A népjóléti miniszter, Kökény Mihály álláspontja szerint a most formálódó, az "Egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről" szóló törvény csupán az 1992-es adatvédelmi törvényt kiegészítő adatkezelési, technikai jellegű szabályokat tartalmaz. Nem aggályoskodott a törvény vitájának megkezdésekor a szocialista párt vezérszónoka sem, aki hangsúlyozta: milyen jó lesz, hogy a törvény elfogadása után a beteg végre beletekinthet a róla készült orvosi jelentésekbe. Azt azonban már kevésbé hangsúlyozta, hogy mások is.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyik munkatársa a Narancsnak nyilatkozva szemforgatónak nevezte, hogy a tervezetet többen européer törvényjavaslatnak aposztrofálták: "Egy ilyen törvény csak akkor lehet EU-komform, ha egyetlen célja a beteg érdekeinek védelme." Szavait az Európai Közösség lisszaboni chartájában lefektetett alapelvek is alátámasztják: e szerint a betegnek kizárólagos joga van az egészségügyi adatairól való rendelkezésre, még halála után is. A TASZ munkatársai elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy az adatvédelmi törvény szellemével és rendelkezéseivel ellentétes jogszabály szülessen.
Temérdek illetékes
Az egészségügyi adatok a személyes adatok kategóriáján belül különösen érzékeny adatoknak számítanak (legalábbis Európában): nyilván senki sem szeretné, ha hátránya származna abból, ha az egészségügyi állapotával kapcsolatos adatai illetéktelen kezekbe kerülnének. A törvényjavaslat azonban igen szélesen vázolta fel azon leendő illetékesek körét, akik egy állampolgár egészségügyi adataihoz hozzáférhetnek: tizennyolc pontban sorolja fel a tervezet, hogy mely célok érdekében "kezelhetők" az adatok az érintett hozzájárulása nélkül. Az "adatkezelés" valójában az egészségi állapotra vonatkozó adatok felvételét, tárolását és továbbítását jelenti, és a parlament előtt fekvő tervezet szerint igen sok helyre lehetne - bizonyos esetekben: kellene - információkat továbbítania az orvosnak jelenlegi vagy múltbéli állapotunkról.
Ez - amellett, hogy sérti az orvosi titoktartás intézményét - sokakat, például a kezelésre nagyon rászorultakat arra késztethet, hogy ne forduljanak orvoshoz. Például akkor, ha kicsit jobban beszívtak: könnyen rendőrségi fogdában találhatják magukat. Az orvosnak kötelező lenne ugyanis "bűncselekmény gyanúja esetén" a beteg személyes adatait is kiszolgáltatva feljelentést - a törvénytervezet eufemizmusával: "bejelentést" - tenni a bűnüldöző szerveknek; márpedig ha valaki szívott, bűncselekményt követett el. De egy orvosnak vajon miért kell ismernie a Btk.-t, hogy eldönthesse: vajon a sérülés - illetve a beteg állapota - "hivatalból üldözendő bűncselekmény" vagy baleset kapcsán alakult-e ki?
A bejelentési kötelezettség, ami a törvényjavaslat egyik parlamenti bírálója szerint háromperhármas ügynököt csinálna minden orvosból, érdekes helyzeteket teremthet. A javaslat részletesen leírja, hogy az orvos - ha nem ő maga tesz feljelentést - mely szerveknek és milyen célból köteles adatokat szolgáltatni. Ez az egész akkor lesz igazán hátborzongató, ha tudjuk, hogy a javaslat szerint mi számít kezelendő adatnak: "Egészségügyi adat az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére és szexuális szokásaira, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat; például magatartás, környezet, foglalkozás."
