Duplájába kerül októbertől a végrendelet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. szeptember 24.

Belpol

Október elsejétől csúnyán drágul a közjegyzői munka.

Október elsejétől emelkednek a közjegyzői eljárások díjtételei, például a hiteles másolatért, jognyilatkozat készítéséért vagy a végrendeletért az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetni – írta hétfői számában a Népszava.

Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj. Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt, októbertől pedig a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik. A jegyzőkönyvi tanúsítvány munkadíja például óránként 3000 forint helyett 8250 forint lesz, a jognyilatkozat, végrendelet óradíja 6000 forintról 11 ezerre nő.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ismertetője szerint nem drágul ugyanakkor az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó – kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés és jelzálogszerződés közokiratba foglalásának díja. Nem kell többet fizetniük azoknak sem, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, vagy akik a házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Továbbra is ingyenes marad a végrendeletek országos nyilvántartásba történő bejegyzése is – olvasható a Népszavában.

A cikk megjelenése után a Magyar Országos Közjegyzői Kamara sietve kiadott egy közleményt, amelyben többek között felhívják a figyelmet arra, hogy a közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó – 2018. szeptember 30-ig hatályos – 14/1991. (XI. 26.) IM-rendelet a polgári közjegyzőség visszaállításakor, 1991-ben, azaz 27 éve született. Habár az 1991-es díjrendelet az elmúlt több mint két évtizedben a közjegyzői eljárásokat érintő reformok és az újonnan bevezetett közjegyzői feladatok kapcsán időről időre módosult, átfogó felülvizsgálatára és a közjegyzői díjszabás alapjainak korszerűsítésére húsz éve nem került sor (az ügyérték alapján számítandó díjtételek legutóbbi módosítása 1996-ban, a tevékenységre fordított idő alapján számítandó díj mértékének legutóbbi emelése 2001-ben történt).

Ez azt jelenti, hogy miközben 1991 óta a havi bruttó átlagkereset Magyarországon csaknem a tizenhétszeresére nőtt (17 934 forintról 297 017 forintra), a közjegyzők díjtételeinek nagy része változatlan maradt. A gazdasági és társadalmi viszonyokban bekövetkezett, valamint a jogszabályi környezetet és a közjegyzői tevékenységeket érintő változásokra tekintettel a jogalkotó új díjrendeletet – a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM-rendeletet – alkotott, amely 2018. október 1-jén lép hatályba.

Az új rendelet egységes keretbe foglalja a közjegyzői díjak kiszabásának módját és mértékét, így biztosítja, hogy azonos közjegyzői szolgáltatás igénybevételéért az ügyfeleknek minden irodában ugyanannyit kelljen fizetni. Az új díjrendelet hatálya a fizetési meghagyásos eljárás, az európai fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás díjára nem terjed ki, ezek tehát egyáltalán nem változnak. Az új rendelet továbbá a hatálya alá tartozó 20 közjegyzői eljárás közül 7-nek nem változtat a díjtételén.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.