Egy iraki menekült fiú deportálása miatt marasztalta el a magyar államot a strasbourgi bíróság

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Belpol

16 évesen vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleként pert nyert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon egy iraki kurd fiú, akit korábban bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök – írja honlapján a civil szervezet.

Karoh 2017-ben, 16 éves menekült el hazájából. A szervezet közleménye szerint életkorával a rendőrök is tisztában voltak, de nem érdekelte őket. Az akkoriban frissen bevezetett – azóta mind a strasbourgi, mind az uniós luxembourgi bíróság által jogsértőnek ítélt – szabályok alapján Karohot és felnőtt társait átkényszerítették Szerbiába, pedig a fiúnak a fóti gyermekotthonban lett volna a helye. Ráadásul ő eredetileg nem is Szerbiából, hanem Romániából lépett be magyar területre.

Az ottani civil szervezetek keresték meg a Magyar Helsinki Bizottságot, próbálja meg felülvizsgáltatni a fiú embertelen és alapjogsértő visszakényszerítését. Csakhogy ilyenre Magyarországon nincs törvényes lehetőség, így az ügy a strasbourgi bírósághoz került. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hat és fél év után most megállapította a magyar állam jogsértését, és kimondta, hogy

a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítések megsértik a kollektív kiutasítás tilalmát.

A bíróság különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló gyerek volt. „Gyerekek eljárás nélküli deportálása helyett mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket” – kommentálta az ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Karoh jogi képviselője. Karohot a szerb állam azóta elismerte menekültként, ma már pedig tolmácsként működik közre a menekülteket segítő helyi szervezeteknek a munkájában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.