Újabb milliárdok az MMA-nak

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 18.

Belpol

Kétmilliárd forintot kap az államtól új irodaházra a Magyar Művészeti Akadémia. Ha a jövő évi költségvetésbe betervezett összeget is beleszámítjuk, 2011 óta több mint 20 milliárd jutott Fekete György akadémiájának.

Kétmilliárd forintot kapott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a kormánytól irodaház vásárlására – olvasható a mai Magyar Közlönyben. Az MMA korábbi közgyűlésén már panaszkodtak, hogy a számukra felújított Vigadóba nem férnek be. Azt nem tudjuk, mi lesz a szomszédos Kristályházban birtokolt irodákkal. Ezzel persze nincs vége. A budai Hild-villát, ahol az égetően szükséges Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet működik majd – már ha találnak oda igazgatót –, fel kell újítani, és a milliárdosra becsült munkálatokra is elkél az állami pénz, mivel az MMA jövő évi költségvetésében erre csak 176 millió forint van, az is jobbára személyi kiadás, beruházásra csupán 20 milliót terveztek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az MMA – még civil szervezetként – először 2011-ben kapott 100 millió forintos rendkívüli támogatást. Néhány hónap múlva az Országgyűlés törvényt hozott a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezése szerint automatikusan köztestületi tagok lettek azok, akik már benn voltak a civil egyesületként, Makovecz Imre baráti köreként működő Magyar Művészeti Akadémiában is. (Ez még az Alkotmánybíróságnak is csípte a szemét.) A törvény arról is rendelkezett, hogy az MMA-nak külön soron kell szerepelni a költségvetési törvényben, ami 2012-ben 1,5 milliárd forint betervezésével meg is történt. A 2013-as költségvetésben már 2,45 milliárd forintos támogatással szerepelt az immár köztestület, amelyet az előző év elején életbe lépett alaptörvényben is nevesítettek.

Idén 4,53 milliárdot kapott a testület, amiből több mint 1,9 milliárd forint ment el a személyi juttatásokra. Emelkedett a tagoknak járó apanázs, az MMA rendes tagjai a korábbi havi 150 ezer forint helyett január 1-jétől 200 ezer forintos, a levelező tagok pedig a 100 ezer forintos havi juttatás helyett 135 ezer forint életjáradékra váltak jogosulttá. És persze a taglétszámuk növekedett. Jövőre pedig, ha a parlament változatlan formájában fogadja el a költségvetési törvénytervezet vonatkozó részét, 5,26 milliárdra emelkedik az akadémia támogatása.

Ehhez hozzá kell számolni, hogy az MMA mostani székhelye, a Vigadó, a 4,5 milliárdos állami támogatás mellett 270 millió uniós hozzájárulás segítségével újult meg. Az MMA korábbi szatellit szervezete is rendelkezett egy irodaházzal, a Vörösmarty téri egykori ORI-székházzal. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt épp a Vigadó újjáépítésére hozta létre a kormány még 1992-ben. Tulajdonába adta az Elizélt palotának becézett egykori ORI-székházat, míg vagyonkezelésébe a pesti Vigadót. Az ORI-székházat el is adta az alapítvány, helyén ma új épület áll a téren, az MMA-nak ott is vannak irodái. Az adásvételből befolyt összegből kellett volna felújítani a Vigadót, ám a homlokzatnál tovább nem jutottak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint csaknem 2 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a 2000-es évek első felében kötött a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, melynek vezetője Zelnik József volt. (Őt nemrég váltották le a Magyar Művészeti Akadémia alelnöki tisztségéből.) Az alapítvány mára beolvadt az MMA-ba.

Számításaink szerint mindent összevetve, 2011 óta több mint 20 milliárd forintba került az adófizetőknek az MMA, és ebbe nem számoltuk bele a székház eladásakor a Kehi szerint elcsorgó pénzeket, valamint a Vigadónak a hivatalos átadás után is folytatódó felújítási költségeit. A Fekete György vezette testület néhány kiállításon és díjátadón kívül eddig nemigen gazdagította a magyar kultúrát.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.