Amikor tavaly májusban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elsőként előjött a reklámadó ötletével, a médiapiac számára a képlet egyértelműnek látszott. Szakmai körökben az terjedt el, hogy a reklámadóval ijesztgetés két célt szolgál. A német ProSiebenSat1 (P7S1) még a tavalyi naptári évben túl akart adni a Tv2-t üzemeltető MTM-SBS Zrt.-n, hogy veszteséges magyar tulajdonától megszabadulva jobb év végi eredményről számolhasson be részvényeseinek. A kormányközeli üzletemberek - Simicska Lajos és Nyerges Zsolt - már jó ideje szemet vetettek a Tv2-re, de a portfólió jó néhány nemzetközi médiabefektető figyelmét is felkeltette. (Hogy miért érdemes Magyarországon akár veszteségesen is kereskedelmi televíziót vásárolni, arról lásd: Beül-e a Fidesz a Tv2-be? Magyar Narancs, 2013. július 4.)
A Fidesz hátországa ekkor még pártolta a reklámadót, hiszen ezzel vonalon kívül tudta tartani a külföldi érdeklődőket; és ez a számítás be is jött. Sokáig úgy tűnt, hogy a Nyerges vezette Infocenter.hu lesz a befutó, végül december 17-én a jó fideszes kapcsolatairól ismert Simon Zsolt ügyvezető és Yvonne Dederick, a cég pénzügyi igazgatója közösen - öt évre szóló eladói hitel segítségével - megvásárolták a céget a német tulajdonostól. (A kacifántos megoldás egyik célja az volt, hogy a versenyhivatal ne támadhassa meg az ügyletet túlzott piaci befolyás vádjával.) A televíziós piacon már akkor tényként beszéltek róla, hogy az üzlet mögött Simicska Lajos, illetve fő bizalmasa, Nyerges Zsolt áll. (Lásd: Egy kis figyelmesség a főnök fája alá, Magyar Narancs, 2014. január 16.) Erre utalt az is, hogy a médiaügynökségek vezetőivel a Simicska-birodalom ismert kijáró emberei vették fel a kapcsolatot és ajánlották figyelmükbe új csatornájukat.
Az ijesztgetésnek azonban nem a konkurens érdeklődők elriasztása és a hirdetők figyelmeztetése volt az egyetlen célja. Az illetékes politikusok azért is tartották napirenden a témát, hogy a kampányidőszak alatt ezzel valamelyest csendben tartsák az érintett médiacégeket. A Narancs beszélt olyan évi milliárdos nagyságrendű bevétellel rendelkező médiatulajdonossal, akit a kormányzati szereplők személyesen biztosítottak arról, hogy a riogatás csupán a piac újrarendezésének eszköze, és az új kormány nem vezeti majd be az új adóterhet. Így aztán az egész médiapiacot sokkolta, amikor alig három nappal a győztes EP-választás után L. Simon László képviselő benyújtotta a T/154-es számú törvény első tervezetét a parlamentnek.
Húzd meg!
Az indoklás szerint a jogszabály az "arányos közteherviselés elvének érvényesítése" végett született, de ezt az érvelést kérdésünkre még egy a szövegezésben közvetetten részt vállaló kormánypárti politikus is mondvacsináltnak nevezte. A Fidesz padsoraiban nyílt titok, hogy a törvény nem költségvetési, hanem tisztán politikai okból született. A parlament honlapja szerint a törvényt június 11-én 144 igen és 30 nem mellett az Országgyűlés elfogadta, de hiába küldte meg Kövér László a köztársasági elnöknek, a szöveg lapzártánkkor még nem volt elérhető.
A törvény a bevétel növekedésével párhuzamosan növekvő terheket ró az adó alanyaira, de csak az 500 millió forintnál nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozásokat érinti majd. 500 millió forint és 5 milliárd forint között a reklámból származó bevételek 1 százalékát, 5 és 10 milliárd forint között pedig annak 10 százalékát kell befizetni az államkasszába. A tavaly ismertetett elképzelésekkel ellentétben viszont 10 milliárdos reklámbevétel felett több adósávot is meghatároz. A reklámbevétel 10 és 15 milliárd közötti része után 20, 15 és 20 milliárd közötti része után pedig 30 százalékot kell befizetni. A legfelső, 20 milliárdos határértéknél is magasabb reklámbevételt könyvelő egyetlen cégcsoport a magyar RTL. 'k a kereskedelmi bevételeik után 40 százalék különadót kötelesek megfizetni.
