A törvény ököljoga

Úgy lépett hatályba a nemzetközi színtéren is botrányt kavart homofóbtörvény, hogy a legfőbb magyar média­szabályozási hatóság nem tudja, hogyan alkalmazható a gyakorlatban. A következmények beláthatatlanok.

A június közepén elfogadott és július 8-án hatályba lépett „homofóbtörvény” egyrészt szigorítja a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elleni büntetőjogi fellépést, az iskolákból pedig kitiltja a szexualitással és droghasználattal kapcsolatos felvilágosítást végző, nem regisztrált szervezeteket. De a törvény gyermekvédelmi indokokra hivatkozva a médiában és általában a nyilvánosságban is korlátozza a nemváltást és homoszexualitást ábrázoló tartalmak megjelenítését. A gyermekvédelmi törvény módosítása alapján ezentúl tilos 18 éven aluliaknak elérhetővé tenni olyan médiatartalmat és reklámot, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A magyar korhatár-besorolási szabályozással összhangban ennek az a következménye, hogy a fenti kategóriát kimerítő sorozatepizódok, televíziós műsorok, filmek csak este 11 és hajnali 5 óra között, 18-as karikával kerülhetnek adásba. A törvény a Magyar Újságírók Szövetsége szerint intézményesíti a cenzúrát és korlátozza a nyilvánosságot, az RTL Klub szerint sérti a szólás­szabadságot és az alapvető emberi jogokról szóló uniós egyezményt. A törvény szerint csak késő este lehetne vetíteni például a Billy Elliotot, a Philadelphiát, a Bridget Jones naplóját, a Harry Potter-filmeket, a Jóbarátok vagy a Barátok közt egyes részeit. Tiltakozott a törvény ellen az HBO és a Warner Media is.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az RTL Klub híradójának igyekezett megalapozatlan híresztelésnek beállítani a Jóbarátok betiltását, mondván, ő megengedi a gyerekeinek, hogy nézzék ezt a „klassz sorozatot”, de közben elismerte: a kérdést a médiatartalmak korhatár-besorolásával foglalkozó hatóságok fogják eldönteni a most meghozott törvények alapján. Az általunk megkérdezett médiajogász szakértő szerint a fő probléma az, hogy a jogszabály megfogalmazása elnagyolt, és végrehajtási rendelet eddig nem jelent meg hozzá: „Nem világos, mivel lépi át a médiavállalkozás azt a határt a nemváltás és a homoszexualitás témájának szöveges és képi megjelenítésében, ami után büntethetővé válik. A jogszabály túl tág. Ez pedig öncenzúrához vezet – nem vagyok biztos benne, hogy a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy betartatható törvényt alkosson.” A szabályozást megszegő médiaszolgáltatókkal szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jár el: panasz vagy hatósági ellenőrzés után figyelmeztethet a jogsértésre, ha ez nem elég, 2 millió forintig bírságolhatja a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét, de akár 200 millió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhat, sőt akár fel is függesztheti a médiaszolgáltatót. Mindezen túl a kiskorúak védelmét szolgáló előírások betartatására a törvény többletjogosítványokkal is felruházza a Médiatanácsot. Lényeges kérdés, hogy pontosan kik és hogyan fogják a jövőben megállapítani, hogy egy adott média­tartalom népszerűsít, megjelenít-e nemváltást vagy homoszexualitást.

Közérdekű feljelentés

„A reklámok esetében a pongyola szövegezés technikai kérdések garmadáját veti fel, teljes homályban hagyott minket a törvényalkotó” – mondja Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke, aki szerint az egész törvény mérhetetlenül káros, a márkákat a legbiztosabb megoldásokra és öncenzúrára sarkallja. „Például, ha egy coming outolt közszereplő egy sörreklámban átölel egy másik férfit, az kimeríti a homoszexualitás megjelenítését? Ha ezt nem lehet a törvények alapján egyértelműen eldönteni, a márkák inkább más celebeket fognak szerepeltetni, ugyanis a reklámügy­nökségek vállalják a megrendelő felé, hogy megfelelnek minden szabályozásnak. De például a Pride-hónap hirdetésére egy újságban ki kellene tenni a 18-as karikát? Nincs semmilyen szabályozás arra, ezt hogyan kellene feltüntetni.” További probléma, hogy bár mostantól minden televíziós reklámot is be kellene sorolni korhatár szempontjából, erre nincs semmilyen előírás vagy ajánlás, és Gulyás János nem hiszi, hogy ilyen a közeljövőben lesz. A reklámszakmát a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi, jellemzően állampolgári bejelentés után – e szerveknek azonban nincs jogszabály-értelmezési kötelezettségük. Gulyás szerint „a szexuális kisebbségek kirekesztése a tömegmédia műsoraiból éppen azt a felelősségteljes és sokszínű emberábrázolást akadályozza, amely lehetővé teszi a vilá́g és a benne élő emberek változatosságának bemutatását, hozzájárul­va a negatív sztereotípiák megszüntetéséhez”. A törvény egyébként a nemváltás és a homoszexualitás népszerűsítését, megjelenítését kizárja még a társadalmi célú reklámok és közérdekű közlemények köréből is.

 

A hatóságok értelmezni próbálják a kialakult helyzetet

Fotó: Bényi Ágoston