Elesett az NKA – Fekete György, a művészet csődöre

  • Hamvay Péter
  • 2015. november 5.

Belpol

Az MMA közgyűlésén Gulyás Mártonék tiltakoztak az akadémia túlsúlya ellen. Fekete György elnök szerint ők a magyar művészet génbankja.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelentősebb szerepet kap a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésében, az erről szóló, az MMA-val  egyeztetett  elvek mentén megszületett előterjesztést már tárgyalta a kormány – válaszolta kérdésünkre Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára (róla szóló portrénk itt olvasható.) A főtitkár megerősítette, hogy az előterjesztés tartalma nagyjából megegyezik a Népszabadságban megszellőztetett verzióval. E  szerint a kurátorok egyharmadát az MMA, egyharmadát az emberi erőforrások minisztere, egyharmadát a szakmai szerveztek jelölnék a jövőre esedékes tisztújításon. Jelenleg a döntéshozók felét adta a szakma, a másik felét a miniszter jelölte. Így tehát jövőre abszolút többségbe kerülnek a kormányhoz közelállók a tíz milliárd forint körüli büdzsével rendelkező, legnagyobb állami mecénás szervezetben. (Hatalmas változásra persze nem kell számítani, hiszen a nagyobb pénzekről eddig is a kormánynak tetsző határozatok születtek.) Halász János, a Fidesz frakciójának szóvivője, az MMA felügyelő bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, hogy „már kulturális államtitkárként azon dolgoztam, hogy a kultúrafinanszírozásban minél kisebb legyen az állam szerepe, és ennek a folyamatnak logikus folytatása lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon az MMA a Nemzeti Kulturális Alap működésében”.

false

 

Fotó: Hamvay Péter

Nem mindenki ért egyet ezzel; Gulyás Márton aktivista például az MMA túlsúlyáról igyekezett vitát kezdeményezni az MMA csütörtöki közgyűlésén. Fekete György elnök szavai után a pulpitusra lépett, ekkor azonban megszakították a sajtó számára a közgyűlés közvetítését. Bár a biztonsági őrök igyekeztek megakadályozni, néhányan bejutottunk az ülésterembe. Az akadémikusok mindent megtettek, hogy belefojtsák a szót Gulyásba: lekapcsolták a mikrofont, majd tapssal, bekiabálással próbálták elnyomni a szavait, az idős Marton Éva pedig dalra fakadt – ez végül hatásos fegyvernek bizonyult. Pedig már nem is volt rá szükség, hiszen megjelentek a biztonsági őrök és letaszigálták Gulyás Mártont a pulpitusról – eközben az aktivista elesett –, majd a kapuig kísérték és kidobták. A tiltakozók másik tagja, Nemes Csaba képzőművész a Vigadó folyosóján még magasba emelte a Fekete György ikonikus frizurája keretezte NKA-logót ábrázoló transzparensüket. A biztonsági őrök résen voltak, és meglehetősen durván kirángatták a kezéből, miközben egyikük feddőn azt mondogatta, „miért támadja meg az akadémikust?”.  Kucsera Tamás Gergely szerint a biztonsági őrök helyesen jártak el, hiszen Gulyás nem kapott szót és rossz helyen állt. Ezt nem minden akadémikus gondolta így; még hallottuk, ahogyan Finta József építész szemrehányást tesz Kucserának az eljárásért.

Gulyás performansza méltatlanul elvonta a figyelmet Fekete György beszédéről, miszerint az MMA a magyar művészet génbankja. Jó ezt hallani a nagyobb részt 70 pluszos tagságról.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.