A törvény benyújtása azokat lepte meg a legjobban, akik korábban érdekeltek voltak annak belengetésében: a Simicska Lajos nevéhez köthető médiabirodalom zászlóshajói ugyanis mind elszenvedői az új sarcnak. Az eredetileg legnagyobb adóterhet viselő hat cég közül három a Fidesz-közeliként ismert cégcsoport részeként volt ismert.
A tavaly 7,688 milliárd forint árbevételt elkönyvelő HírTv Zrt. a napi.hu kalkulációi szerint 314 millió forint különadót lesz kénytelen befizetni, ami - az opten.hu adatai alapján - elviszi a cég tavaly megtermelt nyereségének több mint felét. (A HírTv többségi tulajdonosa a Tóth Marianna neve alatt futó Pro Aurum Zrt. Tóth - Simicskával, valamint a Pro Aurum Zrt. birtokában lévő Nemzet Kft.-vel közösen - birtokolja a B-Reklám Kft.-t, amely egyebek mellett a Mahir cégcsoport tulajdonosa.)
A Pro Aurum, Nyerges és Simicska többségi tulajdonában lévő - a köztéri hirdetések piacán évről évre milliárdos profitot termelő - Publimont hirdetésszervező számára szintén komoly csapás az új adó; a napi.hu szerint évi 362 milliót kell fizetnie. (A Simicska-birodalom kisebb cégeinek is perkálnia kell: a becslések szerint a Mahir Zrt. 18, a Nemzet Kft. 10, a Metropol napilapot kiadó, Fonyó Károly vezette MTG Metro Gratis Kft. 18 milliót csenget majd ki csak különadó címén. A Nyergeshez tartozó - a Class FM-et üzemeltető - Advenio Zrt.-nek 29 millió forint különadót kell megfizetnie.) A legfájóbb tételt természetesen a Tv2-t üzemeltető MTM-SBS Zrt. különadóterhe jelentette volna. Az évi közel 1,9 milliárdos extra kiadás rövid idő alatt semmissé tehette volna a P7S1-gyel kötött üzletet, az eladói hitel ugyanis olyan - leginkább a banki hitelkonstrukcióhoz hasonló - megoldás, hogy ha a vevő nem tud törleszteni, az "áru" automatikusan visszaszállhat az eredeti tulajdonosra.
Ereszd meg!
Az utolsó pillanatban aztán a Tv2-t legalább félig kivették a törvény hatálya alól. Az elfogadás előtti napon benyújtott módosító szerint ugyanis a veszteséget termelő adóalanyok a megelőző években elhatárolt veszteségük ötven százalékáig csökkenthetik adóalapjukat. (Mivel a nagy adózók közül egyedül a Tv2 veszteséges, ez a módosítás egyértelműen nekik kedvezett.) A Tv2 azért vélhetően így sem mentesül az extra teher alól, és akár több százmilliós "kár" is érheti. (Mivel a törvényszöveg nem elérhető és a pontos jogi megfogalmazás sem ismert, lapzártánkkor a Tv2 várható adóterheit nem tudtuk megbecsülni.) A médiapiacon jártas informátoraink szerint üzenetértékű, hogy a jogalkotó napokon keresztül a teljes romba döntéssel fenyegette a tévét, és csak az utolsó pillanatban engedett. "Ezek az emberek nincsenek hozzászokva, hogy kiszolgáltatottnak érezzék magukat. Most, hogy újra kétharmadot kapott, Orbán Viktor több szabadságot akar, és megpróbálja visszaszorítani a gazdasági centrum állásait. Túl sok kompromisszumot kellett kötnie az elmúlt négy évben" - fogalmazott a miniszterelnökségi munkára és a médiapiac mozgásaira egyaránt rálátó forrásunk. Szerinte ebbe a sorba illeszkedik Seszták Miklós fejlesztési miniszteri kinevezése is, aki - ellentétben elődeivel, Fellegi Tamással és Németh Lászlónéval - már nem a Simicska-közeli körből került pozícióba. Részint ezzel magyarázható Lázár, illetve a Miniszterelnökség megerősítése is: míg frakcióvezetőként Lázár elsősorban a gazdasági holdudvar számára fontos törvények elfogadtatásában jeleskedett, 2012-es államtitkárrá történt kinevezése óta Orbán fokozatosan vonta be az operatív kormánypolitikába. Simicska térvesztését vetítette előre az is, hogy a ciklus végére a kormányfő lényegében súlytalanná tette a fejlesztési tárcát, az uniós források elosztásának felügyeletét pedig a Miniszterelnökséghez terelte át. "Ez nem leszámolás, csak helyre rakás, a viszonyok kiegyenlítése. A nyílt háború senkinek nem érdeke" - fogalmazott egy másik beszélgetőpartner, aki korábban éveken át dolgozott egy ma is Fidesz-közeliként ismert médium vezetőségében.
