Egy kisvárosban még gyilkosabb a kormánypárti propagandagépezet

Belpol

A váci fideszes média egy valóban helytelen nevelési gyakorlatot követő intézményvezetőről azt kezdte terjeszteni: terrorban tartotta és bántalmazta a beosztottait.

Az elmúlt hónapok helyben nagy port kavart váci közéleti ügye a helyi bölcsődéket fenntartó intézmény vezetőjének a lemondása volt. A 0627.hu nevű kormánypárti portál azzal vádolta a Bölcsődék és Fogyatékosok Intézményének (BFI) igazgatóját (az intézmény váci bölcsődéket, fogyatékosokat gondozó két létesítményt, valamint főzőkonyhát működtet), hogy verbális terrorban tartja a beosztottait, és egy esetben fizikai abúzust követett el. Mint írták, az egyik volt munkatársát akarata ellenére nem engedte el az irodájából, majd úgy megragadta a karját, hogy ennek a nyomai napokig láthatók voltak.

A lap saját értesüléseire hivatkozva azt írta, hogy erről az esetről a város mindhárom alpolgármestere levélben értesült (képeket is csatoltak), mégsem intézkedett senki. Továbbá az egyik bölcsődében hárman beadták a felmondásukat, négyen pedig ezt tervezik, vagyis veszélybe került a bölcsődei ellátás. A következő cikkben egy az önkormányzat Facebook-oldalán posztolt bejegyzésre érkezett kommentre hivatkozva állította a lap, hogy az említett vezető számlájára írható a fentieken kívül egy gyermekbántalmazásos eset is. Egy videoriportban pedig két szülő és egy volt alkalmazott a nevét vállalva számolt be az őket ért sérelmekről. A cikkeket a portál „nagytestvére”, a VácOnline.hu is átvette; ez nem meglepő, hiszen a két helyi újság egyaránt a Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő körüli társasághoz köthető.

Egy év szegregáció

A megvádolt vezetőre valóban többen nehezteltek, ám a váci kormánypárti politikusok és a velük szorosan együttműködő médiumok (a VácOnline-t kiadó cég ügyvezetője a helyi Fidelitas elnöke) állításait korábbi alaptalannak bizonyult híreszteléseik ismeretében nem árt fenntartással kezelni. Az viszont tény, hogy – amint arról a Magyar Hang tavaly januárban beszámolt – szegregációs gyakorlat miatt elmarasztalták a város egyik bölcsődéjét. A Baba utcában 31 évig ún. részleges integráción alapuló nevelés zajlott, vagyis az eltérő fejlődésű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyerekek a bölcsőde speciális csoportszobájába kerültek, a többiek pedig a bölcsődei csoportba, de a szobák egybenyíltak, így biztosítva a közös játék, a közös ünnepségek lehetőséget. A lap szerint ez a gyakorlat a bevezetésekor európai szinten is korszerűnek számított, hiszen esélyt adott az eltérő fejlődésű gyerekeknek, felkészítette őket arra, hogy a későbbiekben teljesen beilleszkedhessenek ép fejlődésmenetű társaik közé. Nem utolsósorban a szülők is támogatták az együttnevelést, ennek tudatában íratták oda a gyermekeiket.

E gyakorlat 2020-tól váratlanul megszűnt: a csoportszobákat áthelyezték, így nem találkozhattak egymással az átlagosan fejlődő és a speciális nevelési igényű – például a Down-szindrómás – gyerekek, amit a szülők sérelmeztek. Az intézmény vezetője, akit a propaganda most verbális és fizikai abúzussal vádol, a szülők megkeresésére arra hivatkozott, hogy a szegregációt törvényi kötelezettség miatt vezették be. Hiába szereztek be a szülők állásfoglalást a kormányhivataltól és a bölcsődei miniszteri biztostól arról, hogy nincs ilyen törvényi kötelezettség, a vezető nem változtatott, és az önkormányzat sem lépett. Az a nevelési év a különválasztás jegyében telt, az idén azonban visszaállították a korábbi jó gyakorlatot. A Validity Alapítvány – Központ a Mentális Sérültek Jogaiért nevű szervezet a szülők képviseletében az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatáskörét is ellátó alapvető jogok biztosához fordult, aki tavaly decemberben kimondta, hogy jogsértő volt a bölcsőde gyakorlata. A határozat következtében az intézményvezető hatósági figyelmeztetésben részesült és eltiltották a további jogsértéstől.

Megkérdeztük a történtekről az önkormányzatot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „a szegregált elhelyezés bizonyos esetekben szükségszerű és egyetlen lehetőség a gondozott sérült gyermek és a csoportban lévő többi gondozott gyermek szükségletei szerint.

El kell fogadni, hogy bizonyos fokban sérült, fogyatékkal élő nem tipikus fejlődésű gyermek esetében (pl. súlyos autizmus spektrumzavar, súlyos értelmi fogyatékosság stb.) az egyetlen lehetséges és értő gondoskodást csak szegregált környezetben lehet megvalósítani.

