„Droidpolitikusaink lettek” – Interjú Török Gáborral

  • narancs.hu
  • 2014. március 19.

Belpol

Alig három héttel a voksolás előtt nagyon úgy fest, hogy ismét a Fidesz és a KDNP alakíthat kormányt Magyarországon. Török Gábort az új választási rendszer teremtette kényszerekről és az április 6. utáni Magyarországról kérdeztük. Csütörtöki nagyinterjúnkból adunk most ízelítőt.

MN: Többször utalt arra, hogy „valami nem stimmel” a közvélemény-kutatási számokkal. Mintha lenne egy vagy több olyan faktor, amivel a kutatók nem számolnak.

TG: Mindent látunk a közvélemény-kutatásokból, csakhogy ez nem adja meg a kielégítő és megnyugtató választ a legfontosabb kérdésekre. A felmérések szerint a lakosság közel 50 százaléka kormányváltást akar, miközben a kormánypártok jelentős fölénye stabilnak látszik. Ebből az ellentmondásból fakadóan kell lennie egy nagyon széles olyan választórétegnek, amelynek a választása nehezen kalkulálható. Ezért aztán valójában semmilyen eredmény nem jelentene igazán nagy meglepetést.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: A politika egyre inkább vallási jelleget ölt: a racionális érvek csökkennek, a negatív motívumok dominálnak és a pártok hitkérdéssé egyszerűsítik a választást. Mint sok minden mást, a magyar politika ezt is a tengerentúlról importálta. De olykor az az ember érzése, mintha ez már túlmutatna az amerikanizálódáson, és a tartalmi politika megszűnt volna létezni. Választási programok tényleg csak mutatóba készülnek.

TG: Ezen sokat szoktam gondolkodni, és mindig arra jutok, hogy Magyarországon két jelenség csúszik egybe: a professzionalizáció és a rothadás. Egyfelől a magyar politika elképesztően tudatossá vált az évek során: a szereplők tudják, mire vágynak a választók, már régen nemcsak ösztönökre, hanem a folyamatos mérésekre is alapoznak, és egyre kevésbé kockáztatnak. Másrészt viszont ezzel a profizmussal együtt jár a tartalmi kiüresedés, a szellemi redukció, a mindent eluraló cinizmus. Droidpolitikusaink lettek, akik rengeteg mindent tudnak ma már a hatásvadászatról, de szinte minden hiányzik belőlük, amit az emberek amúgy szeretnek, respektálnak a magánéletben: az emberi gesztusok, a nagyvonalúság, a méltányosság, a mértékletesség, a dolgokról való lemondás. Ezért érzem azt, hogy bűzlik, rothad ez a rendszer, hiába a profizmus, nem az emberekről szól, nem válik átélhetővé, a híveket, a rajongókat leszámítva nem enged azonosulni.

A Török Gáborral készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.