Donáth Anna: „A NOlimpia-kampány az államcsődtől mentette meg az országot”

  • narancs.hu
  • 2024. május 22.

Belpol

A Momentum felhördülve fogadta a Tisza politikusának szavait.

Reagált a Momentum vezető politikusa Magyar Péter szavaira, aki a pártot „bűnben fogantnak” nevezte, és a Nolimpia-kampányról azt mondta, „egy nemzeti ügy ellenében” folyó kampány volt.

Donáth Anna úgy fogalmazott: „Megbélyegezték ezzel azt a 266 151 embert is, akik aláírásukkal támogatták, hogy népszavazást tartsunk a 2024-es olimpiarendezésről. A »bűnünk«, amit Magyar Péter szerint elkövettünk: a NOlimpia-kampány. Ahol a Tisza párt vezetője szerint egy »nemzeti üggyel« szemben foglalt állást a Momentum.”

A listavezető politikus emlékeztetett, hogy a Momentum népszavazásért gyűjtött aláírásokat. „És még ha nemzeti ügy is lett volna az olimpia, és nem Orbán Viktor megalomán nagyzolása, akkor sem lenne igaz [Magyar Péternek] az állítása. Hiszen ma már tudjuk, hogy a NOlimpia-kampány az államcsődtől mentette meg az országot. Komolyan gondolja Magyar Péter, hogy ez az ország, ahol romokban az egészségügy és az oktatás, ahol a költségvetésen akkora lyuk tátong májusban, ami az egész évre volt tervezve, képes lenne most nyáron olimpiát rendezni?”

Donáth szerint Magyar Péter „a rogáni propaganda szavaival támadja a Momentumot”, és pártjuk „nem bűnben fogant, hanem a rendszer és az oligarchák ellen hozták létre hazaszerető, liberális fiatalok.”

A poszt alatt Magyar Péter szokása szerint kommentben válaszolt: „Nem, Önök nem csak a népszavazásért kampányoltak, hanem az olimpia ellen is. A népszavazással semmi gond nincs és őszintén sajnálom, hogy a Fidesz azt ellehetetlenítette és hogy érdemi vita végül nem is volt a rendezésről.” Magyar szerint már nem fog kiderülni, hogy jó ötlet lett volna-e az olimpia.

Fekete-Győr András is megemlékezett a 2017-es kampányról: „Egy nagy közös álom vált akkor valóra, nem sokkal utána mégis álomgyilkossággal vádolt meg a Fidesz.” A volt elnök szerint „a NOlimpia kétségkívül szíven ütötte a NER-t: háromezer milliárd forint ellopásától, egy potenciális államcsődtől óvtuk meg a hazánkat.”

Posztjában akaratlanul is arra célzott, hogy az egykori Momentum-szimpatizánsok ma a Tisza-rajongók táborát erősítik: „A nyilatkozatod mélyen elszomorít, amit a közösségem és a NOlimpia mozgalomhoz csatlakozó 266 151 magyar polgár nevében is elfogadhatatlannak tartok. Ezek között az akkori tízezrek között sokan vannak olyanok, akik ma a te támogatóid.”

„Az erő mindig a türelemben és a tiszteletben van. Erősnek kell lenni ahhoz is, hogy megértsük egymás szándékait, és pártpolitikai megfontolásból soha senkinek ne vonjuk kétségbe a hazához való hűségét. Én sem vonom kétségbe a tiédet, kérlek Péter, te se vond kétségbe a mi hazaszeretetünket” – írta Fekete-Győr.

Magyar Péter ma sem volt tétlen, például bejelentette, hogy a köztévés vita idején és helyén tüntetést szervez.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.