Ennek a határnak a meghúzása pedig még a legkiválóbb szakembereknek is nehézséget okoz.” Hozzátették, hogy ebben az évben „a gyermekek a korábbihoz hasonló kiváló gondoskodásban, nevelésben részesültek”.

Egy rossz gyakorlatból azonban nem következik, hogy az intézményvezető bántalmazta volna a beosztottait és a gyerekeket. A Validity Alapítvány erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, hogy a szegregáció megszüntetése érdekében végzett eljárásuk során konkrét erőszakkal az intézményvezető részéről nem szembesültek, és fizikai bántalmazásról sem hallottak.

Az intézményvezető ellen a közelmúltban a leváltását követelő petíció indult, amit száznál valamivel többen írtak alá, s több érintett szülő nehezményezte az egy évnyi szegregációt. Sok aláírót megkerestünk még a múlt év végén, a többség nem reagált. Egyikük írásban azt válaszolta, nem politikai okok miatt írt alá, viszont évekig dolgozott az egyik intézményben. Állítása szerint „amikor engem elküldtek, annak nagyban része volt, hogy felemeltem a szavam a gondozottak jogaiért”. Hozzátette, nem szeretné, hogy az intézményt a jelenlegi vezetője igazgassa, de nem állhat ki „teljes mellszélességgel”, mert a gyermeke a gondozottak között van.

Egy másik aláíró szülő megadta a telefonszámát is, így vele részletesebben tudtunk beszélni. Korábban részt vett egy szülői értekezleten, amelyen elmagyarázták nekik, miért döntöttek a szegregáció mellett, és úgy látta, az intézményvezető nem hallgatja meg a jelenlévők észrevételeit (a szülő gyermeke nem volt érintett a szegregációban). Azt viszont nem gondolja, hogy a bölcsődei ellátás veszélyeztetve lenne, illetve az állítólagos bántalmazásos eseteket sem ismeri.

A petíciót Matkovich Ilona polgármester átvette. Az önkormányzat szerint azt a Baba utcai részleg gondozottjainak, s csak egyetlen csoportjának a szülei, hozzátartozói írták alá, olyanok is, akik az intézményvezetőt nem ismerik, vagy akiknek 10–15 évvel korábban jártak oda a gyerekeik. Ennek ellenére azt ígérte az önkormányzat, az intézményvezető munkájával kapcsolatos állításokat kivizsgálják.

 
A Kölcsey utcai bölcsőde bejárata
Fotó: A szerző felvétele

 Egyeztetés verés nélkül

Az önkormányzat nemrég szakmai konzultációt hívott össze a „Baba utcában kialakult vitás kérdések feloldásához”. Ezen a Magyar Bölcsődék Egyesületének szakértői, a BFI vezetője és a helyettese, a tagintézmény vezetője, valamint „egy panaszos szülő” vett részt. Megkerestük az önkormányzatot, a megbeszélésről így nyilatkoztak:

„A városvezetés határozottan cáfolja – a zavarkeltésre és megalapozatlan állításokra létrehozott és támogatott – oldal újabb, minden alapot nélkülöző kitalációját”

arról, hogy tényleg veszélybe került a bölcsődei ellátás a felmondások és a vélt abúzus miatt.

A kormánypárti sajtóban megjelent cikkek Inotay Gergellyel, mint a területért felelős alpolgármesterrel is kiemelten foglalkoztak, egyebek mellett azt állítva, hogy bár több „kínos eset” is eljutott hozzá, ő ezeket eltussolta. Inotay áprilisban az összellenzék helyi jelöltje volt, ennek megfelelően a fideszes média már jó ideje igyekszik lejáratni. Az alpolgármestert elismerte, valóban érkezett hozzá megkeresés: 2021 februárjában arról értesítette őt az intézmény vezetője, hogy hangos szóváltás alakult ki közte és egy részlegvezető között, akitől a munkájával kapcsolatos dolgokat kért számon. Az említett részlegvezető (akinek márciusban megszűnt a munkaviszonya) megkereste Inotayt az ügyben, jóval a vélt bántalmazás után, hiszen az eset tavaly január végén történt, a „sértetti” levél viszont április elején érkezett az alpolgármesterhez. A levélíró diszkréciót kért. Inotay ezt megígérte, s válaszában személyes találkozóra invitálta, de erre nem kapott választ.

A részlegvezető egyébként az egyik kollégáját is megvádolta azzal, hogy bántalmazta a gyerekét, amikor néhány percre rábízta őt. Az intézményvezető ekkor arra kérte két beosztottját, hogy ezt az irodában beszéljék meg. Inotay szerint ez volt az az eset, amelyet a kormánymédia úgy tálalt, hogy „akarata ellenére fogva tartotta” alkalmazottját a vezető, majd úgy megragadta, hogy annak a nyomai később is láthatóak voltak. A részlegvezető az alpolgármesternek írt leveléhez tényleg csatolt fényképet is az állítólagos sérüléseiről, de azokat saját bevallása szerint hetekkel a történtek után készítette. Inotay később telefonon is egyeztetett vele; a levélíró elismerte, hogy nem tett feljelentést, és orvossal sem látleletezte a sérüléseit, mivel nem akarta felzaklatni magát újra ezzel az üggyel.

