Elesett az NKA – Fekete György, a művészet csődöre

  • Hamvay Péter
  • 2015. november 5.

Belpol

Az MMA közgyűlésén Gulyás Mártonék tiltakoztak az akadémia túlsúlya ellen. Fekete György elnök szerint ők a magyar művészet génbankja.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelentősebb szerepet kap a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésében, az erről szóló, az MMA-val  egyeztetett  elvek mentén megszületett előterjesztést már tárgyalta a kormány – válaszolta kérdésünkre Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára (róla szóló portrénk itt olvasható.) A főtitkár megerősítette, hogy az előterjesztés tartalma nagyjából megegyezik a Népszabadságban megszellőztetett verzióval. E  szerint a kurátorok egyharmadát az MMA, egyharmadát az emberi erőforrások minisztere, egyharmadát a szakmai szerveztek jelölnék a jövőre esedékes tisztújításon. Jelenleg a döntéshozók felét adta a szakma, a másik felét a miniszter jelölte. Így tehát jövőre abszolút többségbe kerülnek a kormányhoz közelállók a tíz milliárd forint körüli büdzsével rendelkező, legnagyobb állami mecénás szervezetben. (Hatalmas változásra persze nem kell számítani, hiszen a nagyobb pénzekről eddig is a kormánynak tetsző határozatok születtek.) Halász János, a Fidesz frakciójának szóvivője, az MMA felügyelő bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, hogy „már kulturális államtitkárként azon dolgoztam, hogy a kultúrafinanszírozásban minél kisebb legyen az állam szerepe, és ennek a folyamatnak logikus folytatása lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon az MMA a Nemzeti Kulturális Alap működésében”.

false

 

Fotó: Hamvay Péter

Nem mindenki ért egyet ezzel; Gulyás Márton aktivista például az MMA túlsúlyáról igyekezett vitát kezdeményezni az MMA csütörtöki közgyűlésén. Fekete György elnök szavai után a pulpitusra lépett, ekkor azonban megszakították a sajtó számára a közgyűlés közvetítését. Bár a biztonsági őrök igyekeztek megakadályozni, néhányan bejutottunk az ülésterembe. Az akadémikusok mindent megtettek, hogy belefojtsák a szót Gulyásba: lekapcsolták a mikrofont, majd tapssal, bekiabálással próbálták elnyomni a szavait, az idős Marton Éva pedig dalra fakadt – ez végül hatásos fegyvernek bizonyult. Pedig már nem is volt rá szükség, hiszen megjelentek a biztonsági őrök és letaszigálták Gulyás Mártont a pulpitusról – eközben az aktivista elesett –, majd a kapuig kísérték és kidobták. A tiltakozók másik tagja, Nemes Csaba képzőművész a Vigadó folyosóján még magasba emelte a Fekete György ikonikus frizurája keretezte NKA-logót ábrázoló transzparensüket. A biztonsági őrök résen voltak, és meglehetősen durván kirángatták a kezéből, miközben egyikük feddőn azt mondogatta, „miért támadja meg az akadémikust?”.  Kucsera Tamás Gergely szerint a biztonsági őrök helyesen jártak el, hiszen Gulyás nem kapott szót és rossz helyen állt. Ezt nem minden akadémikus gondolta így; még hallottuk, ahogyan Finta József építész szemrehányást tesz Kucserának az eljárásért.

Gulyás performansza méltatlanul elvonta a figyelmet Fekete György beszédéről, miszerint az MMA a magyar művészet génbankja. Jó ezt hallani a nagyobb részt 70 pluszos tagságról.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.