Csak a pénz lett meg az FTC népligeti álmára

Elhagyták Fradivárost

Belpol

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.

Az Építészfórum közölte 2022 őszén a nagy hírt, hogy két ütemben Fradiváros épül a Népligetben. A beruházás célja egyrészt az, hogy a Népliget stratégiai tervvel összhangban fejlesszék a sportfunkciókat, másrészt egy korszerű, multifunkcionális sportkomplexum kialakítása. A hír szerint az első, 2023 és 2025 között esedékes ütemben a Vajda Péter úttól délre eső területre tervezett sportcsarnokkomplexum valósul meg, benne multifunkcionális kézilabdacsarnokkal, jégkorongcsarnokkal, vízilabda-arénával és atlétikai központtal. Az elképzelések szerint a 2025 és 2027 közötti második ütemben kerül sor a Vajda Péter úttól északra tervezett labdarúgó-akadémia létesítményeinek, így a multifunkcionális központi épület, a kápolna, az üzemeltetési épület, valamint a füves és műfüves pályák megépítésére.

Ha 2025 tavaszán kimegyünk a Népligetbe, gyorsan kiderül, hogy a Fradivárosért, a népszerű szófordulattal élve, egyetlen kapavágás sem történt, pedig elvileg mostanság kellene zárulnia a projekt első ütemének.

A tervek szépek (talán túl szépek) voltak, és mozgott a pénz is a Ferencvárosi Torna Club régóta dédelgetett projektje körül. 2016 végén, szinte egy időben azzal, hogy a klub 700 millió forintot kapott ajándékba a kormánytól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „sport­létesítmények kezelése és fejlesztése” alcímen 10 milliárd forintot biztosított a FTC számára a népligeti fejlesztés beindítására. A projekt sokat drágult akkorra, hiszen korábban erre 2,5 milliárd forint szerepelt a költségvetésben. A Fradiváros gondolata nem volt teljesen független a Momentum által később megtorpedózott ún. budapesti olimpiai álomtól sem, hiszen a kivitelezés kapcsolódott volna a végül be sem adott olimpiai pályázathoz.

Előkészítési fázis

Az ügymenet 2017 elején, mondhatni, villámtempóba kapcsolt: egy kormányhatározat értelmében az Építők népligeti sporttelepének vagyonkezelői joga az államtól az FTC-hez került. A környék tényleg lehangoló képet mutatott akkoriban, ezért akár logikus döntésnek is tűnhetett odavinni a Fradi összes szakosztályának otthont adó sportkomplexumot, kiegészítve szállodákkal, és a tervek szerint még egy kápolnával is. Tényleges előrelépés persze semmi nem történt a pénzek elkülönítésén kívül, de 2017 végén további 15 milliárd forintot adott a kormány az FTC ingatlanfejlesztésének második ütemére úgy, hogy a klub a 24.hu-nak még 2018-ban is csak annyit tudott mondani, hogy „az FTC új népligeti sportközpontjának fejlesztése még az előkészítési fázisban tart, pontos összegekkel és részletekkel, akár a projekt elemeit, akár a befejezés időpontjára vonatkozó dátumot érintően egyelőre nem tudunk szolgálni”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.