A Belügyminisztériumban egyeztetett egymással az egészségügyi ágazatért felelős felsővezetés és a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A részletes beszámoló szerint a tárgyalást a MOK elnöksége kezdeményezte.
Mint az a MOK honlapján nyilvánosságra hozott levélből kiderül, a minisztérium és a MOK találkozójára a viharos 2022-23 évi események után került sor. A MOK szerint valós, érdemi egyeztetés volt, melynek van néhány kisebb azonnali eredménye, több területen közös munka kezdődik, de vannak olyan területek is, ahol továbbra is jelentős a nézetkülönbség.
Az egyeztetésen részt vett a Belügyminisztérium részéről:
- Pintér Sándor miniszter
- Felkai László közigazgatási államtitkár
- Takács Péter egészségügyi államtitkár
- Bidló Judit egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár
- Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató
- Kiss Zsolt NEAK főigazgató
- Samu Attila BM sajtófőnöke
A MOK elnöksége részéről:
- Kincses Gyula elnök
- Álmos Péter alelnök
- Meglécz Katalin titkár
- Svéd Tamás titkár
A napi.hu összefoglalója szerint a kamara úgy látja, a folyamatos és biztonságos betegellátáshoz két alapvető dolog szükséges: a szakdolgozók munkaerőhiányának csökkentése és érdemi szakdolgozói béremelés, valamint az anyagi szempontból jelentősen jobb helyzetben lévő orvosok, fogorvosok, egészségügyi szakirányú diplomások esetében a bizonytalanság, fenyegetettség érzésének csökkentése, a biztonságos, kiszámítható, minőségi betegellátást lehetővé tevő jövőkép és munkakörülmények megteremtése.
A kamara szerint ehhez szükséges az egészségügyre vonatkozó kormányzati tervek megismerhetősége és több, a dolgozókat kiszolgáltatottá tevő vagy hátrányos helyzetbe hozó (szerzett jogot elvevő) törvény és rendelet módosítása.
A tárgyaláson egyértelmű volt, hogy
a BM alapvetően a megkezdett úton és stílusban kíván tovább menni, utólagos korrekcióra csak korlátozottan nyitott.
A MOK, ahogy fogalmaznak, szeretné megismerni a betegellátás átalakításának "mestertervét", valamint a BCG tanulmányt, de Pintér Sándor a titkosításra és harmadik fél jogaira hivatkozott.
A belügyminiszter többször kitért az orvosok és szakdolgozók erkölcsiségére, az elmúlt időszakban felmerült bűncselekményekre, illetve a betegek által tapasztalt, jelzett kommunikációs problémákra.
Az általános orvosi etika helyzetét nevezte meg a köz- és magánellátás szigorú elválasztásának egyik okaként.
Pintér Sándor azt is egyértelművé tette, hogy a köz- és magánellátás viszonyának rendezése, együttműködés kialakítása még nincs napirenden, ebben nincs kormányzati álláspont.
Az alapellátással kapcsolatban Takács Péter elmondta, hogy az alapellátási indikátorok finomítása folyamatos marad, de kormányzati a cél az, hogy az alapellátásban a bérkiegészítést beépítsék a finanszírozásba is. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint fontos a teljesítés - minősítés (indikátor) alapú finanszírozás aránya tovább növekedjen, és az alapellátó orvosok jövedelme ne az életkortól, hanem a "teljesítményétől" függjön.
Ahogy a tárgyaláson elhangzott az alapellátásban a szakdolgozói bértámogatást nem tervezik megemelni a szakdolgozói béremelésnek megfelelően, azt a praxisfinszírozásból kell kigazdálkodni az alapellátóknak. Valamint a rezsiköltségek átvállalását sem tervezik. Kormányzati cél, hogy 2028-ra csak meghatározott létszámot ellátó praxisok maradjanak fenn.
A megbeszélésen a munkaidővel kapcsolatban Pintér Sándor nagyon határozott véleményt fogalmazott meg és érdemi vitára nem volt nyitott.
A belügyminiszter szerint a munkaidő mindenki számára 8 óra. Takács Péter elmondta, hogy lehetőség lesz 6 órás munkarendre, de akkor ehhez igazítják a bérezést is.
A kamara szerint azonban a teljes munkaidőt nem lehet 8 óra rendelési idővel kitölteni, mert egyrészt ilyen munkaterhelés már ellátásbiztonsági kockázat, másrészt az orvosnak a rendelési időn kívül vannak adminisztratív feladatai is.
Fekvőbeteg ellátásról relatív kevés szó esett - írták. Pintér Sándor felvázolta a vármegyei központok és megyei kórház igazgatójához rendelt feladatkörök koncepcióját, ahol a teljes megyei betegellátás szervezéséért, a betegutak kialakításáért ez a menedzsment felel majd. Ettől várják a hatékonyság növekedését, a kis, kevés beteget és rossz hatékonysággal ellátó osztályok megszűnését, a betegellátás hatékonyságának növekedését, erről itt írtunk bővebben a napi.hu. Vagyis, hogy 2024. március 31-ig létrejön Magyarországon egy 22 darab irányítási funkciókkal felruházott és integrált betegutakkal rendelkező megyei egészségügyi ellátó rendszer, melyben 53 darab irányító funkcióval felruházott kórház vesz részt. Jelenleg 94 intézmény van jelen a hazai betegellátásban.
A megbeszélésen szóba került, hogy a kórházak “rezsijét”, a működési költségeket teljesen le fogják választani az egyéb finanszírozásról és külön kezelik majd.
Prioritás lesz az egészségügy informatikai fejlesztése is, mert elmaradott. Az orvosi és a szakdolgozói fizetések inflációkövetéséről a Pintér Sándor azt mondta: erre nincs lehetőség, úgy gondolja, senki nem részesül infláció követő bérezésben más területeken sem. Az egészségügyi vezetés több témában például a kórházi fertőzések, a minőségbiztosítás, az orvosok teljesítménymérésének alapelveire várnak javaslatokat a kamarától.
A járóbeteg-szakellátás átalakítása kapcsán pedig a minisztérium nem tart szükségesnek ennyi ellátási pontot, javaslatot várnak a 257 ellátási pont racionalizációjára. Valamint tervezik a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit a radiológiában és a pathológiában is.
Kincses Gyula, a MOK elnöke ebben az interjúban beszélt lapunknak a kormány egészségpolitikájáról és az orvosok követeléseiről:
