„Drága Angela, ugye látod, mi folyik itt?”

Belpol

Bár az utolsó pillanatban megpróbálták ellehetetleníteni a MostMi! által szervezett mai, Európához tartozunk! elnevezésű tüntetést, a szervezők nem adták fel. Ott jártunk.

Bár az utolsó pillanatban megpróbálták ellehetetleníteni a MostMi! által szervezett mai, Európához tartozunk! elnevezésű tüntetést, a szervezők nem adták fel, és a meghirdetett félnégyes kezdést tartva áttették a demonstráció helyszínét a TEK által lezárt Pollack Mihály térről a közeli Baross utca elején lévő Kálvin térre, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtti területre.

false

 

Fotó: Galló Rita

A délutáni kezdés előtt csak nem sokkal kezdtek el érkezni a tüntetők a térre, ahol persze rengeteg rendőr volt, de alighanem erre a pici placcra koncentrálódott az egy négyzetméterre jutó legtöbb civil ruhás rendőr is, akikről ránézésre feltételezhető volt, hogy nem délutáni sétájukat töltik csoportosan a város napsütötte, hideg levegőjén.

Kezdetben mindenki sajnálatára úgy tűnt, hogy a biztonsági intézkedésekért felelők lesznek többen, mindenki dolgozik, és csak egy jó marék demonstráló emeli fel szavát Orbán ellen, de aztán csak-csak megérkeztek a törzstüntetők. A tömegben jó néhányan a Tuareg által szervezett Ország Gyűlése Mozgalom tagjai voltak, akiknek a sátortáborát az éjjel felszámolta a TEK, méghozzá arra hivatkozva, hogy lezárják az egész Kossuth teret, így a spontánnak aligha nevezhető akció során három kamion és hivatásos pakolók kapták szét az augusztus 8-a óta tartó tábort. (A Tuaregről szóló írásunk itt olvasható.)

false

 

Fotó: Galló Rita

Fél négy után nem sokkal a Kálvin tér e távoli szegletén felállított színpadon Vranik Roland csinált zenét, majd Láng Annamária énekelt egy dalt a Krétakör Lúzer című előadásából. Ezt követően Sárosdi Lilla lépett színpadra, aki az első MostMi! tüntetéshez hasonlóan ezúttal is magára vállalta a konferanszié szerepét, na meg a kezdő, kontextualizáló antré megtartását. (Sárosdi Lillával készült egészen friss interjúnk egy részletét itt olvashatják.)

Sárosdi elmondta, büszke arra, hogy ott heverhet Lázár János íróasztalán, méghozzá átlátható meztelenségben, mint a Krétakör Alapítvány bejelentett munkavállalója. Büszke és rendíthetetlen, hogy rajta lehet azon a bizonyos feketelistán, amin már-már megtiszteltetés szerepelni, hisz’ oly sok általa tisztelt ember is rajta van.

Sárosdi Lilla

Sárosdi Lilla

Fotó: Galló Rita

„Drága Angela, ugye látod, mi folyik itt? Ugye nem asszisztálsz ehhez? Én csak azt kívánom, remélem, hogy rövid villámlátogatásod alatt nem lesz számodra elviselhetetlenül fojtogató ez a mindent leuraló tesztoszteron, ami téged körülvesz” – szólt Sárosdi Lilla a tényleg csak pár méterre lévő német kancellárhoz, aki a tüntetéssel egy időben tartott előadást az Andrássy Gyula Egyetemen.

De Sárosdi Lilla azt is reméli, hogy nem veszi el Angela Merkel kedvét ez a sok nyűg és gond, hogy „ezek a kamaszkorukban megrekedt autoriter fütyik onanizálnak az európai emberek arcába”.

„Kedves Angela, a mi hőn szeretett vezérünk szemében te csak elsősorban egy nő vagy. Mert mi magyar nők még csak álmunkban sem gondolhatunk arra, hogy egyikőnk miniszterelnök vagy köztársasági elnök lesz, mert a mi helyünket szépen megszabta ez a családbarát kormány, mégpedig a konyhában a fakanál mellett.”

false

 

Fotó: Galló Rita

Majd Hans-Henning Paetzke, Magyarországon élő német író, műfordító, szerkesztő beszélt Magyarországhoz fűződő szoros kapcsolatáról, arról, hogyan látja a hatvanas évek óta a helyzetet Magyarországon. Paetzke arra hívta fel a figyelmet, hogy végzetes tévedés az, ha bárki azt hiszi, létre lehet hozni egy politikamentes teret, ezért véleménye szerint ideje felébredni.

Az Európához tartozunk! című tüntetésen a záróbeszédet Takács Bori szervező mondta, aki amellett, hogy elmesélte, hogy akarta megakadályozni Orbán rendszere a TEK vezénylésével a mai tüntetést, arról beszélt – azokat a naiv kérdéseket tette fel –, miszerint vajon tudja-e Angela Merkel, hogy milyen országba érkezett, kivel találkozott ma úgynevezett miniszterelnökként. Takács szerint a „mi dolgunk megszabadulni Orbántól”, de nem szabad, hogy a német kancellár az unió segítségével asszisztáljon Orbán ámokfutásához. Majd felidézte: olyan országban élünk, ahol több millióan élnek nyomorban, és ahol a társadalom jó része lemondott a roma emberekről.

Takács Bori szerint három út áll Magyarország előtt, amelyek közül az egyik az, hogy marad minden, ahogy van, a másik, hogy visszatérünk a 2010 előtti állapotokhoz, és a jól ismert, elhasználódott politikusi arcok újra fel-feltűnnek, vagy létrejön a magyar állampolgárok széles körű egyetértése, és a Nemzeti Együttműködés Rendszerén kívül létrejön egy ország, ahol egyértelmű, hogy lopni bűn, ahol tisztességes az adórendszer, igazságosak a választások és méltányos a közteherviselés.

A tüntetés Incze Zsóka és a Magamnál Jobban kórus dalával zárult, amit a jelenlévők közösen énekeltek, így végül is minden keresztbetevés és összevissza szervezés ellenére is összehozott a MostMi! egy tüntetést, amelynek során – ha kicsiben is, de – megmutatták, hogy van Magyarországnak egy része, amely Európához akar tartozni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.