Rétvári: „Január 30-ig minden pedagógus megkapja az értesítést a béremelés pontos összegéről”

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Belpol

Ebben a hónapban még nem tudják a tanárok, mennyiért is dolgoznak.

Annak ellenére, hogy a kormány már megígérte az átlagosan 32 százalékos fizetésemelést a, furcsa módon a pedagógusok nem tudják, mennyi lesz az annyi a hónap végén – ami azért is abszurd, mert viszonylag nehezen képzelhető el úgy törvényes munkavállalói-munkáltatói viszony, hogy az előbbi nem tudja, mennyi is a fizetése. A béremelést pontosító rendelet is csak január 18-án jelent meg.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára most azt mondta egy „sajtótájékoztatón”, hogy legkésőbb január 30-ig minden pedagógus megkapja a hivatalos értesítést az őt érintő béremelés pontos összegéről, február elején pedig valamennyien a számlájukon fogják látni a megemelt fizetést.

Az államtitkár azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a mostani a valaha volt legnagyobb fizetésemelés, és februártól a pályakezdők jogszabályban meghatározott legkisebb bére gyakornokként bruttó 528 ezer forint lesz. Pedagógus I. kategóriában legkevesebb 538 ezer forintot, pedagógus II. fokozatban 555 ezer forintot kereshetnek az oktatók és nevelők, míg a mesterpedagógusok fizetése 630 ezer forintról indul, a kutatótanárok bérének alsó határa pedig 750 ezer forint lesz. A döntés több mint 140 ezer embert érint.

Az államtitkár megjegyezte: az átlagnál nehezebb feladatokat ellátó, hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusoknak a fentieknél is 20 százalékkal nagyobb fizetést garantál a törvény.

A sajtótájékoztató érdekessége volt, hogy azt a Nemzeti Pedagógus Kar székházában tartották, mert ez volt az a szervezet, amely „biztos partnerként végig támogatta és segítette a béremelés megvalósulását.” A Nemzeti Pedagóguskar a meglévő szakszervezetek ellenében létrehozott testület, amelynek elnöke, Horváth Péter nem nagyon szokta elmondani, miről van szó, amikor a kormánnyal tárgyal.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.