Orbán konfliktusvállalása persze nem mentes a kockázatoktól. A Magyar Nemzet kemény gloszszában ment neki a különadónak, és nemcsak a Tv2, de a mindig lojális HírTv és mno.hu is csatlakozott azokhoz a kereskedelmi tévékhez, illetve honlapokhoz, amelyek június 5-én sötét képernyővel fejezték ki tiltakozásukat. A pártban járatos informátoraink szerint a konfliktus első jelei nem is annyira a Fideszben, inkább a párt gazdasági holdudvarának második soraiban keltettek zavart, ahol most többen "hirtelen nem tudják, hova is kéne igazodni".
Vedd meg!
A kockázatot növeli, hogy a kormány nemcsak a sajtó hozzá eddig lojális tulajdonosait, de a legnagyobb, tőle jobbára független szereplőit is felbőszítette. Aligha örül a törvénynek az utóbbi években rendre 17 milliárd feletti árbevétellel gazdálkodó Sanoma Media új tulajdonosa, a Varga Zoltán képviselte Central Fund Zrt. 'k lesznek a különadó által leginkább sújtott harmadik vállalat: a napi.hu által kalkulált 419 milliós extra teher alig valamivel kevesebb, mint a cég - az opten.hu-ban legfrissebbként elérhető - 2012-es üzemi eredménye. A Sanoma inkább csak háborús áldozat, hiszen a törvény bevezetését elsősorban az RTL felvásárlásának szándéka motiválta. A Miniszterelnökségen otthonosan mozgó forrásunk arról számolt be, hogy Simicska és körei háttérbe szorításával párhuzamosan a kormányfő egy alternatív gazdasági-pénzügyi centrum kialakításában gondolkodik. Mint arra januári helyzetértékelésünk végén is utaltunk, Habony Árpád főtanácsadó és Simicska között régóta nem teljes az összhang, és Habony régóta arról győzködi a kormányfőt, merje vállalni a konfliktust az egykori pártpénztárnokkal. Habony az utóbbi években szoros kapcsolatot ápol Andrew G. Vajnával, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztossal, akivel rendszeresen közösen érkezik fideszes rendezvényekre, és gyakran tűnnek fel együtt különböző drága pesti éttermekben. Egy befolyásos médiaügynökség vezetője szerint Habony és körei úgy kalkulálnak, hogy az RTL megsuhintásával néhány év alatt eladásra lehet kényszeríteni a csatorna luxemburgi tulajdonosait, egy alternatív hatalmi centrum központjaként pedig az RTL kellően ellensúlyozhatná Simicska befolyását. Vajnától egyébként korábban sem állt távol egy saját kereskedelmi televízió ötlete, az 1997-es médiaprivatizáció során az általa vezetett Intercom az Írisz Tv-ben részt vállalva igyekezett országos frekvenciához jutni, de az amerikai felek által favorizált pályázat végül alulmaradt a győztes M-RTL és az MTM-SBS tenderével szemben. Most viszont az egykori producer nem fekszik rosz-szul a kormánynál: a nemzetgazdasági tárca májusban közölte, hogy a két, tíz évre érvényes kaszinókoncesszió közül az egyiket a Vajna tulajdonolta Las Vegas Casino Kft. nyerte el.
Az RTL-csoport extra adóterhe megközelíti a 4 milliárdot, ami a teljes tervezett reklámadó-bevétel majd' kétharmada. Ez meghaladja a cég 2010-ben produkált 2,3 milliárdos és 2011-ben elkönyvelt 2,8 milliárdos nyereségét, de elvitte volna az RTL 2012-ben kimutatott 6,6 milliárdos profitjának nagyobbik felét is. Ahogyan az eddigi orbáni különadók esetében mindig, az adó már az idei bevételeket is terheli, a két egyenlő részlet első felét augusztus 20-ig kell befizetni.
