Erős Ferenc: A morális pánikot a kormány szította, és a politika táplálja

Belpol

A jeles pszichológus tegnap migrációról, menekültekről, idegenekről tartott előadást, s közben a kormány politikáját is bírálta.

A tegnap esti, ELTE PPK-n tartott Migránsok, menekültek, idegenekTársadalom-lélektani megfontolások és kérdések a menekültválságról című előadás fókuszában a kormány hibás és erkölcsileg kifogásolható fellépéséről éppúgy szó esett, mint arról, hogy miként alakult a magyar társadalom pszichéje az elmúlt hónapok krízise alatt.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

Erős szerint a társadalom – a szociális reprezentáció révén – a tudományból és a médiából átszőtt információkat, sokszor fél- vagy álinformációkat dolgozta fel, és ennek alapján alakította ki a véleményét. „Olyan ez, mintha egy nagy természeti kísérlet résztvevői és szemlélői is lennénk egyszerre” – jegyezte meg.

Erős Ferenc a jelenre erősen reflektáló, helyzetértelmező előadást tartott. Hivatkozási alapként számos szerzőt említett Hannah Arendtől Serge Moscovici-ig. Diagnózisa szerint az Orbán-kormány több hónapos alapos (akna)munkájának eredménye a menekültektől való tömeges félelem és az ezzel kapcsolatos társérzések kialakulásának sora. Bár a menekülthullámra a kontinens más országai sem voltak felkészülve, csak Magyarországon volt olyan grandiózus kommunikációs kampány, amely előre meghatározta, hogy kell gondolkodni a menekültekről. Szerinte az, amit bátran nevezhetünk „kormányzati előhangolásnak”, megnyilvánult a nemzeti konzultáció kérdőívében, amelyben szakmailag értékelhetetlen, erősen sugalmazó jellegű kérdéseket tettek fel, olyanokat, amelyek sugallták a válaszokat; hogy a terrorizmust „biztos, ami biztos alapon” az emberek összekapcsolják a menekültkérdéssel, a nemzet biztonságát pedig az Európai Unió kritikájával. Ezt követte a hírhedt plakátkampány, amely egyrészt a jóléti rasszizmus érveit sütötte el – „el akarják venni a munkád!” –, másrészt a biológiai rasszizmus képében emlékeztette a társadalmat arra, ki a magyar. A társadalom hangulatának és érzelmi állapotának meghatározásaként a Fidesz utolsó húzása a kerítésépítés, majd a határlezárás volt, amely ötlet figyelmen kívül hagyta a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi konvenciókat, és inkább kriminalizálta őket.

A különböző nemzetközi és magyar felmérések alapján Erős Ferenc úgy véli, hogy a kormány véleményformáló, a menekültprobléma megközelítésének meghatározott értelmezése célt ért, a magyar emberek többsége legalább hallgatólagosan támogatja a menekültellenes politikát – még azok jó része is, akik egyébként nem értenek egyet a Fidesz politikájával. A közvélemény vélt többségéhez való önkéntes igazodás azért is lehet ilyen széles körben meghatározott, mert ez az a helyzet, amely jól szemlélteti a morális pánik fogalmát: van egy bizonytalan félelem, de a pánik tárgya szinte ismeretlen. „A magyar emberek többsége soha életében nem találkozott menekültekkel, nem tudja, mi áll a Koránban, fogalma sincs arról, mikor és miként tört ki polgárháború Szíriában, így könnyen a jó és rossz harcára egyszerűsítik le a problémát, ami olyan kérdéseket eredményez, miszerint miért nem maradnak otthon, és védik meg hazájukat” – vélekedett Erős Ferenc a kialakult helyzetről. A pánikot tehát kétségkívül a kormány szította, az effajta érzéseket a politika szabályozza – mondta Erős, hozzátéve, hogy a magyar nemzettudat elősorban erős bűnbakképzésre támaszkodik, mert ugyan idegenellenesség mindenhol van Európában, esetünkben ez erősen összefügg különféle mítoszokkal. Azt pedig, hogy a xenofóbia ki ellen irányul, a politika határozza meg – mondta, majd Orbán Viktort idézte: „Egy német vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megdolgoztak érte.”

Figyelmébe ajánljuk