Ezek alapján kétséges, hogy valóban történt-e fizikai és verbális bántalmazás az intézményvezető részéről. A kormánypárti cikkek hitelességét az is megkérdőjelezi, hogy állításukkal ellentétben a polgármester nem vonta el Inotaytól addigi feladatkörét a bölcsődei ügyek úgymond nem megfelelő kezelése miatt. Inotay szerint az intézményvezető és az önkormányzat elleni támadások mögött a Baba utcai bölcsőde egy éves szegregációját nehezményező szülők csoportja áll. Azt pedig a fentiek alapján mi tesszük hozzá, hogy a helyi kormánypárti média a jelek szerint e létező konfliktusra alapozva vette célba eddig nem bizonyított vádakkal az intézményvezetőt és rajta keresztül a nem fideszes városvezetést.

Lemondás

Megkerestük a BFI vezetőjét is.

„Kategorikusan kijelentem, és cáfolom, ezek a vádak nem igazak, nem bántalmazom a kollégáimat, soha nem is tettem. Az intézményben senki nem mondott fel az elmúlt időszakban, a bölcsődei ellátás nincs veszélyben”

– írta lapunknak. Ellenséges viszonyban sem a korábbi munkavállalóival nem volt, a jelenlegiekkel sincs. „Feszültség együtt dolgozó emberek között bármikor kialakulhat. Velem is előfordult szakmai kérdések megvitatásakor, de természetesen meg tudtuk és tudjuk beszélni. Soha nem tapasztaltam irányomban ilyen indulatokat” – fogalmazott válaszlevelében, hozzátéve, egész életét és munkáját a törvényesség alapján élte, végezte, és amikor ebbe a pozícióba került, a feladatok elvégzése során néhány szabálytalanságot feltárt, majd megszüntetett. (Rákérdeztünk, de nem kívánta részletezni e szabálytalanságokat; más forrásból úgy értesültünk, hogy néhány addigi intézményi gyakorlat felszámolása okozott belső feszültséget.) „Valószínű, hogy akiket ez érzékenyen érintett, ilyen módon próbálnak visszavágni és elégtételt szerezni saját maguk megnyugtatására.” Az intézményvezető még az előző év végi beszélgetésünk során azt mondta, fontolóra veszi, hogy az ellene irányuló lejárató kampány megfékezése és a becsülete, jó hírneve védelmében bírósághoz fordult.

A történtek után az egyébként nyugdíjas korú intézményvezető kérvényezte a felmentését, amit azzal magyarázott a Váci Naplónak, hogy belefáradt a méltatlan helyzet kezelésébe. Ezzel egyidejűleg a képviselő-testület elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a BFI öt tagintézményét másik két szervezetbe integrálják; hármat (köztük két bölcsődét) a Váci Család- és Gyermekjóléti Központ, kettőt pedig a Dr. Kenéz Zoltán Idősek Otthona és Klubja vehet át. Az előterjesztést a képviselő-testület többsége támogatta, a kormánypárti képviselők nem.

Nem állnak le

Az új év első napjaiban újra felhívtuk az egykori intézményvezetőt, hogy a friss fejleményekről értesüljünk. Mint elmondta, levelet küldött az egyik kormánypárti oldalnak, hogy annak tartalmát változtatás nélkül jelentessék meg, de erre mostanáig nem került sor, ezért bírósághoz fordul. Szerinte a róla megjelent állítások egytől egyig valótlanok voltak. 

Az intézményvezető jelenleg fél éves felmentési idejét tölti, de már nem jár be dolgozni. Elveivel ellenkezik, de levélben megkereste azokat a helyi kormánypárti önkormányzati képviselőket, akik leginkább támadták őt az elmúlt hónapokban, hogy fejezzék ezt be, mert ha nem, akkor nyilvánosságra hoz egy olyan pénzügyi visszaélést, amit még az előző, 2019 októbere előtti fideszes vezetés követett el.

„Elegem van már. Még arról is cikkeztek, hogy Amerikába utaztam. Igen, 15 évig spóroltam rá, és amúgy meg senkinek semmi köze hozzá, hogy hova megyek és mit csinálok”. 

Állítása szerint egyik ismerőse még Rétvári Bencével is beszélt, hogy fejezzék be az ellene indított támadást. „Ha nem ezt teszik, akkor tényleg nyilvánosságra hozom”, mondta. Legutóbb decemberben „merült fel a neve”, mert most az utódját támadják. „Én már nem akarom, hogy felmerüljön a nevem. Ez már lezárt ügy, fejezzék be”. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk