Dúró Dóra köszönetet mondott Csák Jánosnak L. Simon menesztéséért

  • narancs.hu
  • 2023. november 6.

Belpol

Azzal nincs baja, ha valaki homoszexuálisokat fényképez. De ő azt sem hagyná, hogy ezeket a képeket a fiatalok a neten megnézzék, nemhogy a Nemzeti Múzeumban. 

Dúró Dóra köszönetet mondott Csák János innovációs miniszternek, hogy hétfőn menesztette L. Simon Lászlót a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjáról. Mint fogalmazott, meghozta „az egyetlen döntést, amely az intézmény tekintélyét helyre tudta állítani” – olvasható a Telex beszámolójában. 

Mint ismert, a Mi Hazánk Mozgalom politikusának kezdeményezésére a közelmúltban kitiltották a 18 éven aluliakat a Magyar Nemzeti Múzeum World Press Photot kiállításáról, mert az a szélsőjobbos képviselő szerint sérti az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt. Dúró szerint ezzel az a baj, hogy a tárlaton 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az „LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot”, emellett a „meleg idősotthont” ábrázoló képsorozaton tekinthetik meg a látogatók például azt, hogy női ruhába és tűsarkúba öltözött férfiak rúzsozzák magukat. 

A Mi Hazánk Mozgalom akciója nyomán  először kitiltották a 18 éven aluliakat a kiállításról. Majd mégis bemehettek a kiskorúak a tárlatra, mert bár tiltást jelző tábla és tájékoztatás volt az intézményben, a Magyar Nemzeti Múzeum senkitől nem kérheti el a személyi igazolványát. Ezt követően menesztette Csák János miniszter L. Simon László főigazgatót. 

Dúró Dóra a parlamentben azt mondta, nincs probléma, ha valaki homoszexuális embereket fényképez.

„Egészen nyugodtan tegye ezt bárki! De az, hogy ezt egy olyan intézményben állítják ki, és teszik normává, amely mögött a magyar állam áll, ez felháborító, és ez az, ami a törvénnyel ellentétes.”

 
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka felszólal a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. október 10-én
Fotó: MTI/Soós Lajos

A képviselő szerint a fotókiállításon történelemhamisítás zajlik: a világ legnagyobb problémái közé sorolták 2022-ben az LMBTQ-kisebbséggel szembeni erőszakot. „Ez az, ami propaganda, ez az, ami értékválasztás” – jegyezte meg Dúró. 

Azt is mondta, nem mindegy, hogy az ember ezeket a képeket az interneten nézegeti, vagy a Nemzeti Múzeumban. „Ha rajtam múlna, a fiatalok nem nézegethetnének ilyen képet az interneten sem, és a közösségi médiában sem. Óvok mindenkit attól, hogy a gyerekeit erre nevelje” – számolt be a portál a képviselő felszólalásáról. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.