Ötven éve halt meg Rákosi Mátyás

Egy mondat

Belpol

Rákosi Mátyás halála nem esemény, csak napihír volt – és még annak is csupán mínuszos. Ötven esztendeje bekövetkezett elhunytáról egyetlen mondat jelent meg csupán a hazai sajtóban.

Rákosi Mátyás és a kádári pártvezetés másfél évtizedes, mind egyenlőtlenebbé váló türelemjátszmája 1971. február 5-én Gorkijban (régi-új nevén: Nyizsnyij Novgorodban) véget ért. Temérdek megbeszélést, üzengetést és manőverezést, egyezkedést és elutasítást követően Rákosi végül Magyarországtól távol halt meg, s ezzel mondhatni kijátszotta egyetlen, posztumusz aduját. „Ha én itt meghalok, az egy nagyon kellemetlen dolog a magyar és nemzetközi munkásmozgalomnak” – a hazai illetékesekkel tárgyalva rendszerint ez volt a hajdani pártvezér legerősebbnek tűnő érve, s ennek próbája érkezett el azon az ötven évvel ezelőtti pénteki napon. A hír az SZKP vonalán, közelebbről a szocialista országokkal való kapcsolattartásért felelős Katusev KB-titkár telefonhívása révén még aznap délután eljutott Kádár Jánoshoz.

A kollektív emlékezetben éppenséggel nem a villámgyors reakcióidejéről híres pártapparátus ezúttal nem vesztegette az időt: a titkárság tagjai hamar döntést hoztak a szovjetekkel egyeztetendő „kommünikéről”, illetve Rákosi elhamvasztatásáról. Az egyeztetett, majd az MTI-n keresztül kiadott szöveg ilyesformán már másnap reggel megjelenhetett az országos és a megyei napilapokban, s a hírt a rádióban is bemondták – a 168 Óra című műsor leg­első adásában. Az egyenszöveg szembeötlően tömör volt, és némiképp nagyvonalúan bánt a tényekkel: „Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének volt első titkára, aki gyógykezelés céljából a Szovjetunióban tartózkodott, ez év február 5-én Gorkij város megyei kórházában súlyos és hosszadalmas betegség után életének 79. évében elhunyt.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.