Duplájába kerül októbertől a végrendelet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. szeptember 24.

Belpol

Október elsejétől csúnyán drágul a közjegyzői munka.

Október elsejétől emelkednek a közjegyzői eljárások díjtételei, például a hiteles másolatért, jognyilatkozat készítéséért vagy a végrendeletért az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetni – írta hétfői számában a Népszava.

Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj. Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt, októbertől pedig a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik. A jegyzőkönyvi tanúsítvány munkadíja például óránként 3000 forint helyett 8250 forint lesz, a jognyilatkozat, végrendelet óradíja 6000 forintról 11 ezerre nő.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ismertetője szerint nem drágul ugyanakkor az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó – kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés és jelzálogszerződés közokiratba foglalásának díja. Nem kell többet fizetniük azoknak sem, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, vagy akik a házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Továbbra is ingyenes marad a végrendeletek országos nyilvántartásba történő bejegyzése is – olvasható a Népszavában.

A cikk megjelenése után a Magyar Országos Közjegyzői Kamara sietve kiadott egy közleményt, amelyben többek között felhívják a figyelmet arra, hogy a közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó – 2018. szeptember 30-ig hatályos – 14/1991. (XI. 26.) IM-rendelet a polgári közjegyzőség visszaállításakor, 1991-ben, azaz 27 éve született. Habár az 1991-es díjrendelet az elmúlt több mint két évtizedben a közjegyzői eljárásokat érintő reformok és az újonnan bevezetett közjegyzői feladatok kapcsán időről időre módosult, átfogó felülvizsgálatára és a közjegyzői díjszabás alapjainak korszerűsítésére húsz éve nem került sor (az ügyérték alapján számítandó díjtételek legutóbbi módosítása 1996-ban, a tevékenységre fordított idő alapján számítandó díj mértékének legutóbbi emelése 2001-ben történt).

Ez azt jelenti, hogy miközben 1991 óta a havi bruttó átlagkereset Magyarországon csaknem a tizenhétszeresére nőtt (17 934 forintról 297 017 forintra), a közjegyzők díjtételeinek nagy része változatlan maradt. A gazdasági és társadalmi viszonyokban bekövetkezett, valamint a jogszabályi környezetet és a közjegyzői tevékenységeket érintő változásokra tekintettel a jogalkotó új díjrendeletet – a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM-rendeletet – alkotott, amely 2018. október 1-jén lép hatályba.

Az új rendelet egységes keretbe foglalja a közjegyzői díjak kiszabásának módját és mértékét, így biztosítja, hogy azonos közjegyzői szolgáltatás igénybevételéért az ügyfeleknek minden irodában ugyanannyit kelljen fizetni. Az új díjrendelet hatálya a fizetési meghagyásos eljárás, az európai fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás díjára nem terjed ki, ezek tehát egyáltalán nem változnak. Az új rendelet továbbá a hatálya alá tartozó 20 közjegyzői eljárás közül 7-nek nem változtat a díjtételén.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.