Tényleg elcsalta a választást a Fidesz?

Előre elrendezve

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018/16. (04. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bár az április 8-i választás után a megszokottnál jóval több furcsa eset látott napvilágot, egyelőre semmi sem utal arra, hogy a Fidesz országosan szervezett csalással szerezte volna újabb győzelmét.

A választási rendszer évek óta ismert torzításai miatt a Fidesznek nem volt szüksége a szavazás napján elkövetett tömeges csalásra az újabb kétharmados országgyűlési többség biztosításához – nagyjából így foglalható össze a Narancsnak nyilatkozó jogászok és választási szakértők véleménye az április 8-i voksolás visszásságairól.

A kormánypártok kétharmados – a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson elszenvedett bukta fényében meglepő – országgyűlési többséget biztosító győzelme után persze érthető a közvélemény ellenzéki részének gyanakvása. Ezt táplálják a szavazás óta egyre-másra kibukó furcsa történetek is: mindenki hallott eltűnő vagy kamupártokhoz könyvelt ellenzéki voksokról, visszalépett, de a szavazólapról le nem húzott ellenzéki jelöltekről, soha meg nem érkező mozgóurnákról és szavazási levélcsomagokról.

A választási eredményeken lefuttatott, a csalások jeleit kereső statisztikai elemzések ezzel együtt nem találtak a normális eloszlástól kiugróan eltérő mintázatokat. Úgy tűnik, a választói akarat leképeződését szándékosan vagy gondatlanságból befolyásoló adminisztratív hiányosságok nem álltak össze országos, az egész választás eredményét torzító csalássorozattá. A lapzártánkig be­adott kifogások és fellebbezések ismeretében nagyon kicsi az esélye annak is, hogy a jogorvoslati eljárások akár csak egyetlen mandátum sorsát megváltoztassák.

„A választási szabályok tudatos megsértésénél sokkal fontosabb, hogy maguk a törvények rosszak, eleve a Fidesznek kedveznek” – véli G. Szabó Dániel, a Momentum jogásza, aki a párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban (NVB). Bármennyire felháborítóak a szavazóköri hibák vagy tudatos csalások, biztosan sokkal többet tett hozzá a Fidesz győzelméhez a választókerületi határok egyoldalú átrajzolása, a szavazás egyfordulóssá tétele vagy éppen a győzteskompenzáció intézménye (a választási szabályok torzításairól lásd: Túlbiztosítás, Magyar Narancs, 2014. február 27., és Indokolatlan bizalom, Magyar Narancs, 2014. március 6.).

 

Teóriák

Ettől függetlenül nem lebecsülendő probléma, hogy az állampolgárok jelentős részének bizalma nemcsak a választási rendszer, de a választást lebonyolító szervek iránt is megingott. „A választók helyesen érzékelik, hogy az elvben független intézmények egyre nagyobb politikai nyomásnak vannak kitéve. A választási szerveknek egy ilyen helyzetben az volna a kötelességük, hogy professzionalizmussal, hatékony kommunikációval és a választási eljárás átláthatóságának, nyilvánosságának növelésével mérsékeljék a bizalomvesztést. Ehelyett a nyilvánosság akadályozását láthattuk” – mondja Mráz Attila, a TASZ választási jogi programjának vezetője. A szavazatszámláló bizottságokban előforduló hibákat persze okozhatta az idei választás néhány sajátossága: több volt a visszalépő képviselőjelölt, az átjelentkezéssel szavazó és a nemzetiségi listára szavazó polgár, mint 2014-ben. Egy jogász forrásunk szerint ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy a választást helyben lebonyolító polgármesteri hivatalok munkatársai közül sokakat elvittek a járási hivatalok, ezért kisebb munkabírású, tapasztalatlanabb emberek maradtak, akik többet is tévedtek.

