Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke és Demeter Szilárd PIM-főigazgató, a könyvszakma fejlesztéséért felelős miniszteri biztos egy december 10-i egyeztetésen megállapodásra jutott abban, hogy el kell halasztani "a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról” szóló kormányrendelet eredetileg január 1-re tervezett hatálybalépését.
A narancs.hu értesülései szerint Demeter Szilárd addig ígért halasztást, amíg az Országos Széchenyi Könyvtár informatikai rendszerének működése nem oszlatja el a könyvkiadók biztonsági aggályait. A Hír TV-nek nyilatkozva Demeter pénteken azt mondta, arra kérte az Emmi illetékeseit, hogy legalább fél évvel tolják el az új rendelet hatályba lépését.
Üzleti érdekek
Az első ránézésre ártatlannak tűnő jogszabály rég nem látott felzúdulást keltett a könyves világban. Bár magát a rendeletet még augusztusban hirdették ki a Magyar Közlönyben, a könyvesek csak azután kongatták meg a vészharangot, hogy november végén az OSZK egy útmutatót mellékelt hozzá, illetve egy „fejtágítóra” is összehívta a szakma képviselőit. (A rendeletről és az OSZ-útmutatóról elsőként a hvg.hu írt.)
A rendeletnek több vitatott pontja is van. A kötelespéldányok beszolgáltatása mellett a kiadványok nyomdai PDF-jének leadására is kötelezné a kiadókat, ami miatt az internetes kalózpéldányok elterjedésétől és üzleti érdekeik sérelmétől tartanak. A könyvek mellett le kellene adniuk a kiadványok jogtulajdonosainak nevét, címét, elérhetőségét is – ez az MKKE szerint nemcsak az adatvédelmi irányelvekkel ellentétes gyakorlat, de sértené az alaptörvényt is. A kiadók üzleti terveire is következtetni lehetne abból, hogy a rendelet szerint közölniük kell azon könyvek listáját, amelyre már igényeltek ISBN-számot. Ez különösen a mai kultúrharcos időkben aggasztja a könyveseket, amikor állami hátszelű kiadók is megjelentek a piacon.
A kötelespéldány-rendelet egyes részeinek forrásaink szerint értelme is lenne, ha a kiadók részéről megvolna a bizalom az OSZK felé, amelyet viszont Hammerstein Judit megbízott főigazgatói és Demeter Szilárd miniszteri biztosi kinevezése óta kormányzati befolyás alatt álló intézményként azonosítanak. „A digitális kötelespéldány például a későbbi kutathatóság megkönnyítése miatt jó ötletnek tűnik, de egyelőre nem látunk garanciát arra, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekbe a netre is könnyen feltölthető fájlok” – mondja egy kiadói vezető.
Könyvtörvény jövőre?
Azt már nehezebb jóhiszeműen értelmezni, miért kíváncsi érzékeny üzleti adatokra is az OSZK. A különböző kormányzati dokumentumokból – például a PIM fejlesztési koncepciója vagy az NKA egyelőre elnapolt teljes központosítása – egyértelmű, hogy az állam szeretne hangsúlyosabb szereplőként megjelenni a könyvpiacon, így a kiadók nem véletlenül tartanak attól, hogy versenyhátrány érné őket, ha a kormányzatban megismernék üzleti titkaikat.
„Szerintem rájöttek, hogy az ostoba ideológiai háborút nem tudják megnyerni, inkább csak elfordítja tőlük a jobboldali értelmiség újabb rétegeit. Most semlegesnek látszó, technokrata államigazgatási trükkökkel igyekeznek növelni a befolyásukat a kultúrában” – mondja egy könyvpiaci forrásunk. Úgy látja, Demeter Szilárd számára nem feltétlenül az a lényeg, hogy az írók fideszesek legyenek, hanem hogy minél inkább tőle függjenek. Ezért igyekszik jóban lenni a könyvpiaci szereplőkkel, az ő közbenjárására például idén a korábbiaknál jóval hamarabb és kiszámíthatóbb módon érkezett meg a frankfurti könyvvásár magyar pavilonjának állami támogatása.
A Gál Katalin által az MKKE tagjainak szétküldött levélből az derül ki, hogy Demeter Szilárd „lépéseket tett és tesz” a vitatott kötelespéldány-rendelet életbe lépésének elhalasztása érdekében, módosításról azonban egyelőre nincs szó. Az egyeztetésen előkerült ugyanakkor, hogy Demeter jövő év elején a könyvesek bevonásával szeretne tető alá hozni egy a szakma által is évek óta áhított „könyvtörvényt.” Erre egyébként az MKKE-ben is megvan az igény, Gál Katalin szerint sok más mellett olyasmiket lehetne szabályozni benne, hogy a könyvkereskedők a kiadók hozzájárulása nélkül ne akciózhassák le a könyveiket.
Demeter a Hír TV-ben azt mondta, ő akkor áll be a könyvtörvény mögé, ha konszenzus lesz róla a szakmában. Felvetette ugyanakkor, hogy a kiadói-terjesztői konszerneket (praktikusan a Libri és a Líra csoportot), illetve a terjesztői árrést is szabályozni lehetne.
(A Magyar Narancs szerdán megjelenő karácsonyi lapszámában hosszabb cikket olvashatnak a könyvpiac állapotáról, a 2017-es Alexandra-csőd utóéletéről, illetve Matyi Dezsőnek és családjának újabb terveiről.)
