Újabb milliárdok az MMA-nak

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 18.

Belpol

Kétmilliárd forintot kap az államtól új irodaházra a Magyar Művészeti Akadémia. Ha a jövő évi költségvetésbe betervezett összeget is beleszámítjuk, 2011 óta több mint 20 milliárd jutott Fekete György akadémiájának.

Kétmilliárd forintot kapott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a kormánytól irodaház vásárlására – olvasható a mai Magyar Közlönyben. Az MMA korábbi közgyűlésén már panaszkodtak, hogy a számukra felújított Vigadóba nem férnek be. Azt nem tudjuk, mi lesz a szomszédos Kristályházban birtokolt irodákkal. Ezzel persze nincs vége. A budai Hild-villát, ahol az égetően szükséges Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet működik majd – már ha találnak oda igazgatót –, fel kell újítani, és a milliárdosra becsült munkálatokra is elkél az állami pénz, mivel az MMA jövő évi költségvetésében erre csak 176 millió forint van, az is jobbára személyi kiadás, beruházásra csupán 20 milliót terveztek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az MMA – még civil szervezetként – először 2011-ben kapott 100 millió forintos rendkívüli támogatást. Néhány hónap múlva az Országgyűlés törvényt hozott a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezése szerint automatikusan köztestületi tagok lettek azok, akik már benn voltak a civil egyesületként, Makovecz Imre baráti köreként működő Magyar Művészeti Akadémiában is. (Ez még az Alkotmánybíróságnak is csípte a szemét.) A törvény arról is rendelkezett, hogy az MMA-nak külön soron kell szerepelni a költségvetési törvényben, ami 2012-ben 1,5 milliárd forint betervezésével meg is történt. A 2013-as költségvetésben már 2,45 milliárd forintos támogatással szerepelt az immár köztestület, amelyet az előző év elején életbe lépett alaptörvényben is nevesítettek.

Idén 4,53 milliárdot kapott a testület, amiből több mint 1,9 milliárd forint ment el a személyi juttatásokra. Emelkedett a tagoknak járó apanázs, az MMA rendes tagjai a korábbi havi 150 ezer forint helyett január 1-jétől 200 ezer forintos, a levelező tagok pedig a 100 ezer forintos havi juttatás helyett 135 ezer forint életjáradékra váltak jogosulttá. És persze a taglétszámuk növekedett. Jövőre pedig, ha a parlament változatlan formájában fogadja el a költségvetési törvénytervezet vonatkozó részét, 5,26 milliárdra emelkedik az akadémia támogatása.

Ehhez hozzá kell számolni, hogy az MMA mostani székhelye, a Vigadó, a 4,5 milliárdos állami támogatás mellett 270 millió uniós hozzájárulás segítségével újult meg. Az MMA korábbi szatellit szervezete is rendelkezett egy irodaházzal, a Vörösmarty téri egykori ORI-székházzal. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt épp a Vigadó újjáépítésére hozta létre a kormány még 1992-ben. Tulajdonába adta az Elizélt palotának becézett egykori ORI-székházat, míg vagyonkezelésébe a pesti Vigadót. Az ORI-székházat el is adta az alapítvány, helyén ma új épület áll a téren, az MMA-nak ott is vannak irodái. Az adásvételből befolyt összegből kellett volna felújítani a Vigadót, ám a homlokzatnál tovább nem jutottak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint csaknem 2 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a 2000-es évek első felében kötött a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, melynek vezetője Zelnik József volt. (Őt nemrég váltották le a Magyar Művészeti Akadémia alelnöki tisztségéből.) Az alapítvány mára beolvadt az MMA-ba.

Számításaink szerint mindent összevetve, 2011 óta több mint 20 milliárd forintba került az adófizetőknek az MMA, és ebbe nem számoltuk bele a székház eladásakor a Kehi szerint elcsorgó pénzeket, valamint a Vigadónak a hivatalos átadás után is folytatódó felújítási költségeit. A Fekete György vezette testület néhány kiállításon és díjátadón kívül eddig nemigen gazdagította a magyar kultúrát.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.