A törvény betűje szerint a kuratóriumi elnökségnek joga volt arra, hogy felkérje Sárát az elnöki teendők folytatására. Ám a testület ezt nem akarta: cezaromán, senkire sem hallgató, rugalmatlan, rendszeresen túlköltekező és rendkívül öntörvényű embernek írták le a volt elnököt. Sára - korábbi nyilatkozatait alapul véve - valószínűleg ismét rendezni fog, bár többször jelezte azt is: hiába szereti jobban eredeti szakmáját,
elnökösködne tovább
szívesen, csak hát a pártokkal sok konfliktusa volt és van. Ami tény: mind az előző, mind a jelenlegi kuratóriumi elnökség teljesen egyetértett abban, hogy Sárának mennie kellene. Sárát már az előző kuratórium is szerette volna leváltani; helyén szívesen látták volna Jankovics Marcellt, ám az akkori kuratóriumi elnökséget is letaglózta, hogy Jankovicsnak nincs diplomája, holott a pályázati kiírás szerint más mellett ez is szempont volt az elnöki pályázat beadásakor.
Február 28-án járt le az előző kuratórium mandátuma. Az új kuratóriumi elnökséget viszonylag későn választották meg: első körben sikertelen volt a parlamenti szavazás (miután a kisgazdák beintettek Pálfy G. István kuratóriumi tagsága miatt, mire az MDF nem szavazta meg Ortutay Mária kisgazda jelölt személyét). Az egész hercehurcát tetézte - és időben is elhúzta - az ellenzék és a kormánypártok közötti huzavona arról, hogy vajon törvényes-e a csonka kuratóriumi elnökségek megválasztása. Sára megbízatását június végéig meghosszabbították, a pályázatot végül július 10-én írták ki.
A Duna TV eddigi elnöke a televíziót jól ismerő forrásaink szerint semmilyen engedményre nem volt hajlandó, pedig néhány változtatással a nézettséget növelni lehetett volna. Nem arról volt szó, hogy a Duna TV képernyőjén is amerikai akciófilmek menjenek orrvérzésig, ám vélhetően a jelenlegi helyzetre reflektálva mondta Pekár, a Duna TV új elnöke, hogy érték és szórakoztatás nem ellentétes fogalmak egymással.
A Duna TV nézettsége Magyarországon körülbelül egyszázalékos, és bár tudjuk, hogy a tévé deklarált célcsoportja a határon túli magyar populáció, nézettsége a határokon túli magyarlakta területeken sem sokkal nagyobb (és e tág értelmű meghatározásnál pontosabb adat nincs is), főleg, hogy beindultak itthon a külhonban is fogható kereskedelmi csatornák.
Pekár Istvánt, a szolgáltató műsorokért felelős eddigi alelnököt beszélgetőpartnereink "színtelen, szagtalan" emberként jellemezték, aki az elnökségi üléseken szinte soha nem szólalt meg. Az elnökválasztási procedúrában a csonka kuratórium két fideszes tagja támogatta ugyan, de vélhetően ebben nincs sok szerepe magának a pártnak: a Duna TV egyszázalékos hazai nézettségével nemigen kelti fel a politikusok érdeklődését. Pekár megválasztását a kuratórium 27 tagjából 23 támogatta, 3-an szavaztak nemmel. Döccenőmentes beiktatását megelőzte a kuratóriumi elnökségi tagok közötti azon megállapodás, miszerint egy előszavazást tartanak (meg is történt; ezt nevezte a kuratóriumi elnök teljesen újszerű jelöltállítási procedúrának), és a legtöbb szavazatot kapott jelölt élvezte az elnökség támogatását. (A három ellenszavazó között volt valószínűsíthetően a kuratórium elnöke is; az általa preferált jelöltről lásd Futottak még című keretes írásunkat.)
A Duna Televízió nagyjából
évi hatmilliárd forint
állami támogatást kap, főállású munkatársai száma körülbelül 500 fő. Reklámbevételei alig érik el az éves költségvetési támogatás öt százalékát. Ebben szerepet játszik az is, hogy mivel a tévé a határon túlra is szól, nem eminens érdekük még a multinacionális cégeknek sem, hogy Magyarországra szánt termékeiket külföldön reklámozzák.
Pekár István terveiről egyelőre elég keveset lehet tudni: megígérte ugyan, hogy alelnöknek nevez ki többeket az elnöki székért aspirálók közül, ám ha ezt nem teszi meg, akkor sem történik semmi (a médiatörvény rendelkezései szerint gyakorlatilag korlátlan hatalma van). Az alelnökök kijelöléséről annyit mondott: személyük kiválasztása fontos feladat, mivel ők jelentik a hátországot; kiválasztásukhoz konzultációkra van szüksége, ami az elkövetkezendő három hónapot minden bizonnyal igénybe veszi, addig nem dönt. (Sára Sándor egyébként távozása előtt az alelnökök megbízatását december 31-ig meghosszabbította.)
Pekár első nyilatkozataiban tehát arról beszélt: célja, hogy az értékeket megtartva, a korszerű cégvezetés és marketing eszközeivel, szilárd gazdasági alapokon működő, nézőbarát televíziót alakítson a Duna Televízióból. Tartalmában, arculatában egy kicsit színesebb, pergőbb, szórakoztató televíziót szeretnénk kialakítani - fogalmazott; az új elnök szerint egyébként az sem szükségszerű, hogy a szórakoztatás feltétlenül drágább televíziózási formát jelentsen. Az új elnök szerint a médiatörvény által biztosított bevételeknek - a készülékhasználati díj, az állami támogatások - elegendőknek kell lenniük a tévé biztonságos működtetéséhez és a napi tizennyolc órás műsorsugárzáshoz. Elképzelései szerint minden egyéb úton begyűjtött összeget a műsorok minőségének javítására kell fordítani.
Meglátjuk.
Vultur Csaba
Futottak még
Rajtuk kívül heten pályáztak még; komoly jelöltként egyikük neve sem merült föl.
A kuratórium
1992. október 7-én az 1057/1992. kormányhatározat hívta életre a Hungária Televízió Alapítványt (1996-tól közalapítvány: HTVKA), amely a Duna Televízió Rt. tulajdonosi jogait gyakorolja. Első elnöke Csoóri Sándor volt, a közalapítvány jelenlegi elnöke a kisgazda delegált Kisfalviné Ortutay Mária. Mint rendesen, a Duna TV kuratóriumi elnöksége is csonka, csak kormánypárti delegáltak vannak. Tagjai: Pálfy G. István (MDF), a két fideszes delegált Budai László és Rékási Róbert. A 27 tagú társadalmi kuratórium a médiatörvény szerint úgy áll fel, hogy különféle társadalmi szervezetek jelentkeznek a társadalmi kurátori helyekért, közülük sorsolással választják ki egy évre a kurátorokat. E társadalmi kuratórium specialitása, hogy 23 tagja közül húszan határon túli magyarok.
