Elesett az NKA – Fekete György, a művészet csődöre

  • Hamvay Péter
  • 2015. november 5.

Belpol

Az MMA közgyűlésén Gulyás Mártonék tiltakoztak az akadémia túlsúlya ellen. Fekete György elnök szerint ők a magyar művészet génbankja.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelentősebb szerepet kap a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésében, az erről szóló, az MMA-val  egyeztetett  elvek mentén megszületett előterjesztést már tárgyalta a kormány – válaszolta kérdésünkre Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára (róla szóló portrénk itt olvasható.) A főtitkár megerősítette, hogy az előterjesztés tartalma nagyjából megegyezik a Népszabadságban megszellőztetett verzióval. E  szerint a kurátorok egyharmadát az MMA, egyharmadát az emberi erőforrások minisztere, egyharmadát a szakmai szerveztek jelölnék a jövőre esedékes tisztújításon. Jelenleg a döntéshozók felét adta a szakma, a másik felét a miniszter jelölte. Így tehát jövőre abszolút többségbe kerülnek a kormányhoz közelállók a tíz milliárd forint körüli büdzsével rendelkező, legnagyobb állami mecénás szervezetben. (Hatalmas változásra persze nem kell számítani, hiszen a nagyobb pénzekről eddig is a kormánynak tetsző határozatok születtek.) Halász János, a Fidesz frakciójának szóvivője, az MMA felügyelő bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, hogy „már kulturális államtitkárként azon dolgoztam, hogy a kultúrafinanszírozásban minél kisebb legyen az állam szerepe, és ennek a folyamatnak logikus folytatása lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon az MMA a Nemzeti Kulturális Alap működésében”.

false

 

Fotó: Hamvay Péter

Nem mindenki ért egyet ezzel; Gulyás Márton aktivista például az MMA túlsúlyáról igyekezett vitát kezdeményezni az MMA csütörtöki közgyűlésén. Fekete György elnök szavai után a pulpitusra lépett, ekkor azonban megszakították a sajtó számára a közgyűlés közvetítését. Bár a biztonsági őrök igyekeztek megakadályozni, néhányan bejutottunk az ülésterembe. Az akadémikusok mindent megtettek, hogy belefojtsák a szót Gulyásba: lekapcsolták a mikrofont, majd tapssal, bekiabálással próbálták elnyomni a szavait, az idős Marton Éva pedig dalra fakadt – ez végül hatásos fegyvernek bizonyult. Pedig már nem is volt rá szükség, hiszen megjelentek a biztonsági őrök és letaszigálták Gulyás Mártont a pulpitusról – eközben az aktivista elesett –, majd a kapuig kísérték és kidobták. A tiltakozók másik tagja, Nemes Csaba képzőművész a Vigadó folyosóján még magasba emelte a Fekete György ikonikus frizurája keretezte NKA-logót ábrázoló transzparensüket. A biztonsági őrök résen voltak, és meglehetősen durván kirángatták a kezéből, miközben egyikük feddőn azt mondogatta, „miért támadja meg az akadémikust?”.  Kucsera Tamás Gergely szerint a biztonsági őrök helyesen jártak el, hiszen Gulyás nem kapott szót és rossz helyen állt. Ezt nem minden akadémikus gondolta így; még hallottuk, ahogyan Finta József építész szemrehányást tesz Kucserának az eljárásért.

Gulyás performansza méltatlanul elvonta a figyelmet Fekete György beszédéről, miszerint az MMA a magyar művészet génbankja. Jó ezt hallani a nagyobb részt 70 pluszos tagságról.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?