Írásbeli felkérés nyomán a beteg azonosítására alkalmas (személyes) adataival együtt az orvos tehát közölni köteles a fenti információkat a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, az igazságügyi orvosszakértővel; szabálysértési eljárás esetén az eljárást lefolytató szervvel - például az önkormányzattal -, hadköteles személy esetében a hadkiegészítő parancsnoksággal. Sőt: kérésre adatokat kellene szolgáltatnia a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, akár csak bűnmegelőzési célból is, konkrét bűncselekmény elkövetésének gyanúja nélkül. Így tehát, ha a törvény elfogadását követően tilosban kelünk át az úttesten, a rendőrség a szabálysértési eljárás sikere érdekében megtudhatja az orvostól, milyen szexuális szokásaink vannak, hogy például depressziósak vagyunk, és egy fél éve szifilisz miatt kezeltek, közvetlenül a drogelvonó után. Nyilván ezek miatt mentünk át a piroson.
És ez még csak nem is különleges eset: mi van akkor például, ha az összevert feleség nem akar feljelentést tenni férje ellen? Meg kell tennie az orvosnak, hivatalból, bűncselekmény - bántalmazás - gyanúja miatt. A törvény tervezete szerint egyébként akkor is bejelentési kötelezettsége van a doktornak, ha a beteg nincs teljesen "cselekvőképessége birtokában".
Az orvosok érdeke
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) sincs oda a tervezetért, bár némileg más szempontok alapján bírálják: szerintük a betegek mellett az orvosok érdekeit is sérti a tervezett törvény. Õk kerülhetnek kellemetlen helyzetbe egy esetleges jogvita során, ha a pácienseikről vezetett minden jegyzetüket kötelesek megmutatni a beteg kérésére, vélik a kamarában. A doktor az ellátás során ugyanis gyakran külön kartotékot vezet a különböző betegséggyanúkról, és a végén kiderülhet: első próbálkozásra nem a meglévő betegség miatt kezelte a beteget. Csakhogy: a kartokékok - az orvos saját jegyzetei - is "adat"-nak számítanak. A MOK-nak nem világos az sem, miért adna a törvény a betegnek lehetőséget arra, hogy megtiltsa egészségügyi adatainak továbbítását a háziorvos felé, akinek pontosan kellene ismernie az általa is kezelt páciens állapotát. A szabad orvosválasztás alapján azt gondolják, hogy mindenki megbízik a saját háziorvosában. A MOK szerint az sincs rendben, hogy a tervezet előírásai szerint a gyógykezelés során a fogva tartottak mellett mindig ott kell állnia a börtönőrnek, még akkor is, ha nem fenyeget a szökés veszélye.
Több orvost is meg akartunk kérdezni a törvénytervezettel kapcsolatban, ám kiderült, hogy azt sokan még nem is ismerik. Az egyik leghasználhatóbb vélemény az volt, hogy "ennyi adatot úgysem lesz ideje senkinek sem adminisztrálni". Dr. Sacher Gábor, a Szent Erzsébet Kórház sürgősségi osztályának vezetője úgy látja: a lőtt sebbel beszállított betegek esetében például nincs szükség változtatásra. Jelentették eddig is, jelentik majd ezután is az ilyesmit; hasonló a gyakorlat Amerikában is. Érvelése szerint egyébként is "ritka az az eset" - míg a Honvéd Kórházban praktizált, átlagosan havonta egyszer fordult elő -, "hogy a beteg véletlenül magában tett kárt, miközben pisztolyt, puskát használt, a bűneseteket pedig nem szükséges a törvény előtt eltussolni". Hasonló nézetet vall Mészáros István is, aki az SZDSZ részéről fejtette ki véleményét a tervezetről: szerinte is közérdek érvényesül akkor, amikor fegyver, robbanószer, mérgező vagy sugárzó anyag okozta sérülés esetén az orvos bejelentést tesz. A TASZ viszont ezt elutasítja: a meglőtt bankrablót sem szabad hagyni elvérezni, márpedig szerintük nem mer majd orvoshoz menni, ha rendőrök jönnek hozzá a látogatási időben.
