Egy iraki menekült fiú deportálása miatt marasztalta el a magyar államot a strasbourgi bíróság

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Belpol

16 évesen vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleként pert nyert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon egy iraki kurd fiú, akit korábban bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök – írja honlapján a civil szervezet.

Karoh 2017-ben, 16 éves menekült el hazájából. A szervezet közleménye szerint életkorával a rendőrök is tisztában voltak, de nem érdekelte őket. Az akkoriban frissen bevezetett – azóta mind a strasbourgi, mind az uniós luxembourgi bíróság által jogsértőnek ítélt – szabályok alapján Karohot és felnőtt társait átkényszerítették Szerbiába, pedig a fiúnak a fóti gyermekotthonban lett volna a helye. Ráadásul ő eredetileg nem is Szerbiából, hanem Romániából lépett be magyar területre.

Az ottani civil szervezetek keresték meg a Magyar Helsinki Bizottságot, próbálja meg felülvizsgáltatni a fiú embertelen és alapjogsértő visszakényszerítését. Csakhogy ilyenre Magyarországon nincs törvényes lehetőség, így az ügy a strasbourgi bírósághoz került. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hat és fél év után most megállapította a magyar állam jogsértését, és kimondta, hogy

a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítések megsértik a kollektív kiutasítás tilalmát.

A bíróság különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló gyerek volt. „Gyerekek eljárás nélküli deportálása helyett mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket” – kommentálta az ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Karoh jogi képviselője. Karohot a szerb állam azóta elismerte menekültként, ma már pedig tolmácsként működik közre a menekülteket segítő helyi szervezeteknek a munkájában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.