A homofóbtörvény hatásai a médiára

A törvény ököljoga

Belpol

Úgy lépett hatályba a nemzetközi színtéren is botrányt kavart homofóbtörvény, hogy a legfőbb magyar média­szabályozási hatóság nem tudja, hogyan alkalmazható a gyakorlatban. A következmények beláthatatlanok.

A június közepén elfogadott és július 8-án hatályba lépett „homofóbtörvény” egyrészt szigorítja a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elleni büntetőjogi fellépést, az iskolákból pedig kitiltja a szexualitással és droghasználattal kapcsolatos felvilágosítást végző, nem regisztrált szervezeteket. De a törvény gyermekvédelmi indokokra hivatkozva a médiában és általában a nyilvánosságban is korlátozza a nemváltást és homoszexualitást ábrázoló tartalmak megjelenítését. A gyermekvédelmi törvény módosítása alapján ezentúl tilos 18 éven aluliaknak elérhetővé tenni olyan médiatartalmat és reklámot, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A magyar korhatár-besorolási szabályozással összhangban ennek az a következménye, hogy a fenti kategóriát kimerítő sorozatepizódok, televíziós műsorok, filmek csak este 11 és hajnali 5 óra között, 18-as karikával kerülhetnek adásba. A törvény a Magyar Újságírók Szövetsége szerint intézményesíti a cenzúrát és korlátozza a nyilvánosságot, az RTL Klub szerint sérti a szólás­szabadságot és az alapvető emberi jogokról szóló uniós egyezményt. A törvény szerint csak késő este lehetne vetíteni például a Billy Elliotot, a Philadelphiát, a Bridget Jones naplóját, a Harry Potter-filmeket, a Jóbarátok vagy a Barátok közt egyes részeit. Tiltakozott a törvény ellen az HBO és a Warner Media is.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az RTL Klub híradójának igyekezett megalapozatlan híresztelésnek beállítani a barátok betiltását, mondván, ő megengedi a gyerekeinek, hogy nézzék ezt a „klassz sorozatot”, de közben elismerte: a kérdést a médiatartalmak korhatár-besorolásával foglalkozó hatóságok fogják eldönteni a most meghozott törvények alapján. Az általunk megkérdezett médiajogász szakértő szerint a fő probléma az, hogy a jogszabály megfogalmazása elnagyolt, és végrehajtási rendelet eddig nem jelent meg hozzá: „Nem világos, mivel lépi át a médiavállalkozás azt a határt a nemváltás és a homoszexualitás témájának szöveges és képi megjelenítésében, ami után büntethetővé válik. A jogszabály túl tág. Ez pedig öncenzúrához vezet – nem vagyok biztos benne, hogy a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy betartatható törvényt alkosson.” A szabályozást megszegő médiaszolgáltatókkal szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jár el: panasz vagy hatósági ellenőrzés után figyelmeztethet a jogsértésre, ha ez nem elég, 2 millió forintig bírságolhatja a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét, de akár 200 millió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhat, sőt akár fel is függesztheti a médiaszolgáltatót. Mindezen túl a kiskorúak védelmét szolgáló előírások betartatására a törvény többletjogosítványokkal is felruházza a Médiatanácsot. Lényeges kérdés, hogy pontosan kik és hogyan fogják a jövőben megállapítani, hogy egy adott média­tartalom népszerűsít, megjelenít-e nemváltást vagy homoszexualitást.

Közérdekű feljelentés

„A reklámok esetében a pongyola szövegezés technikai kérdések garmadáját veti fel, teljes homályban hagyott minket a törvényalkotó” – mondja Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke, aki szerint az egész törvény mérhetetlenül káros, a márkákat a legbiztosabb megoldásokra és öncenzúrára sarkallja. „Például, ha egy coming outolt közszereplő egy sörreklámban átölel egy másik férfit, az kimeríti a homoszexualitás megjelenítését? Ha ezt nem lehet a törvények alapján egyértelműen eldönteni, a márkák inkább más celebeket fognak szerepeltetni, ugyanis a reklámügy­nökségek vállalják a megrendelő felé, hogy megfelelnek minden szabályozásnak. De például a Pride-hónap hirdetésére egy újságban ki kellene tenni a 18-as karikát? Nincs semmilyen szabályozás arra, ezt hogyan kellene feltüntetni.” További probléma, hogy bár mostantól minden televíziós reklámot is be kellene sorolni korhatár szempontjából, erre nincs semmilyen előírás vagy ajánlás, és Gulyás János nem hiszi, hogy ilyen a közeljövőben lesz. A reklámszakmát a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi, jellemzően állampolgári bejelentés után – e szerveknek azonban nincs jogszabály-értelmezési kötelezettségük. Gulyás szerint „a szexuális kisebbségek kirekesztése a tömegmédia műsoraiból éppen azt a felelősségteljes és sokszínű emberábrázolást akadályozza, amely lehetővé teszi a vilá́g és a benne élő emberek változatosságának bemutatását, hozzájárul­va a negatív sztereotípiák megszüntetéséhez”. A törvény egyébként a nemváltás és a homoszexualitás népszerűsítését, megjelenítését kizárja még a társadalmi célú reklámok és közérdekű közlemények köréből is.

 
A hatóságok értelmezni próbálják a kialakult helyzetet
Fotó: Bényi Ágoston

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.

Lefoglalt vonalak

  • Szabó M. István

Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond.

Lányok a barikádon

Minden A hetedik pecséttel kezdődött. Margarethe von Trotta addig talán nem bízott annyira a filmek politikai és művészi hatásában, de épp Párizsban volt a korai hatvanas években; jókor, jó helyen. Francia diáktársai viszik magukkal a Bergman-film vetítésére; őket már megérintette az újhullám. Mire a film véget ér, Von Trotta tudja, hogy a filmmel akar kezdeni valamit.