Nagy a zavar a homofób törvény néven elhíresült jogszabály médiaszabályozással foglalkozó részei körül – az illetékes szervek szabályosan lebénultak, a helyzet felbecsülhetetlen károkat okoz reklámügynökségeknek, szerkesztőségeknek, tévéknek és öncenzúrához vezethet.
Gyakorlati szempontból a téma sarkalatos pontja a magyar korhatárbesorolási rendszer: ebben a rendszerben ugyanis szakembereknek feketén-fehéren el kell dönteni, hogy adott médiatartalom vajon "népszerűsít, megjelenít" homoszexuális és nemváltással kapcsolatos tartalmakat, vagy nem? Itt dől el, hogy a Jóbarátok vagy a Tobi színei milyen karikát kap, és hány órakor adhatja le a tévé.
18-as karika
A nemzetközi színtéren is botrányt kavart homofób törvény, vagyis a kormány által "gyermekvédelminek" nevezett törvénymódosítás-csomag egyes részei éppen a médiatörvény korhatárbesorolásról szóló részeit egészítik ki a következő szöveggel:
"Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott."
Ez a törvényhely szabályozza az úgynevezett lineáris médiaszolgáltatók, például televíziók és rádiók műsorszámainak korhatárbesorolási gyakorlatát, rögzíti a hat kategóriát – a 6 éven aluliak számára nem ajánlott-tól az úgynevezett X-es, legszigorúbb kategóriáig.
Mivel a kategóriákat egy-egy mondattal írja körül a törvény, rögtön azt is rögzíti, hogy a jog alkalmazásának, vagyis a korhatárbesorolásnak a részletes szempontjait a Médiatanács teszi közzé.
A vonatkozó mintegy 25 oldalas, alapos dokumentum a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján legkésőbb 2014 óta elérhető – ez a szöveg alapozta meg a magyar médiatartalmak és filmek korhatárbesrolási gyakorlatát. Ez alapján végzik a korhatárbesorolást maguk az egyes televíziók, ugyanis a jogszabály szerint nekik maguknak kell az ajánlást követve besorolni a saját tartalmaikat, amit aztán az NMHH ellenőrizhet.
Hosszú vizsgálódás
A homofób törvény július 8-án lépett hatályba, de a törvényszöveget június közepén fogadta el a parlament. A Narancs.hu július 9-én kérdezte meg először az NMHH-t arról, hogy álláspontjuk szerint a Hatóság ajánlása megfelel-e a törvénymódosítás után is a médiatörvénynek? Erre a kérdésünkre nem válaszoltak.
Azt is megkérdeztük azonban az NMHH-tól, hogy közzétesznek-e új ajánlást, ami azért is tűnik indokoltnak, mert az eddigi ajánlásukban nemhogy a homoszexualitás megjelenítésének tiltásáról nincs szó, de nem is szerepel benne sehol a homoszexuális, meleg és azonos nemű kifejezés – az eddigi szempontok szerint egy meleg/leszbikus csók vagy erotikus jelenet ugyanabba a kategóriába esik korhatárbesorolási szempontból, mint egy heteroszexuális.
Az NMHH erre érdekes választ adott:
vizsgálják, hogy a jogszabályváltozás érinti-e az ajánlást, „a Médiatanács a vizsgálat lezárultával megteszi a szükséges és indokolt lépéseket az ajánlás megváltozott jogszabályi környezettel való összhangjának biztosítása érdekében.“
Hogy ez mikor várható, nem közölték. Július 21-én kérdeztünk rá újra, történt-e előrelépés, van-e már álláspontja a legfontosabb magyar médiaszabályozási szervnek a hetek óta hatályos törvényről és annak alkalmazásáról – különös tekintettel arra, hogy a jogalkalmazást megkönnyítő részletes ajánlás közzététele törvényi kötelezettsége is a tanácsnak.
Az NMHH továbbra is kitartott a válasza mellett, miszerint még mindig vizsgálják a helyzetet, és türelmet kérnek.
Ez azt jelenti tehát, hogy
a televízióknak jelenleg úgy kellene elvégeznie a műsoraik korhatárbesorolását, hogy gyakorlatilag ehhez nincs érvényes NMHH-ajánlás.
A Filmiroda hallgat
A dokumentumot az NMHH-tól nem teljesen világos okokból pont idén a Miniszterelnöki Kabinetirodához került Filmiroda alá tartozó 21 tagú korhatárbizottság is használja a Magyarországon moziforgalmazásba kerülő filmek besorolására.
Bár ezt a tevékenységet a bizottság nem a média, hanem a mozgóképtörvény alapján végzi – amely valamiért pont kimaradt a homofób, "gyermekvédelmi" törvénymódosítás-hullámból –, a besorolás alapját ugyanúgy az NMHH-ajánlás adja.
Ezért megkérdeztük a Filmiroda igazgatóját, Taba Miklóst arról, hogy értelmezése szerint érinti-e a mozifilmek korhatárbesorolását a szóban forgó törvénymódosítás, változnak-e a besorolás szempontjai a homoszexualitás meghatározó elemként történő megjelenítésének törvényi tilalma után?
Bár Taba asszisztense első körben még kilátásba helyezte, hogy választ kapunk az illetékes személytől, és megadta az igazgató mobilszámát is, a Filmiroda vezetőjét a továbbiakban nem sikerült elérnünk.
Kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, de szintén nem válaszoltak kérdéseinkre.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