Sacher Gábor még tanulmányaiból emlékszik vissza azokra az időkre, amikor a bőrgyógyászaton nem tudtak szifiliszes beteget mutatni - mert nem volt (ma viszont ismét lehet találkozni vele). Régebben, amikor ezt a betegséget diagnosztizálták, a hatóságok kötelezhették az érintettet a kezelésre, sőt egyfajta "térképet" készítettek hosszabb időre visszamenőleg a nemi kapcsolatairól. Persze ez a gyakorlat sem jelenthet megoldást, véli Sacher. Elismeri: az egészségügyi adatkezelés "nagyon kényes kérdés", és nehéz úgy szabályozni, hogy demokratikus is legyen, egyúttal a betegek érdekeit is szem előtt tartsa.
Egészségügyi bűnüldözés
Nem bánik kesztyűs kézzel a tervezet a gyógykezelés alatt álló drogfüggőkkel sem: a javaslat értelmében az orvosoknak és a gyógyszerészeknek nyilvántartást kell vezetniük az ő személyes adataikról is. A TASZ jogásza rámutatott: a törvényjavaslat e pontja sérti az adatvédelmi biztos egyik ajánlását, amely szerint a kábítószerfüggők gyógykezelésére szakosodott intézményekben fokozott körültekintéssel kell óvni a betegek személyes adatait. A valós közérdek - hangsúlyozta Schiffer András - itt is a megfelelő orvosi ellátás biztosítása, nem pedig az elrettentés a gyógyító intézményektől. (Arról nem is beszélve, ha valaki nem is akar leállni.) Mészáros István a törvény előzményeit összefoglalva elmondta: eddig exlex állapot jellemezte az egészségügyi adatvédelem kérdését, az 1972-es, egészségügyi adatokról szóló törvény néhány pontja utalt csak erre homályosan. Így például az orvostól függött, hogy a beteggel közli-e a rá vonatkozó adatokat, itt tehát valóban pozitív változás következhet be. A javaslat közegészségügyi és járványügyi vonatkozásai kapcsán megjegyezte: ez esetben a közérdek ütközik a beteg információs önrendelkezési jogával, ezért "fontos a kettő közötti arányosság". Másként kell kezelni a helyzetet, ha a beteg együttműködik például sok emberre veszélyes betegsége meggyógyításában, mint ha nem. Ez utóbbi esetben elfogadható - mondta Mészáros -, hogy az orvos tájékoztassa a hatóságot. A TASZ álláspontjához hasonlóan azonban az SZDSZ képviselője szerint is sok a leendő törvény mellékletében hetvenháromféle fertőző betegséget felsorolni, amikor is kötelező lenne az egészségügyi hatóságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot értesíteni. A megoldás az lehetne - véli Mészáros -, ha a listát lerövidítenék, vagy néhány betegséget elég lenne a személyes adatok nélkül jelenteni.
A legsikamlósabb terület a kormánypárti bíráló szerint az, amikor bizalmas egészségügyi adatok a bűnüldöző szervekhez kerülnek. A tervezet idevonatkozó része nem felel meg az adatvédelmi törvénynek addig, amíg a homályos bűnüldözési célok helyett konkrétan meg nem fogalmazza a törvény, milyen célból kerülhet a hatóságokhoz bizalmas adat, véli Mészáros.
A TASZ szerint ez a törvénytervezet módosító indítványokkal sem hozható olyan állapotba, hogy megfeleljen az alkotmányosság követelményeinek. Megoldásként azt javasolják: az előterjesztő vonja vissza javaslatát, és dolgozza át, alaposan. Ha ez nem történne meg, és a törvény végleges szövegében is maradnak az adatvédelmi törvénnyel és alkotmánnyal összeférhetetlen passzusok, a TASZ az Alkotmánybíróság előtt fogja megtámadni a törvényt.
Kovács Orsolya
Vultur Csaba
