„Nem kellett volna Dúróra posztolnia”

  • narancs.hu
  • 2023. november 6.

Belpol

Sajtóértesülések szerint L. Simon menesztésében közrejátszhatott, hogy „nem kezelte jól” a World Press Photo kiállítás közüli ügyet. 

Az ATV kormányközeli forrása szerint kétségbevonhatatlan, hogy L. Simon Lászlónak „hatalmas a kulturához való hozzáértése”, elismerést érdemel a Nemzeti Múzeum főigazgatói székében eltöltött időszakért. De „rosszul kezelte” a World Press Photo kiállítás ügyért, és „nem kellett volna Dúró Dórára ráposztolnia”. 

Mint ismert Csák János innovációs miniszter hétfőn felmentette L. Simon Lászlót a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói tisztségéből.

Az ügy előzménye, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom politikusának kezdeményezésére a közelmúltban kitiltották a 18 éven aluliakat a Nemzeti Múzeum World Press Photot kiállításáról, mert az a szélsőjobbos képviselő szerint sérti az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt. Dúró szerint ezzel az a baj, hogy a tárlaton 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az „LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot”, emellett a „meleg idősotthont” ábrázoló képsorozaton tekinthetik meg a látogatók például azt, hogy női ruhába és tűsarkúba öltözött férfiak rúzsozzák magukat. 

A Mi Hazánk Mozgalom akciója nyomán  először kitiltották a 18 éven aluliakat a kiállításról. Majd mégis bemehettek a kiskorúak a tárlatra, mert bár tiltást jelző tábla és tájékoztatás volt az intézményben, a Magyar Nemzeti Múzeum senkitől nem kérheti el a személyi igazolványát. Ezt követően menesztette Csák János miniszter L. Simon László főigazgatót. 

De még mielőtt ez megtörtént volna L. Simon László arról posztolt, hogy Dúró kezdeményezése után megnőtt az érdeklődés a kiállítás iránt. 

„Él és virul a nemzet múzeuma. Köszönjük, kedves Dúró képviselő asszony… Különösen köszönjük a közönségünk figyelmét, szeretetét és megértését” – írta L. Simon László a Facebookon. 

A csatorna kereste L. Simon Lászlót, de a menesztett főigazgató nem kívánt nyilatkozni. A Facebook-oldalán azt írta, tudomásol veszi Csák János döntését, de elfogadni nem tudja. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.