Duplájába kerül októbertől a végrendelet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. szeptember 24.

Belpol

Október elsejétől csúnyán drágul a közjegyzői munka.

Október elsejétől emelkednek a közjegyzői eljárások díjtételei, például a hiteles másolatért, jognyilatkozat készítéséért vagy a végrendeletért az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetni – írta hétfői számában a Népszava.

Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj. Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt, októbertől pedig a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik. A jegyzőkönyvi tanúsítvány munkadíja például óránként 3000 forint helyett 8250 forint lesz, a jognyilatkozat, végrendelet óradíja 6000 forintról 11 ezerre nő.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ismertetője szerint nem drágul ugyanakkor az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó – kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés és jelzálogszerződés közokiratba foglalásának díja. Nem kell többet fizetniük azoknak sem, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, vagy akik a házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Továbbra is ingyenes marad a végrendeletek országos nyilvántartásba történő bejegyzése is – olvasható a Népszavában.

A cikk megjelenése után a Magyar Országos Közjegyzői Kamara sietve kiadott egy közleményt, amelyben többek között felhívják a figyelmet arra, hogy a közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó – 2018. szeptember 30-ig hatályos – 14/1991. (XI. 26.) IM-rendelet a polgári közjegyzőség visszaállításakor, 1991-ben, azaz 27 éve született. Habár az 1991-es díjrendelet az elmúlt több mint két évtizedben a közjegyzői eljárásokat érintő reformok és az újonnan bevezetett közjegyzői feladatok kapcsán időről időre módosult, átfogó felülvizsgálatára és a közjegyzői díjszabás alapjainak korszerűsítésére húsz éve nem került sor (az ügyérték alapján számítandó díjtételek legutóbbi módosítása 1996-ban, a tevékenységre fordított idő alapján számítandó díj mértékének legutóbbi emelése 2001-ben történt).

Ez azt jelenti, hogy miközben 1991 óta a havi bruttó átlagkereset Magyarországon csaknem a tizenhétszeresére nőtt (17 934 forintról 297 017 forintra), a közjegyzők díjtételeinek nagy része változatlan maradt. A gazdasági és társadalmi viszonyokban bekövetkezett, valamint a jogszabályi környezetet és a közjegyzői tevékenységeket érintő változásokra tekintettel a jogalkotó új díjrendeletet – a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM-rendeletet – alkotott, amely 2018. október 1-jén lép hatályba.

Az új rendelet egységes keretbe foglalja a közjegyzői díjak kiszabásának módját és mértékét, így biztosítja, hogy azonos közjegyzői szolgáltatás igénybevételéért az ügyfeleknek minden irodában ugyanannyit kelljen fizetni. Az új díjrendelet hatálya a fizetési meghagyásos eljárás, az európai fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás díjára nem terjed ki, ezek tehát egyáltalán nem változnak. Az új rendelet továbbá a hatálya alá tartozó 20 közjegyzői eljárás közül 7-nek nem változtat a díjtételén.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.