A homofóbtörvény hatásai a médiára

A törvény ököljoga

Belpol

Úgy lépett hatályba a nemzetközi színtéren is botrányt kavart homofóbtörvény, hogy a legfőbb magyar média­szabályozási hatóság nem tudja, hogyan alkalmazható a gyakorlatban. A következmények beláthatatlanok.

A június közepén elfogadott és július 8-án hatályba lépett „homofóbtörvény” egyrészt szigorítja a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elleni büntetőjogi fellépést, az iskolákból pedig kitiltja a szexualitással és droghasználattal kapcsolatos felvilágosítást végző, nem regisztrált szervezeteket. De a törvény gyermekvédelmi indokokra hivatkozva a médiában és általában a nyilvánosságban is korlátozza a nemváltást és homoszexualitást ábrázoló tartalmak megjelenítését. A gyermekvédelmi törvény módosítása alapján ezentúl tilos 18 éven aluliaknak elérhetővé tenni olyan médiatartalmat és reklámot, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A magyar korhatár-besorolási szabályozással összhangban ennek az a következménye, hogy a fenti kategóriát kimerítő sorozatepizódok, televíziós műsorok, filmek csak este 11 és hajnali 5 óra között, 18-as karikával kerülhetnek adásba. A törvény a Magyar Újságírók Szövetsége szerint intézményesíti a cenzúrát és korlátozza a nyilvánosságot, az RTL Klub szerint sérti a szólás­szabadságot és az alapvető emberi jogokról szóló uniós egyezményt. A törvény szerint csak késő este lehetne vetíteni például a Billy Elliotot, a Philadelphiát, a Bridget Jones naplóját, a Harry Potter-filmeket, a Jóbarátok vagy a Barátok közt egyes részeit. Tiltakozott a törvény ellen az HBO és a Warner Media is.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az RTL Klub híradójának igyekezett megalapozatlan híresztelésnek beállítani a barátok betiltását, mondván, ő megengedi a gyerekeinek, hogy nézzék ezt a „klassz sorozatot”, de közben elismerte: a kérdést a médiatartalmak korhatár-besorolásával foglalkozó hatóságok fogják eldönteni a most meghozott törvények alapján. Az általunk megkérdezett médiajogász szakértő szerint a fő probléma az, hogy a jogszabály megfogalmazása elnagyolt, és végrehajtási rendelet eddig nem jelent meg hozzá: „Nem világos, mivel lépi át a médiavállalkozás azt a határt a nemváltás és a homoszexualitás témájának szöveges és képi megjelenítésében, ami után büntethetővé válik. A jogszabály túl tág. Ez pedig öncenzúrához vezet – nem vagyok biztos benne, hogy a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy betartatható törvényt alkosson.” A szabályozást megszegő médiaszolgáltatókkal szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jár el: panasz vagy hatósági ellenőrzés után figyelmeztethet a jogsértésre, ha ez nem elég, 2 millió forintig bírságolhatja a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét, de akár 200 millió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhat, sőt akár fel is függesztheti a médiaszolgáltatót. Mindezen túl a kiskorúak védelmét szolgáló előírások betartatására a törvény többletjogosítványokkal is felruházza a Médiatanácsot. Lényeges kérdés, hogy pontosan kik és hogyan fogják a jövőben megállapítani, hogy egy adott média­tartalom népszerűsít, megjelenít-e nemváltást vagy homoszexualitást.

Közérdekű feljelentés

„A reklámok esetében a pongyola szövegezés technikai kérdések garmadáját veti fel, teljes homályban hagyott minket a törvényalkotó” – mondja Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke, aki szerint az egész törvény mérhetetlenül káros, a márkákat a legbiztosabb megoldásokra és öncenzúrára sarkallja. „Például, ha egy coming outolt közszereplő egy sörreklámban átölel egy másik férfit, az kimeríti a homoszexualitás megjelenítését? Ha ezt nem lehet a törvények alapján egyértelműen eldönteni, a márkák inkább más celebeket fognak szerepeltetni, ugyanis a reklámügy­nökségek vállalják a megrendelő felé, hogy megfelelnek minden szabályozásnak. De például a Pride-hónap hirdetésére egy újságban ki kellene tenni a 18-as karikát? Nincs semmilyen szabályozás arra, ezt hogyan kellene feltüntetni.” További probléma, hogy bár mostantól minden televíziós reklámot is be kellene sorolni korhatár szempontjából, erre nincs semmilyen előírás vagy ajánlás, és Gulyás János nem hiszi, hogy ilyen a közeljövőben lesz. A reklámszakmát a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi, jellemzően állampolgári bejelentés után – e szerveknek azonban nincs jogszabály-értelmezési kötelezettségük. Gulyás szerint „a szexuális kisebbségek kirekesztése a tömegmédia műsoraiból éppen azt a felelősségteljes és sokszínű emberábrázolást akadályozza, amely lehetővé teszi a vilá́g és a benne élő emberek változatosságának bemutatását, hozzájárul­va a negatív sztereotípiák megszüntetéséhez”. A törvény egyébként a nemváltás és a homoszexualitás népszerűsítését, megjelenítését kizárja még a társadalmi célú reklámok és közérdekű közlemények köréből is.

 
A hatóságok értelmezni próbálják a kialakult helyzetet
Fotó: Bényi Ágoston

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.