Egy nap alatt közel ezer pszichológus csatlakozott a hajléktalanság kriminalizációja elleni ügyvédi tiltakozáshoz

  • narancs.hu
  • 2018. október 26.

Belpol

A pszichológusszakma képviselőiként követelik a törvény visszavonását.

A pszichológusszakma képviselői csatlakoztak az ügyvédek által útjára indított felhíváshoz, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat a 2018. október 15-én életbe lépett, a hajléktalanságot kriminalizáló törvény ellen. A kezdeményezéshez azóta számos orvos és társadalomtudós is csatlakozott, most pedig a pszichológus szakma képviselői adtak ki közös nyilatkozatot, melyet alig 24 óra alatt közel ezren írtak alá.

Mint azt közleményükben írják, egyetértenek a korábban megfogalmazott tiltakozás tartalmával, pszichológusként kiegészítve ezt a következőkkel:

„Nyomatékosítjuk, a hajléktalanság egy olyan komplex társadalmi és egyéni krízisállapot, melynek megoldására a szabálysértési eljárás nem alkalmas. Ez a megközelítés a hajléktalanság problémáját mind az egyén, mind a társadalom szintjén kizárólag elmélyíteni tudja, ellehetetlenítve a problémák megoldására tett kísérleteket, fokozva a hajléktalan emberek kritikus egészségi állapotából fakadó további kockázatokat, például az öngyilkosság elkövetésének veszélyét. A hajléktalanság áldozatául esők nem bűnözők, a szegénység és a nélkülözés nem bűncselekmény. A szabálysértési törvény megváltoztatásával a jogalkotó egy olyan társadalmi normát közöl, amely a pszichológia tudományos kutatásai által alátámaszthatóan akadályát képezi az emberek közötti szolidaritás kialakulásának és fenntartásának, és magában rejti a hajléktalan emberek dehumanizációjának és a velük szembeni agresszív fellépésnek a veszélyét.

A közleményben nem csak kritizálják a bevezetett törvényt, de követelik annak visszavonását, és a hajléktalanság problémájának szakmailag megalapozott, humánus, segítő szándékú megoldását, melyhez szakmai segítségüket is felajánlják.

A közleményt eddig közel 1000 pszichológus írta alá, melyet az alábbi linken érnek el.

Drámai számok az útszélen hagyottakról: a magyar hajléktalanok 43 százaléka súlyos, krónikus beteg

A hajléktalanság valamilyen formája 14 ezer embert érint hazánkban. Egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezer ember valamilyen hajléktalanszálláson, 4 ezer ember közterületen alszik. Döntő többségüknek a jelenlegitől teljesen eltérő segítségre lenne szüksége: 4000 főnek lakhatási támogatásra, 7000 főnek lakhatási és egyben szociális támogatásra lenne szüksége, s ezzel önállóan is képes lenne lakni, 700 ember ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulna.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.