Interjú

„A Fidesz megtagadta a polgári világot”

Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke  

Belpol

A volt akadémiai elnök új pártja részt venne az ellenzéki előválasztáson. Pálinkás Józseffel ennek feltételeiről, a pártépítésről, a tudományos intézmények autonómiájáról és a boldogságról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Január 26-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a jogszabályi kényszert tudomásul véve vállalják a megmérettetést az előválasztáson. Szerepet játszott a döntésükben, hogy a választási törvény módosításával a Fidesz 27-ről 71-re emelte az önálló listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát?

Pálinkás József: Közrejátszott, hiszen ha nincs ez a módosítás, több – az egyéni jelöltek szintjén koordináló – pártnak is lehetett volna önálló listája, megméretkezhettek volna a különböző programok, de legalábbis a programok főbb üzenetei, és az, hogy a pártok vezető személyiségei ezeket mennyire hitelesen jelenítik meg. Mi jobbközép, a liberális-konzervatív tengelyen középen álló néppártként határozzuk meg magukat, stabil, a többi pártétól részben elkülönülő értékrendünk van, de tudomásul vettük, hogy a 2022-es választáson csak egy szorosabb együttműködés hozhat sikert a Fideszen kívüli világnak.

MN: Mennyiben kínál az Új Világ Néppárt mást, mint a centrista Momentum vagy a szélsőjobboldalról középre húzódó Jobbik?

PJ: Nyilván egyetlen párt sem kínálhat olyan világképet a választóknak, amelynek minden eleme csak rá jellemző. Kétségtelen, hogy a Jobbik arra a helyre igyekszik húzódni, amelyet mi is meghatároztunk a magunk számára, nekünk annyi könnyebbségünk van, hogy a múltban nem tettünk egy polgári párt számára vállalhatatlan kijelentéseket. Azt mondanám, hogy a bal-jobb skálán a Momentum és a Jobbik között helyezkedünk el; az idő és az emberek döntik majd el, ki mennyire hitelesen képviseli a szavakban deklarált nézeteit.

MN: Túl azon, hogy bejelentették indulási szándékukat az előválasztáson, hivatalosan is felvették a kapcsolatot a hatpárti ellenzéki szövetséggel?

PJ: Külön-külön voltak tárgyalásaink a pártokkal, a hatpárti szövetséggel még nem.

MN: Pontosan mit szeretnének elérni: hogy elindulhassanak egyéni körzetekben az előválasztáson, vagy hogy rajta legyenek a közös listán?

PJ: Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy egyéni választókerületekben megmérettethessenek a jelöltjeink. A listát nem állítottuk feltételként, nem kértünk listás helyeket. Azt gondolom, a lista előállítása nagyjából jövőre ilyenkor lesz esedékes, sok értelme nem is lenne most beszélni róla.

MN: Milyen reakciókat kaptak a tárgyalásokon?

PJ: Az volt az érzésünk, hogy a pártok egy része tart egy újabb politikai erő megjelenésétől, attól félnek, hogy ez továbbaprózza majd az amúgy is kicsinek tűnő tortát. Mi viszont azt gondoljuk, hogy új szavazókat tudnánk hozzátenni ehhez a tortához. Van egy réteg, amely az általunk megjelenített polgári világra szavaz 1990 óta. Nagy részük azt is belátja, hogy a Fidesz megtagadta ezt a polgári világot, de kételkedik abban, hogy a változást akarókban meglesz-e az a stabilizáló erő, amely a magyar politikát megóvja a szélsőséges kilengésektől, és amely lehetővé tesz egy valóban morális kormányzást. Az Új Világ Néppárt hitelessége, pragmatizmusa, tapasztalata, ideológiai berögzöttségektől való mentessége hozzájárulhat e bizonytalan, a Fideszből kiábrándult szavazók meggyőzéséhez, megnyugtatásához. Ettől persze még érthető, hogy a többi párt jelöltjei nem mindig fogadják jókedvűen a versenytársakat.

 
Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke. Fotó: Németh Dániel

MN: Hány Fideszből kiábrándult, polgári szavazó lehet ma Magyarországon?

PJ: Erre vannak becslések, de elég bizonytalanok. Nagyjából 100 és 300 ezer közötti olyan szavazó lehet, aki vagy most is Fidesz-szavazó, vagy a közelmúltban az volt, idegenkedik a jelenlegi ellenzéki pártoktól, de a mi pártunk megszólíthatná. Persze, az ismertségünk növekedésével az ilyen szavazók száma is emelkedhet.

MN: Ha lesz közös listája a hat ellenzéki pártnak, nyilván azt szeretnék majd, hogy valamennyi egyéni jelöltnek is ez legyen a jelölőszervezete a 2022-es választáson. Abba belemennének, hogy ha valahol megnyerik az előválasztást, akkor a közös jelölőszervezet indítsa a jelöltjeiket?

PJ: Igen, a mi ajánlatunk az, hogy az előválasztáson győztes jelöltjeinknek a hatpárti összefogás és az Új Világ Néppárt legyen a jelölőszervezete. Ha az Új Világ Néppártnak nem lesz listája, a töredékszavazatok természetesen a hatpárti listára kerülnek át. Nem független jelöltként szeretnénk tehát indítani a jelöltjeinket, de ahhoz ragaszkodunk, hogy a hat párt logója mellett a mi logónk is megjelenjen a nevük mellett a szavazólapon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.