Egymást jutalmazta a dunaföldvári polgármester és az alpolgármester

  • narancs.hu
  • 2020. december 11.

Belpol

A veszélyhelyzet nyújtotta lehetőséggel élve több havi fizetést adtak egymásnak áprilisban.

Több havi fizetésüknek megfelelő jutalmat ítélt meg a polgármester és az alpolgármester egymásnak saját hatáskörben Dunaföldváron – írjaTelex. A függetlenként megválasztott vezetők a koronavírus-járvány első hulláma alatti veszélyhelyzet idején hozták e döntést, amikor a különleges jogrend adta lehetőség szerint a települések vezetői önálló hatáskörben fogadhattak el határozatokat.

Horváth Zsolt polgármester a helyettesének, Süveges Árpád Róbertnének „3 havi tiszteletdíjának megfelelő” jutalomról határozott. Ugyanazon az áprilisi napon „5 havi illetményének megfelelő” jutalmat ítélt meg számára az alpolgármester.

Azt, hogy a többhavi fizetésnek megfelelő összegek pontosan mekkorák, nem tudni, a közzétett határozatokból nem derül ki, ahogy az sem, hogy Süvegesné pontosan mivel is érdemelte ki jutalmát. Horváth esetében van, de homályos az indoklás: a polgármester „az általa elvégzett munkára, illetve a veszélyhelyzetre való többletfeladatokra tekintettel” kapta a pénzt.

A lap megkereste a kérdéseket felvető jutalmazás miatt a két köztisztviselőt, de nem válaszoltak. 

Hasonló eset történt Balatonalmádiban és Gyálon is, csak ott a polgármesterek nem adtak még ennyit se a látszatra, ezeken a településeken a polgármesterek saját magukat jutalmazták.

(Telex)

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.