„Kreszta Traján a plenáris üléseken nem volt aktív. Mindösszesen egy tárgykörben tett két külön évre vonatkozóan felszólalást, mind a 4 felszólalása a biztosi beszámoló elfogadására tett javaslat. Sem a nemzetiségek érdekeinek képviselete általában, sem a román nemzetiség egyedi ügyei nem kerültek elő. A közgyűlésben a 2018-as listaállításra lényegében fel sem merült, hogy mást, esetleg egy aktívabb szószólót lehetne listavezetőnek jelölni. Annak ellenére, hogy egy 30–40 ezer közötti létszámú, tehát Magyarországon jelentősnek mondható nemzetiséget képvisel ilyen módon, Kreszta Trajánt 2022-ben is listavezetőnek jelölték, így jelenleg is parlamenti szószóló. A nemzetiségek bizottságán belül a Köznevelési, Kulturális és Egyházügyi Albizottság tagja, illetve ma már alelnöke” – olvasni a Szószólók – Nemzetiségi képviselet a magyar országgyűlésben 2014–2022 című kiadványban. (A kötetet Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Kara emberi jogi és politikatudományi tanszékének docense jegyzi.)
Ezek alapján a legenyhébb formában is az mondható, hogy Kreszta Traján 2014 és 2022 között nem nagyon iparkodott a törvényhozásban, és nem sikerült semmivel észrevétetni magát a saját, szűkebb közönsége előtt sem. Mondhatnánk, bizonyára a nemzetiségi bizottságban végezte a munka dandárját, de a jegyzőkönyveket átnézve kiderül, hogy azokon vagy jelen sem volt, vagy ha igen, többnyire nem szólalt fel; ha pedig mégis, fölszólalása említésre sem méltó. Noha az idézett könyv 2022-ig vizsgálta a szószólók ténykedését, Kresztára ez az „ügymenet” 2022-t követően is áll. Megnéztük ugyanis, hogy harmadik ciklusában, 2022-től máig hányszor emelkedett szólásra az Országgyűlés plenáris ülésén: egyszer sem. A német képviselő, valamint a szerb, a bolgár és a szlovák szószószólók ennél jóval aktívabbak.
Békés és Csongrád-Csanád megyei, valamint budapesti román értelmiségiek – egyetemi és főiskolai oktatók, művészek, tanárok, valamint újságírók – többsége egyetért Kállai Péter Kresztára tett megállapításaival, egyet kivéve. Határozottan állítják, a honi románság létszáma meg sem közelíti az összeállításban említett 30–40 ezret, legfeljebb 12 ezren lehetnek. A magasabb szám a legutóbbi népszámlálások meglehetősen puha vonatkozó kérdéseire és a virágzó etnobizniszre vezethető vissza: a hazánkban élő történelmi és autentikus nemzetiséghez sorolják magukat olyanok is, akik valójában nem ismerik annak a közösségnek a nyelvét, kultúráját, hagyományait, vagy nem tartoznak az adott nemzetiség meghatározó vallási közösségéhez sem. Például a legutóbbi népszámláláson magukat románnak vallók közül sokan reformátusok vagy katolikusok, ami igen gyanús, mivel a magyarországi autentikus románság vallásos tagjainak a többsége a román ortodox egyházhoz, kisebb részben pedig a baptista egyházhoz tartozik.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
