Élőképpel demonstráltak a pedagógusok az EMMI előtt

  • narancs.hu
  • 2022. június 11.

Belpol

A tanári társadalom elöregedésére próbálták felhívni a döntéshozók figyelmét.

Élőképes demonstrációt tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az eseményt az új Orbán-kormány megalakulásával megszűnt egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szalay utcai épülete előtt tartották – írja a Mérce.

A demonstráción Szűcs Tamás volt PDSZ elnök vezényletével, 100 tanár részvételével akottak meg egy élőképet: mindegyikük egy-egy színes lapot tartott a magasba. A színekből összeálló kép pedig azt mutatta, hogy a jelenleg állományban lévő pedagógusok között a különböző életkori csoportoknak mekkora az aránya.

  • Az adatoknak megfelelően a 30 év alattiakat jelképező kék lapot mindössze 7-en emelhették a magasba, hiszen ma az oktatásban az ő arányuk 7%.
  • A 30 és 40 éves korosztályt a sárga cédulávan csak 14-en képviselhették, az ő arányuk 10%-al csökkent az elmúlt években.
  • A 40 és 50 év közötti korosztályból harminckét ember emelte magasba a zöld lapot,
  • és 47 oktató tartotta magasba a piros színű cédulát, ők az ötven fölöttiek, akiknek az aránya jövőre elérheti az 50%-ot.

Szűcs Tamás azt mondta, hogy bár a tanév végén vagyunk, ez az esemény nem valaminek a zárása, hanem egy rendezvény a sorban, ugyanis a kormány alakulását látva további hasonló akcióra is szükség lesz. 

MInt  elmondta, a demonstráció nem váltja meg a világot, de felmutatja azt a problémát, amivel ők mindennap szembesülnek: azzal, hogy holnap ki fog tanítani.

"Az oktatók látják, a szülők kevésbé, de az Emmi dolgozói biztosan látják. Akkor is látták, amikor a munkaterhek megemelésével próbálták a tanárhiányt ellensúlyozni”

– fogalmazott Szűcs Tamás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.