„Én a Lipótra születtem, hétéves voltam, amikor ebbe a lakásba költöztem a szüleimmel és a testvéremmel. Már a nagyszüleim is itt éltek, a családból mindenki a Lipóton dolgozott. Édesanyám könyvtáros volt, aztán az Egészségügyi Minisztériumba került, édesapám az intézet műhelyében dolgozott, a nagyszüleim ápolók voltak. Én a betegfoglalkoztatón dolgoztam, majd miután megszűnt az intézmény, pedagógusként helyezkedtem el. Amikor a szüleim elköltöztek, én maradtam itt a lányommal és az unokámmal. Negyven éve ez az otthonom, itt éltem le az egész életemet” – meséli a Lipótmezei út 1–3. szám alatt található ház egyik lakója. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) volt dolgozóit azért kerestük fel, mert tavaly februárban többen felszólítást kaptak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, hogy 30 napjuk van elhagyni a lakást, ahol évtizedek óta élnek.
Kiköltözni!
A Hűvösvölgyi útról nyíló szűk utca elején egy rozoga kerítés mögött két négyemeletes ház található, az udvarról tökéletesen látszik az egykori Tébolyda ma is impozáns épülete. A két házban összesen 32 lakás van, a legtöbb 55 négyzetméteres, kétszobás, sok belőlük üresen áll. Az udvaron pici garázsok, padok, lentebb egy kis kertrész, amelyet a lakók tettek rendbe, ültettek be növényekkel, de amióta éjjelente rókák és vaddisznók túrják fel a füves területet, már nem gondozzák ők sem. „18 éves koromban kezdtem a Lipóton dolgozni, egy ideig bent is éltem a területen, 2000-ben költöztünk ide, a bérlő által jogszerűen befogadott rokonként, a negyedik emeletre. Két gyerekem van, mindkettő ideszületett, ők is itt nőttek fel” – meséli egy másik lakó, aki ápolónőként dolgozott az intézményben. Az OPNI 2007-es megszűnésekor éppen terhes volt, a Kútvölgyibe helyezték át; a gyes után ott dolgozott, a munkaviszonya így soha nem is szűnt meg. Azóta is egészségügyi dolgozó, pszichiátriai területen tevékenykedik. Tavaly februárban ő is megkapta a felszólítást.
Az OPNI működése idején a Lipótmezei út 1–3. alatti két ingatlan az intézmény tulajdonában állt, szolgálati lakásként hasznosították saját egészségügyi dolgozóik és azok családjainak részére. Ahogy a mostani lakók elmondták, a szolgálati lakásban élőknek akkor sem kellett kiköltözni, amikor már nyugdíjba vonultak. A lakásokhoz pályázat útján jutottak hozzá, és bizonyítaniuk kellett, hogy rendelkeznek az esedékes felújításokhoz szükséges saját tőkével. Amikor az egyik lakó 2000-ben beköltözött, padlót kellett csiszolni, burkolt, festett. „Most meg azt mondják, költözzek ki és adjam át a lakást eredeti állapotában. Ezt sajnos nem tudom megtenni, mert akkor a falak nem voltak egyenesek, feketék voltak, penész és kosz volt a lakásban mindenhol.”
Az OPNI megszűnése után az intézmény főépülete és az azzal máig egy helyrajzi számon álló ingatlanok, illetve a körülötte lévő zöld terület az államra szállt, az egykori szolgálati lakások pedig az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) kezelésébe kerültek. Az egyik lakó azt meséli, hogy a megszűnés előtt az OPNI vezetősége készített egy felmérést arról, hogy a szolgálati lakásban élők vajon megvennék-e a lakásokat, ha eladná nekik az intézet. „Nyilatkozni kellett, hogy szeretnénk-e megvásárolni, kérünk-e hozzá garázst, udvarrészt, még mérnökök is jöttek, akik mindent lemértek a lakásban. Volt egy ilyen törekvés, de aztán nem lett belőle semmi.” 2008 novemberében (szűk egy évvel az OPNI megszűnése után) levelet kaptak: mivel „szükségessé vált az intézet által megkötött bérleti szerződések egyeztetése”, adatszolgáltatás céljából küldjék el az EKI-nek a bérleti szerződésüket. A lakók szerint ezután nem történt semmi, majd 2009-ben az MNV Zrt. közvetlen kezelésébe került az egész ingatlanegyüttes, és jelenleg is odatartozik. Bár az elmúlt 13 év alatt sokszor felmerült, hogy az OPNI műemlék épületét hasznosítani kellene, a II. kerület Városrendezési és építési szabályzatának egy 2007-es rendelete szerint ezt csak úgy lehetett volna megtenni, ha megtartják az egészségügyi funkciót – de ebből nem lett semmi. Tavaly decemberben aztán kiderült, hogy elit gimnáziumot akar kialakítani a kormány az egykori elmegyógyintézetből. Létre is hozták a Közép-európai Oktatási Alapítványt, amely a terület vagyonkezelője lett, és az iskola fenntartója is lesz. A 41 hektáros területből csak 18,2 hektárt kapott meg az alapítvány a bentlakásos elit iskola számára, amely a tervek szerint 2022-ben, legkésőbb 2023-ban megnyitja kapuit a zömében határon túli, nem magyar ajkú diákok előtt. A projekt gazdája a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
