Interjú

„Bármeddig tud romlani”

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a kormány egészségpolitikájáról és az orvosok követeléseiről

Belpol

December vége óta nincs érdemi kommunikáció a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) között, pedig az egyeztetések kulcsfontosságúak lennének az egészségügy átalakítása érdekében. Egészségügy mindig lesz, a valódi kérdés, hogy milyen.

Magyar Narancs: Két hete jelentette be a kormány, hogy folytatja az egyeztetést az orvosi kamarával, merthogy rendkívül fontos a kamara véleménye. Az elmúlt hónapok történései után nem komolytalan ez?

Kincses Gyula: Maradjunk annyiban, hogy megfontolt tempóban halad e tekintetben a kormány. Az egyeztetés december végén szakadt meg a kamara és a Belügyminisztérium között.

MN: Amikor kihirdették az egészségügyi salátatörvényt?

KGY: Igen, illetve a törvény végrehajtási rendeletei kapcsán sikertelen volt az egyeztetés, és a kamara elindította azt a nyomásgyakorlást, amelynek a hatására végül is megszüntették a kötelező tagságot, és elvették az etikai eljárások jogát a kamarától. Azóta volt a kamara háziorvosi csoportja és a minisztérium között egyeztetés, sőt ebben a témában háziorvosi csoport vezetőjét és engem is fogadott Takács Péter (a Belügyminisztérium egészségügyekért felelős államtitkára – F. SZ. E.). Nem arról van szó, hogy egyáltalán nincs kommunikáció, de a kamara és a tárca közötti alapegyeztetés késik.

MN: Mi lehetett a célja a kormánynak a kötelező kamarai tagság megszüntetésével?

KGY: Miután az egyeztetések kisiklottak december végén, mert olyan rendeletek jöttek ki, amelyek az alapellátást negatívan érintették, illetve a szakellátás fenyegető problémáira nem kaptunk megoldást, az országos küldöttközgyűlés hozott egy határozatot, hogy a kamara nyomásgyakorlási eszközöket fog alkalmazni. Ezek egyike volt az új ügyeleti szerződések alá nem írása, és ez komolyan működött. A kormány olyannal eddig nem nagyon találkozott, hogy elhatároz valamit, de az elakad, mivel egy szakma azt mondja, hogy köszönjük, nem. Itt ez történt. A kamara célja nem az ügyelet ellehetetlenítése volt, hiszen senkinek nem mondtuk, hogy ne ügyeljen. Csak azt mondtuk, hogy ha lehet, a régi ügyeletet vigye tovább, de az új szerződést ne fogadja el. Ez volt a betegek szempontjából a legkevésbé veszélyes vagy káros nyomásgyakorlási lehetőség. Egyébként az alapellátási ügyelet a legkevésbé érdemi eleme egy egészségügyi reformnak, tehát ha valaki ezt akarja egészségügyi reformként eladni, akkor túlárazza a dolgot. Érdemi átalakításra készül a kormány, és valószínűleg arra jutott, hogy nem kell egy olyan szervezet, amely ezt meg tudja akadályozni. A legegyszerűbb a kötelező tagság megszüntetése, mert általában mindenki utálja a kötelező tagságot, így nem lép vissza a kamarába. Nem így történt.

MN: Nem ez volt az első alkalom, 2007-ben is megszűnt a kötelező tagság, akkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök.

KGY: Akkor is ugyanez volt. És akkor sem jött be. Az orvostársadalomnak fontos a saját autonómiája, a saját szabályai szerinti lét, a tagok több mint kétharmada úgy döntött, hogy a kamarában marad – és 34 ezer orvos véleményét nem lehet lesöpörni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.