Erős Ferenc: A morális pánikot a kormány szította, és a politika táplálja

Belpol

A jeles pszichológus tegnap migrációról, menekültekről, idegenekről tartott előadást, s közben a kormány politikáját is bírálta.

A tegnap esti, ELTE PPK-n tartott Migránsok, menekültek, idegenekTársadalom-lélektani megfontolások és kérdések a menekültválságról című előadás fókuszában a kormány hibás és erkölcsileg kifogásolható fellépéséről éppúgy szó esett, mint arról, hogy miként alakult a magyar társadalom pszichéje az elmúlt hónapok krízise alatt.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

Erős szerint a társadalom – a szociális reprezentáció révén – a tudományból és a médiából átszőtt információkat, sokszor fél- vagy álinformációkat dolgozta fel, és ennek alapján alakította ki a véleményét. „Olyan ez, mintha egy nagy természeti kísérlet résztvevői és szemlélői is lennénk egyszerre” – jegyezte meg.

Erős Ferenc a jelenre erősen reflektáló, helyzetértelmező előadást tartott. Hivatkozási alapként számos szerzőt említett Hannah Arendtől Serge Moscovici-ig. Diagnózisa szerint az Orbán-kormány több hónapos alapos (akna)munkájának eredménye a menekültektől való tömeges félelem és az ezzel kapcsolatos társérzések kialakulásának sora. Bár a menekülthullámra a kontinens más országai sem voltak felkészülve, csak Magyarországon volt olyan grandiózus kommunikációs kampány, amely előre meghatározta, hogy kell gondolkodni a menekültekről. Szerinte az, amit bátran nevezhetünk „kormányzati előhangolásnak”, megnyilvánult a nemzeti konzultáció kérdőívében, amelyben szakmailag értékelhetetlen, erősen sugalmazó jellegű kérdéseket tettek fel, olyanokat, amelyek sugallták a válaszokat; hogy a terrorizmust „biztos, ami biztos alapon” az emberek összekapcsolják a menekültkérdéssel, a nemzet biztonságát pedig az Európai Unió kritikájával. Ezt követte a hírhedt plakátkampány, amely egyrészt a jóléti rasszizmus érveit sütötte el – „el akarják venni a munkád!” –, másrészt a biológiai rasszizmus képében emlékeztette a társadalmat arra, ki a magyar. A társadalom hangulatának és érzelmi állapotának meghatározásaként a Fidesz utolsó húzása a kerítésépítés, majd a határlezárás volt, amely ötlet figyelmen kívül hagyta a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi konvenciókat, és inkább kriminalizálta őket.

A különböző nemzetközi és magyar felmérések alapján Erős Ferenc úgy véli, hogy a kormány véleményformáló, a menekültprobléma megközelítésének meghatározott értelmezése célt ért, a magyar emberek többsége legalább hallgatólagosan támogatja a menekültellenes politikát – még azok jó része is, akik egyébként nem értenek egyet a Fidesz politikájával. A közvélemény vélt többségéhez való önkéntes igazodás azért is lehet ilyen széles körben meghatározott, mert ez az a helyzet, amely jól szemlélteti a morális pánik fogalmát: van egy bizonytalan félelem, de a pánik tárgya szinte ismeretlen. „A magyar emberek többsége soha életében nem találkozott menekültekkel, nem tudja, mi áll a Koránban, fogalma sincs arról, mikor és miként tört ki polgárháború Szíriában, így könnyen a jó és rossz harcára egyszerűsítik le a problémát, ami olyan kérdéseket eredményez, miszerint miért nem maradnak otthon, és védik meg hazájukat” – vélekedett Erős Ferenc a kialakult helyzetről. A pánikot tehát kétségkívül a kormány szította, az effajta érzéseket a politika szabályozza – mondta Erős, hozzátéve, hogy a magyar nemzettudat elősorban erős bűnbakképzésre támaszkodik, mert ugyan idegenellenesség mindenhol van Európában, esetünkben ez erősen összefügg különféle mítoszokkal. Azt pedig, hogy a xenofóbia ki ellen irányul, a politika határozza meg – mondta, majd Orbán Viktort idézte: „Egy német vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megdolgoztak érte.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.