Egyelőre nem vették őrizetbe Völner Pált

  • narancs.hu
  • 2022. január 4.

Belpol

A Központi Nyomozó Főügyészség nem indokolta meg a döntést.

Annak ellenére, hogy kiderült, Völner Pál rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar elnökétől, Schadl Györgytől, és Völner mentelmi jogát is felfüggesztették, az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség nem kezdeményezte Völner letartóztatását - írja a Népszava.

A lap kiemeli, hogy a a Központi Nyomozó Főügyészség többszöri érdeklődésükre sem indokolta meg, miért hagyták szabadlábon Völnert. A hatóság ugyanis csupán gyanúsítottként hallgatta ki a képviselőt, és mivel a letartóztatást nem kezdeményezték, Völner akár be is járhatna a Parlamentbe szavazni, sőt akár törvényjavaslatot is adhat be.

Ezt azért is furcsának tartják, mert Völner mentelmi jogának felfüggesztését kérő ügyészségi összefoglalóban már konkrét vádpontok szerepelnek, napra pontosan, összegszerűen említve, hogy Völner mikor, mennyi kenőpénzt vett át Schadl Györgytől. Mígy az ügyben az állásukat vesztegetéssel megszerző végrehajtókat őrizetbe vették, Völnernél ez még várat magára. 

A lapnak nyilatkozó  ellenzéki pártok szerint beleillik a történtek sorába, hogy Völner továbbra is szabadlábon van: "úgy vélekednek, évek óta lényegében az ügyészség teszi lehetővé, hogy a Fidesz-frakció kétharmaddal üzemeljen".

A Népszava felidézi, hogy az ügyészség sok gyanús ügyben nem indított nyomozást, például az OLAF által feltárt Elios-ügyet, a Tarlós-érában történt orosz hármas metrók ügyét, a Bidodómot és az adófizetői tízmilliárdokból finanszírozott Mátrai Hőerőmű ügyét is megemlítik. Több példa van arra is, hogy a nyomozás ugyan elindult, de vádemelésig nem jutott, például az amerikai tőzsdefelügyelet által feltárt Microsoft-ügy; a Farkas Flórián fideszes képviselőhöz fűződő „Híd a munka világába” program esetében pedig már hat éve nyomoznak költségvetési csalás gyanújával.

Bár a lapnak nyilatkozó jogi forrás szerint a nyomozó hatóság hivatkozhat arra, hoyg elegendő volt a vesztegetőket őrizetbe venni, de a lap emlékeztet: éppen a Simonka-ügy mutatta meg, milyen fontos lenne az azonnali őrizetbe vétel. A költségvetési csalással, vesztegetéssel megvádolt Simonka Györgyöt ugyanis szintén szabadlábon hagyta az ügyészség, és csak később, már a vádemelés után derült ki, hogy a szabadlábon védekezés alatt adóhivatali vizsgálókat akart megvesztegetni, tanúkat próbált befolyásolni, sőt, a Parlamentben olyan törvényjavaslatot lobbizott ki, amivel saját büntethetőségének esélyét próbálta csökkenteni.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.