A Civil Összefogás Fóruma (CÖF) feljelentést tesz „ismeretlen tettes” ellen, akit – fényképfelvételek is igazolják! – többször láttak Magyarország területén sétálni. Mindezt azért, mert az amerikai diplomata úgymond „nem teljesítette feljelentési kötelezettségét”. A CÖF szóvivője, ifjabb Lomnici Zoltán szerint André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője akárhányszor kilép a nagykövetségről (azaz magyar területre távozik), kötelessége volna a rendőrségre szaladni és hivatalos személyként őszinte, feltáró jellegű feljelentést tenni a kitiltási ügy magyarázatául szolgáló magyarországi gazdasági machinációk (korrupció) miatt. Mivel ezt Goodfriend elmulasztotta, ifj. Lomnici jogi dr. szerint bűncselekményt követett el. Ezért a CÖF tesz feljelentést – ismeretlen tettes ellen. Márpedig a CÖF kifigyelte, hogy Goodfriend az utóbbi napokban többször is elhagyta a nagykövetség épületét, de rá se rántott a vonatkozó magyar törvényhelyekre. Vagyis börtön fenyegethetné, ha nem volna diplomata, de így sajnos csak kitiltással lehetne szankcionálni.
| ||
Ennél nagyobb blődséget a kitiltási ügyben eddig senki nem produkált Pedig nagy a verseny. Németh Szilárd rezsibiztos, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke például a grémium elé hívta Goodfriendet. Egyébként a vállalkozásfejlesztési bizottság jobbikos elnöke, Volner János is az Országházba invitálta az ügyvivőt az ügy igazságos feltárása érdekében. Goodfriend nem jelent meg; mellesleg a fideszesek és a KDNP-sek sem, mondván, az a testület nem illetékes a kitiltási ügyben. (Amúgy Vida Ildikó sem ment el a meghallgatásokra, de arról egy rossz koalíciós szó sem esett.)
„A diplomatát az ország egész területén megilleti a mentesség. A fogadó államban semmiféle kötelezettsége nincs »megjelenésre«. Magyarán: büntetőügyben nem idézhető sehova” – zárja rövidre a témát Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet egyetemi docense. Nem mellesleg, tesszük hozzá, érdekes elképzelni, ahogyan tetten érik Goodfriendet, amint éppen nem tesz feljelenést. Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi szervezetének jogi igazgatója plasztikusan fogalmaz: „Attól kezdve, hogy a rendőrnek felmutatja a diplomataigazolványát, jogi szempontból saját teste körvonalával azonos fehér foltot képez. Hozzá sem szabad nyúlni.” Még ha bűncselekményt követett volna is el, attól a tizedmásodperctől, hogy egy diplomata igazolta magát, csak szalutálni szabad neki. Legfeljebb. A diplomáciai mentességgel foglalkozó bécsi egyezmény ugyanis kimondja: „A diplomáciai képviselő személye sérthetetlen. A letartóztatás vagy őrizetbe vétel semmiféle formája sem alkalmazható ellene.” Nem véletlenül üzente ezt a Twitteren ifjabb Lomnicinak és a CÖF-nek André Goodfriend: a vonatkozó egyezmény „mindig hasznos olvasmány diplomáciatörténeti szempontból, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapjainak ismeretéhez is”. Egyébként a CÖF-nek szólhatott valaki, hogy kissé túltolták a dolgot, mert utóbb felszólították Goodfriendet, mondjon le mentességi jogáról.
A büntetőeljárási törvény valóban kimondja: „A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. (…) A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.” Csakhogy az e kötelezettséget előíró paragrafushoz a jogszabály nem fűz szankciót, azaz e törvényhely alapján nem büntethető a feljelentés elmulasztása (legfeljebb munkajogi, fegyelmi vétségként). A vesztegetés feljelentésének elmulasztása elnevezésű önálló tényállás viszont tényleg tartalmazza azt, hogy „az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról”, hogy még le nem leplezett vesztegetés történt vagy a vesztegetést el is fogadták (ez két külön nevesített bűncselekmény), „és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést”, „három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez természetesen egy hazánkban tartózkodó külföldire is vonatkozik, hiszen mint Lattmann Tamás fogalmaz: „a törvény nem tudása nem mentesít annak következményei alól. A hatályos törvényeket az összes itt tartózkodónak be kell tartani.” Talán ez zavarta meg ifjabb Lomnici Zoltán s vele a CÖF éleslátását. Pedig – lásd mint fent – egy diplomata ebben az esetben is területen kívüliséget élvez. Úgyhogy ezen fölösleges tovább rugózni.
