Egy bebukott szerződés következményei

Hárítás felsőfokon

Belpol

Valaki vagy valakik hibáztak a szarvasi városházán, és ez a Békés megyei városnak több mint 20 millió forintjába került. A fideszes többségű önkormányzat azonban úgy döntött, nem keres felelőst.

„Igyekszem ennek a napirendnek a szóbeli előterjesztését a lehető legnagyobb higgadtsággal elmondani, de rezsifizető állampolgárként felhívom mindenki figyelmét, okulásként, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint amilyenbe önkormányzatunk került” – homlokráncolás és homlokvakargatás közepette kezdte e szavakkal felszólalását 2024. október 17-én a szarvasi képviselő-testület ülésén Melis János címzetes főjegyző. A Polgári törvénykönyvre (Ptk.) hivatkozva együttműködésről és a jóhiszeműségről beszélt, ami szerinte nem jellemezte a várossal szerződött magáncéget. A testület az Audax Kft.-vel 2021 utolsó hónapjaiban kötött áramvásárlási szerződésről vitázott, miután a város nem az általános szerződési feltételek alapján mondta fel a szerződést, és ennek következményeként Szarvasnak a kötbér és annak kamatai, valamint a perköltség miatt jelentős összeget kellett kifizetni. A jegyző – aki egy-egy településen lényegében a törvényes működés őre – akkor nem mondta ki, de az összeg meghaladta a 20 millió forintot. Azt viszont megjegyezte, hogy próbált a bíróságon védekezni „ez ellen a rendkívül tisztességtelen sarccal szemben, de sajnos a jog az Audax Kft.-nek adott igazat, így 2024. augusztus 22-én jogerőssé vált ez az ítélet”. Magyarán: a „rendkívül tisztességtelen sarcot” a bíróság jogszerű követelésnek ítélte meg. (Megjegyeznénk, hogy Melis János 2008-ban az év jegyzője lett.) Hodálik Pál polgármester (Fidesz–KDNP), aki tavaly akkor alig két hete vette át a posztot a várost 26 évig vezető Babák Mihálytól (szintén Fidesz), hozzátette: „Tanulságos történetről van szó, amelyben akár a város javára is dönthetett volna a bíróság, még az is lehet, hogy egy másik bíróság másként is döntött volna.”

A „tanulságos történet”

Csak hát a Szeghalmi Járásbíróság elsőfokú és a Gyulai Törvényszék jogerős ítéleteit és indoklásait olvasva az a lehetőség, hogy „akár a város javára is dönthetett volna” a bíróság, teljességgel kizárható. Az viszont érthető, hogy a szarvasi képviselő-testület és polgármesteri hivatal tartózkodott az önvizsgálattól. Mivel az áramvásárlási szerződés egyik szereplője Szarvas városa volt, a testületnek és a polgármesteri hivatalnak tisztában kellett lennie azzal, hogy mit írtak alá.

A tavaly augusztusban megszületett jogerős ítélet után ezt a napirendi pontot a még Babák Mihály vezette képviselő-testület utolsó ülésén, 2024 szeptemberében is megtárgyalhatták volna. Ám ezt a hálátlan feladatot nem vállalták, az október elejével hivatalba lépett új grémiumra és az új polgármesterre hagyták a takarítást.

Egy egyedi közbeszerzés után 2021 októberében a szarvasi önkormányzat a legjobb ajánlatot benyújtó Audax Kft.-vel kötött 2022. január elsejétől érvényes áramvételezési szerződést. A határozott idejű kontraktus 2022. december 31-ig volt érvényes azzal a kitétellel, hogy amennyiben egyik fél sem mondja fel addig, a szerződés határozatlan idejűvé válik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.