Interjú

„Bármeddig tud romlani”

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a kormány egészségpolitikájáról és az orvosok követeléseiről

Belpol

December vége óta nincs érdemi kommunikáció a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) között, pedig az egyeztetések kulcsfontosságúak lennének az egészségügy átalakítása érdekében. Egészségügy mindig lesz, a valódi kérdés, hogy milyen.

Magyar Narancs: Két hete jelentette be a kormány, hogy folytatja az egyeztetést az orvosi kamarával, merthogy rendkívül fontos a kamara véleménye. Az elmúlt hónapok történései után nem komolytalan ez?

Kincses Gyula: Maradjunk annyiban, hogy megfontolt tempóban halad e tekintetben a kormány. Az egyeztetés december végén szakadt meg a kamara és a Belügyminisztérium között.

MN: Amikor kihirdették az egészségügyi salátatörvényt?

KGY: Igen, illetve a törvény végrehajtási rendeletei kapcsán sikertelen volt az egyeztetés, és a kamara elindította azt a nyomásgyakorlást, amelynek a hatására végül is megszüntették a kötelező tagságot, és elvették az etikai eljárások jogát a kamarától. Azóta volt a kamara háziorvosi csoportja és a minisztérium között egyeztetés, sőt ebben a témában háziorvosi csoport vezetőjét és engem is fogadott Takács Péter (a Belügyminisztérium egészségügyekért felelős államtitkára – F. SZ. E.). Nem arról van szó, hogy egyáltalán nincs kommunikáció, de a kamara és a tárca közötti alapegyeztetés késik.

MN: Mi lehetett a célja a kormánynak a kötelező kamarai tagság megszüntetésével?

KGY: Miután az egyeztetések kisiklottak december végén, mert olyan rendeletek jöttek ki, amelyek az alapellátást negatívan érintették, illetve a szakellátás fenyegető problémáira nem kaptunk megoldást, az országos küldöttközgyűlés hozott egy határozatot, hogy a kamara nyomásgyakorlási eszközöket fog alkalmazni. Ezek egyike volt az új ügyeleti szerződések alá nem írása, és ez komolyan működött. A kormány olyannal eddig nem nagyon találkozott, hogy elhatároz valamit, de az elakad, mivel egy szakma azt mondja, hogy köszönjük, nem. Itt ez történt. A kamara célja nem az ügyelet ellehetetlenítése volt, hiszen senkinek nem mondtuk, hogy ne ügyeljen. Csak azt mondtuk, hogy ha lehet, a régi ügyeletet vigye tovább, de az új szerződést ne fogadja el. Ez volt a betegek szempontjából a legkevésbé veszélyes vagy káros nyomásgyakorlási lehetőség. Egyébként az alapellátási ügyelet a legkevésbé érdemi eleme egy egészségügyi reformnak, tehát ha valaki ezt akarja egészségügyi reformként eladni, akkor túlárazza a dolgot. Érdemi átalakításra készül a kormány, és valószínűleg arra jutott, hogy nem kell egy olyan szervezet, amely ezt meg tudja akadályozni. A legegyszerűbb a kötelező tagság megszüntetése, mert általában mindenki utálja a kötelező tagságot, így nem lép vissza a kamarába. Nem így történt.

MN: Nem ez volt az első alkalom, 2007-ben is megszűnt a kötelező tagság, akkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök.

KGY: Akkor is ugyanez volt. És akkor sem jött be. Az orvostársadalomnak fontos a saját autonómiája, a saját szabályai szerinti lét, a tagok több mint kétharmada úgy döntött, hogy a kamarában marad – és 34 ezer orvos véleményét nem lehet lesöpörni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.