bíróság elrendelte a cég felszámolását. A társaság azonban még átmentette a fent vázolt know how-t egy újabb vállalkozásba, a Dirav-Angyalföld Kft.-be, amely a Teve utcai rendőrpalotától egy saroknyira található Gömb utca sarkán vállalta egy, a ferencvárosihoz hasonló, üzlethelyiségekkel, mélygarázzsal kombinált lakónegyed felépítését. Referenciaként - láss csodát - a IX. kerületi beruházásokat szerepeltette.

A XIII. kerületi önkormányzat nem adta a Dirav tulajdonába a telket, csupán a felépítményt, s a beruházásért cserébe lakásokat kért. Fellépett továbbá az ellen is, hogy a cég szórólapjain az önkormányzattal közös vállalkozásként szerepeljen az építkezés. Ennek ellenére az előfinanszírozási modellnek itt is vannak károsultjai. A 415 lakásos építményből első ütemben 80 készült volna el; egyelőre csak a mélygarázs van meg.

Az angyalföldi önkormányzat számára kedvező fordulatot hozott az a döntés, amellyel a bíróság a Dirav-Angyalföld Kft. felszámolását rendelte el. A felszámolónak kijelölt Reorg Rt.-től - elővásárlási jogával élve - a XIII. kerület megvette a beruházást, majd nyílt pályázatot hirdetett a projekt befejezésére. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat vezetése bejelentette a károsultaknak, hogy bár őszintén sajnálja őket, nem tud segíteni pénzük visszaszerzésében. Már csak azért sem, mivel egyrészt az önkormányzat maga is károsult, másrészt pedig a vevőjelöltek kizárólag a Diravval állnak jogviszonyban - mondta a MaNcsnak Gellért Lajos, az önkormányzat sajtószóvivője.

Kétszer ad, ki gyorsan ad

A megvásárolt beruházást az önkormányzat tehát nyílt pályázaton értékesítette. A szerencsés nyertes a kerületi vagyonkezelő részvénytársaság érdekeltsége, az Angyalföldi Lakásépítő Rt. lett. A vételár üzleti titok, ám annyit azért Sebeszta Attila, az Angyalföld-Újlipótváros-Vízafogó Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója lapunknak elárult, hogy a kerület e megoldással a pénzénél van. Ráadásul a beruházást magasabb szinten folytatják; a szó legszorosabb értelmében is, mivel a részletes rendezési terv előírásainak megfelelően a telken épülhetnek egy szinttel magasabb házak is - tette hozzá Illy Péter, az Angyalföldi Lakásépítő Rt. vezetője, aki ígéri: jövő októberre befejeződik az építkezés, a rendőrpalota és környéke a beruházás megvalósulásával a kerület új központja lehet, üzletekkel, irodákkal, színvonalas lakásokkal.

Ha felépülne egyszer

A XIII. kerületi károsultak mégis úgy érzik, a Dirav után az önkormányzat is átverte őket, mivel csak ők nem jutnak hozzá ahhoz a pénzhez, amit a lakásra előre befizettek. A ferencvárosi önkormányzatnál a legelső ütem befejezésére még akadt 6,5 millió forint, ám a második ütemből hiányzó 70 millióra nem futja. Tímár Gábor szerint e második ütemben elméletileg már benne van vagy 120-150 millió forint (1998-as áron), s a beruházás teljes befejezéséhez további 200 millió kellene. Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármester szerint a Dirav-féle "pilótajáték" igazi vesztesei azok, akik előre befizetett pénzük után futnak. Bánsághi tud olyan károsultról is, aki minden félretett pénzét s a gyermekei után járó szociálpolitikai támogatást is "rosszul fektette be", úgymond.

Angyalföldön még kevésbé valószínű, hogy a végül is felépülő lakónegyedben azok jutnak lakáshoz, akik eredetileg is szerettek volna. Amióta a XIII. kerület felismerte a beruházásban rejlő üzleti lehetőségeket, semmi kedvezményt nem ad a pórul jártaknak. Azt a károsultak is elismerik: a kerület eljárása jogilag védhető, azt azonban nem értik, miért nem tekinthetnek bele például az önkormányzat és a Dirav közötti szerződésbe. A károsultak arra utalnak, hogy a Dirav-ügyből az önkormányzat végül is jól jött ki. Érdekesnek tartják azt is, hogy mindkét önkormányzatnál hallani olyan véleményeket, miszerint a Diravnak csupán szerencséje nem volt: elfogyott a cég pénze, s nem tudta megoldani a folyamatos finanszírozást.

Yehudi Diamand ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya nyomoz sikkasztás, illetve csődbűntett alapos gyanúja miatt; a nyomozás lezárása a jövő év elejére várható. A cégvezető a károsultak és a sajtó számára elérhetetlen, cégei telephelyén nem veszik fel a telefont.

A pórul járt lakók lapzártánk idején újra összegyűlnek: keresik a jogi megoldásokat, hogy elvesztett pénzüknek legalább egy részéhez hozzájuthassanak.

Vas Gábor

szerző
Vas Gábor
publikálva
1999/47. (11. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra