A közbeszerzés és a felszámolás is irányított volt, a beruházásokat túlárazták, viszont csökkentett műszaki tartalommal valósították meg. „Másodlagos volt, hogy milyen beruházások és miképpen valósulnak meg, a lényeg az volt, hogyan lehet minél több pénzt kiszedni a rendszerből, amit az is jelez, hogy így lett egy új Volkswagen Phaetonja Gyurinak” – mondta a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt a volt dél-békési kormánypárti képviselő, Simonka György és harminckét társa elleni perben Kovács Zoltán, a vád egyik koronatanúja. Kovács 2010–2011-ben azt követően került a büntetőperben érintett Magyar Termés TÉSZ Kft.-hez és a Paprikakert TÉSZ Kft.-hez pénzügyi tanácsadónak, hogy előtte Simonka a Fidesz–KDNP színeiben országgyűlési képviselő lett, s összeférhetetlenség miatt le kellett mondania a gazdasági társaságokban betöltött vezetői pozícióról. Kovács Zoltán azzal szembesült, hogy a cégek élén a rokoni és a baráti körből kikerült képzetlen és sok esetben vállalhatatlan strómanok hajtották végre Simonka utasításait, vagy adták aláírásukat olyan ügyletekhez, amelyekről fogalmuk sem volt. A közgazdász végzettségű Kovácsnak az volt a feladata, hogy rendbe tegye a több cégből álló csoport pénzügyi működését, banki ügyleteit, valamint a beruházások megvalósítását, különös tekintettel azok pénzügyi vetületére.
Tanúvallomásában Kovács elmondta, Simonkával 2005-ben ismerkedett meg, amikor az MKB Bank hódmezővásárhelyi fiókjának hitelközvetítőjeként sikeresen tudott az akkor még csak féléves működéssel rendelkező, Simonka által tulajdonolt és ügyvezetett Simba Hungary Kft.-nek 100 milliós összegű hitelt intézni. Közvetlenül azelőtt, hogy a Simonka-féle cégcsoportba került volna, a szegedi központú és akkoriban nagyobb európai uniós pénzek felett diszponáló Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) operatív szervezetének vezetőjeként dolgozott. Képzett szakember volt, aki ismerte a brüsszeli források lehívásának know-how-ját.
A vádemelésig
A Simonka-ügyet a Narancs nyomtatott és online változatában kezdettől nyomon követtük. Az eseménysor a Fidesz–KDNP 2010-es hatalomra kerülése előtti időszakban kezdődött és nagyjából 2013–2014-ig tartott. A hosszúra nyúlt nyomozás a NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda elnevezésű szervének feljelentése alapján indult el az ügyben, miután több esetben megalapozott volt a gyanú, hogy az elnyert és megkapott támogatási pénzeket nem szabályosan használták fel a háttérből a fideszes országgyűlési képviselő vezette és irányította termelési és értékesítési szövetkezetek. Sokáig csak sejteni lehetett a 2015-től a nyilvánosság elől már bujkáló Simonka érintettségét az ügyben. 2016 novemberében e sorok írójának a Simonka ellen fedezetelvonás gyanúja miatt tett feljelentésére válaszolva a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) egyértelművé tette, hogy nyomoz Simonkát érintő ügyekben. Ezt követően az is kiderült, hogy több házkutatást tartottak a kormánypárti politikus újkígyósi luxusvillájában és édesanyja pusztaottlakai házában. Polt Péter legfőbb ügyész indítványára a törvényhozás 2018-ban függesztette fel Simonka mentelmi jogát, ezután az ügyészség már gyanúsítottként hallgathatta ki az országgyűlési képviselőt, aki sem akkor, sem azóta nem ismerte el bűnösségét.
Fotó: Sióréti Gábor
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
