Egy iraki menekült fiú deportálása miatt marasztalta el a magyar államot a strasbourgi bíróság

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Belpol

16 évesen vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleként pert nyert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon egy iraki kurd fiú, akit korábban bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök – írja honlapján a civil szervezet.

Karoh 2017-ben, 16 éves menekült el hazájából. A szervezet közleménye szerint életkorával a rendőrök is tisztában voltak, de nem érdekelte őket. Az akkoriban frissen bevezetett – azóta mind a strasbourgi, mind az uniós luxembourgi bíróság által jogsértőnek ítélt – szabályok alapján Karohot és felnőtt társait átkényszerítették Szerbiába, pedig a fiúnak a fóti gyermekotthonban lett volna a helye. Ráadásul ő eredetileg nem is Szerbiából, hanem Romániából lépett be magyar területre.

Az ottani civil szervezetek keresték meg a Magyar Helsinki Bizottságot, próbálja meg felülvizsgáltatni a fiú embertelen és alapjogsértő visszakényszerítését. Csakhogy ilyenre Magyarországon nincs törvényes lehetőség, így az ügy a strasbourgi bírósághoz került. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hat és fél év után most megállapította a magyar állam jogsértését, és kimondta, hogy

a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítések megsértik a kollektív kiutasítás tilalmát.

A bíróság különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló gyerek volt. „Gyerekek eljárás nélküli deportálása helyett mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket” – kommentálta az ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Karoh jogi képviselője. Karohot a szerb állam azóta elismerte menekültként, ma már pedig tolmácsként működik közre a menekülteket segítő helyi szervezeteknek a munkájában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.