Egy iraki menekült fiú deportálása miatt marasztalta el a magyar államot a strasbourgi bíróság

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Belpol

16 évesen vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleként pert nyert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon egy iraki kurd fiú, akit korábban bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök – írja honlapján a civil szervezet.

Karoh 2017-ben, 16 éves menekült el hazájából. A szervezet közleménye szerint életkorával a rendőrök is tisztában voltak, de nem érdekelte őket. Az akkoriban frissen bevezetett – azóta mind a strasbourgi, mind az uniós luxembourgi bíróság által jogsértőnek ítélt – szabályok alapján Karohot és felnőtt társait átkényszerítették Szerbiába, pedig a fiúnak a fóti gyermekotthonban lett volna a helye. Ráadásul ő eredetileg nem is Szerbiából, hanem Romániából lépett be magyar területre.

Az ottani civil szervezetek keresték meg a Magyar Helsinki Bizottságot, próbálja meg felülvizsgáltatni a fiú embertelen és alapjogsértő visszakényszerítését. Csakhogy ilyenre Magyarországon nincs törvényes lehetőség, így az ügy a strasbourgi bírósághoz került. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hat és fél év után most megállapította a magyar állam jogsértését, és kimondta, hogy

a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítések megsértik a kollektív kiutasítás tilalmát.

A bíróság különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló gyerek volt. „Gyerekek eljárás nélküli deportálása helyett mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket” – kommentálta az ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Karoh jogi képviselője. Karohot a szerb állam azóta elismerte menekültként, ma már pedig tolmácsként működik közre a menekülteket segítő helyi szervezeteknek a munkájában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.