Egyelőre a Médiahatóság sem tudja, hogyan kéne alkalmazni a homofób törvényt

Nagy erőkkel vizsgálják a helyzetet, bár a törvény már hatályba lépett. A televízióknak egyelőre maguktól kellene kitalálni, mit csináljanak. 

Nagy a zavar a homofób törvény néven elhíresült jogszabály médiaszabályozással foglalkozó részei körül – az illetékes szervek szabályosan lebénultak, a helyzet felbecsülhetetlen károkat okoz reklámügynökségeknek, szerkesztőségeknek, tévéknek és öncenzúrához vezethet.

Gyakorlati szempontból a téma sarkalatos pontja a magyar korhatárbesorolási rendszer: ebben a rendszerben ugyanis szakembereknek feketén-fehéren el kell dönteni, hogy adott médiatartalom vajon "népszerűsít, megjelenít" homoszexuális és nemváltással kapcsolatos tartalmakat, vagy nem? Itt dől el, hogy a Jóbarátok vagy a Tobi színei milyen karikát kap, és hány órakor adhatja le a tévé.

18-as karika

A nemzetközi színtéren is botrányt kavart homofób törvény, vagyis a kormány által "gyermekvédelminek" nevezett törvénymódosítás-csomag egyes részei éppen a médiatörvény korhatárbesorolásról szóló részeit egészítik ki a következő szöveggel:

"Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott."

Ez a törvényhely szabályozza az úgynevezett lineáris médiaszolgáltatók, például televíziók és rádiók műsorszámainak korhatárbesorolási gyakorlatát, rögzíti a hat kategóriát – a 6 éven aluliak számára nem ajánlott-tól az úgynevezett X-es, legszigorúbb kategóriáig.

Mivel a kategóriákat egy-egy mondattal írja körül a törvény, rögtön azt is rögzíti, hogy a jog alkalmazásának, vagyis a korhatárbesorolásnak a részletes szempontjait a Médiatanács teszi közzé.

A vonatkozó mintegy 25 oldalas, alapos dokumentum a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján legkésőbb 2014 óta elérhető – ez a szöveg alapozta meg a magyar médiatartalmak és filmek korhatárbesrolási gyakorlatát. Ez alapján végzik a korhatárbesorolást maguk az egyes televíziók, ugyanis a jogszabály szerint nekik maguknak kell az ajánlást követve besorolni a saját tartalmaikat, amit aztán az NMHH ellenőrizhet.

Hosszú vizsgálódás

A homofób törvény július 8-án lépett hatályba, de a törvényszöveget június közepén fogadta el a parlament. A Narancs.hu július 9-én kérdezte meg először az NMHH-t arról, hogy álláspontjuk szerint a Hatóság ajánlása megfelel-e a törvénymódosítás után is a médiatörvénynek? Erre a kérdésünkre nem válaszoltak.

Azt is megkérdeztük azonban az NMHH-tól, hogy közzétesznek-e új ajánlást, ami azért is tűnik indokoltnak, mert az eddigi ajánlásukban nemhogy a homoszexualitás megjelenítésének tiltásáról nincs szó, de nem is szerepel benne sehol a homoszexuális, meleg és azonos nemű kifejezés – az eddigi szempontok szerint egy meleg/leszbikus csók vagy erotikus jelenet ugyanabba a kategóriába esik korhatárbesorolási szempontból, mint egy heteroszexuális.

Az NMHH erre érdekes választ adott:

vizsgálják, hogy a jogszabályváltozás érinti-e az ajánlást, „a Médiatanács a vizsgálat lezárultával megteszi a szükséges és indokolt lépéseket az ajánlás megváltozott jogszabályi környezettel való összhangjának biztosítása érdekében.“ 

Hogy ez mikor várható, nem közölték. Július 21-én kérdeztünk rá újra, történt-e előrelépés, van-e már álláspontja a legfontosabb magyar médiaszabályozási szervnek a hetek óta hatályos törvényről és annak alkalmazásáról – különös tekintettel arra, hogy a jogalkalmazást megkönnyítő részletes ajánlás közzététele törvényi kötelezettsége is a tanácsnak. 

Az NMHH továbbra is kitartott a válasza mellett, miszerint még mindig vizsgálják a helyzetet, és türelmet kérnek. 

Ez azt jelenti tehát, hogy 

a televízióknak jelenleg úgy kellene elvégeznie a műsoraik korhatárbesorolását, hogy gyakorlatilag ehhez nincs érvényes NMHH-ajánlás.

A Filmiroda hallgat

A dokumentumot az NMHH-tól nem teljesen világos okokból pont idén a Miniszterelnöki Kabinetirodához került Filmiroda alá tartozó 21 tagú korhatárbizottság is használja a Magyarországon moziforgalmazásba kerülő filmek besorolására.

Bár ezt a tevékenységet a bizottság nem a média, hanem a mozgóképtörvény alapján végzi – amely valamiért pont kimaradt a homofób, "gyermekvédelmi" törvénymódosítás-hullámból –, a besorolás alapját ugyanúgy az NMHH-ajánlás adja.

Ezért megkérdeztük a Filmiroda igazgatóját, Taba Miklóst arról, hogy értelmezése szerint érinti-e a mozifilmek korhatárbesorolását a szóban forgó törvénymódosítás, változnak-e a besorolás szempontjai a homoszexualitás meghatározó elemként történő megjelenítésének törvényi tilalma után?

Bár Taba asszisztense első körben még kilátásba helyezte, hogy választ kapunk az illetékes személytől, és megadta az igazgató mobilszámát is, a Filmiroda vezetőjét a továbbiakban nem sikerült elérnünk. 

Kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, de szintén nem válaszoltak kérdéseinkre.