Csak a pénz lett meg az FTC népligeti álmára

Elhagyták Fradivárost

Belpol

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.

Az Építészfórum közölte 2022 őszén a nagy hírt, hogy két ütemben Fradiváros épül a Népligetben. A beruházás célja egyrészt az, hogy a Népliget stratégiai tervvel összhangban fejlesszék a sportfunkciókat, másrészt egy korszerű, multifunkcionális sportkomplexum kialakítása. A hír szerint az első, 2023 és 2025 között esedékes ütemben a Vajda Péter úttól délre eső területre tervezett sportcsarnokkomplexum valósul meg, benne multifunkcionális kézilabdacsarnokkal, jégkorongcsarnokkal, vízilabda-arénával és atlétikai központtal. Az elképzelések szerint a 2025 és 2027 közötti második ütemben kerül sor a Vajda Péter úttól északra tervezett labdarúgó-akadémia létesítményeinek, így a multifunkcionális központi épület, a kápolna, az üzemeltetési épület, valamint a füves és műfüves pályák megépítésére.

Ha 2025 tavaszán kimegyünk a Népligetbe, gyorsan kiderül, hogy a Fradivárosért, a népszerű szófordulattal élve, egyetlen kapavágás sem történt, pedig elvileg mostanság kellene zárulnia a projekt első ütemének.

A tervek szépek (talán túl szépek) voltak, és mozgott a pénz is a Ferencvárosi Torna Club régóta dédelgetett projektje körül. 2016 végén, szinte egy időben azzal, hogy a klub 700 millió forintot kapott ajándékba a kormánytól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „sport­létesítmények kezelése és fejlesztése” alcímen 10 milliárd forintot biztosított a FTC számára a népligeti fejlesztés beindítására. A projekt sokat drágult akkorra, hiszen korábban erre 2,5 milliárd forint szerepelt a költségvetésben. A Fradiváros gondolata nem volt teljesen független a Momentum által később megtorpedózott ún. budapesti olimpiai álomtól sem, hiszen a kivitelezés kapcsolódott volna a végül be sem adott olimpiai pályázathoz.

Előkészítési fázis

Az ügymenet 2017 elején, mondhatni, villámtempóba kapcsolt: egy kormányhatározat értelmében az Építők népligeti sporttelepének vagyonkezelői joga az államtól az FTC-hez került. A környék tényleg lehangoló képet mutatott akkoriban, ezért akár logikus döntésnek is tűnhetett odavinni a Fradi összes szakosztályának otthont adó sportkomplexumot, kiegészítve szállodákkal, és a tervek szerint még egy kápolnával is. Tényleges előrelépés persze semmi nem történt a pénzek elkülönítésén kívül, de 2017 végén további 15 milliárd forintot adott a kormány az FTC ingatlanfejlesztésének második ütemére úgy, hogy a klub a 24.hu-nak még 2018-ban is csak annyit tudott mondani, hogy „az FTC új népligeti sportközpontjának fejlesztése még az előkészítési fázisban tart, pontos összegekkel és részletekkel, akár a projekt elemeit, akár a befejezés időpontjára vonatkozó dátumot érintően egyelőre nem tudunk szolgálni”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.