De országosan sem ment minden rendben. A csalás gyanújának megágyazó egyik lényeges körülmény volt, hogy április 8-án délelőtt rövid időre teljesen leállt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapja, a valasztas.hu, ezt követően pedig egy erősen lebutított korábbi verziót lehetett csak elérni. Hiába hangsúlyozta az NVI, hogy a weboldal leállása nem érintette a választás belső informatikai rendszerét, a zűrzavar mögött sokan manipulációt sejtettek és sejtenek a mai napig. Baja Ferenc, az MSZP közigazgatási és IT tagozatának elnöke szerint bár a valasztas.hu kiesése lényeges mulasztás, összességében a választási informatikai rendszer még fejlődött is a korábbiakhoz képest. „Először védték a rendszert a külső támadásoktól, log fájlokkal igazolták is, hogy a kísérletek ellenére ilyen nem történt. Az is valószínűtlen, hogy valaki belülről manipulálta volna a szavazatok felvitelét és összesítését, hiszen a választás alapvetően papíralapú, a jegyzőkönyvek megvannak, hamar kiderülne az ilyen befolyásolás.” A valasztas.hu egyébként már április 6-án sem bírta az átjelentkezések utolsó rohamát. Tisztázandó kérdés, miért nem készült fel az NVI a megnövekedett érdeklődésre, ahogy az is, miért nem voltak sokáig elérhetők az egyszerűsített honlapon a választási bizottság iránymutatásai vagy éppen a területi választási irodák elérhetőségei.

Sokan kritizálták az NVI-t, amiért az első részeredményeket csak a szavazás hivatalos befejezése után három és fél órával, meglehetősen előrehaladott feldolgozottság mellett tette közzé. Ennek az volt az oka, hogy az átjelentkező szavazóknak kijelölt két budapesti szavazókörben (a XI. és a VII. kerületben) nagyon elhúzódott a szavazás, ám aki 7-kor ott állt a sorban, még gyakorolhatta választójogát. Az előzetes eredmények közzétételének szavazás alatti tilalmát az NVB egy iránymutatásban mondta ki. Ez Mráz Attila szerint nem kifogásolható, hiszen „a szavazás abban az értelemben nem lehet taktikai, hogy a választópolgárok a részeredményekhez igazíthassák a voksukat”. Az átjelentkezők magas számára viszont jobban felkészülhettek volna a választási irodák, igaz, ennek vannak jogszabályi korlátai is. Törvény mondja ki például, hogy választókerületenként csak egy szavazókört lehet kijelölni az átjelentkezésre, a szavazatszámláló bizottság létszámáról pedig még azelőtt kell döntenie a helyi képviselő-testületnek, hogy az átjelentkezők vagy a mozgóurnát igénylők végső létszáma ismertté válna. Pálffy Ilona NVI-elnök a négy évvel ezelőtti tapasztalatok alapján törvénymódosítást kezdeményezett, de nem járt sikerrel.
A hosszú sorban állás és az eredmények „visszatartása” minden­esetre önmagában aligha bizonyítja a csalást. Nádasi Tibor, a Liberálisok választási szakértője úgy véli, ha szándékos is volt az időhúzás, azzal maximum kommunikációs előnyt akart nyerni a Fidesz, hogy a sajtó elé már egy viszonylag biztos eredmény ismeretében állhasson.

Hasonlóan sok találgatásra adott okot a részvételi adatok furcsa közzététele a valasztas.hu-n: az este félhetes jelentés 68,13 százalékos részvételt jelzett, a 7 óráról kiadott kimutatásban azonban már csak 67,08 százalékos volt ez az arány. Listár Dániel, az NVI kommunikációs főosztályvezetője azzal magyarázta az eltérést, hogy a 7 órai adat nem teljes feldolgozottságot mutatott, ugyanis az átjelentkezők szavazatait (és az ilyen szavazókörben felvett jegyzőkönyveket) csak a választás utáni szombaton dolgozták fel. Mára teljes feldolgozottság mellett fel is ugrott a végleges részvétel 70,22 százalékra. Némileg rejtélyesebb, hogy különböző időpontokban miért közölt eltérő névjegyzéki adatokat az NVI, de ha utánaszámolunk, az itt tapasztalt különbségek éppen kiadják a külképviseleti szavazásra, illetve a levélszavazásra regisztráltak létszámát.

 

Típushibák

A sajtóban a legnagyobb visszhangot azok a szavazókörök kapták, amelyekben egyes ellenzéki pártoknak, vagy akár az összes ellenzéki pártnak 0 szavazatot könyveltek el – jellemzően listán, miközben az egyéni jelöltjük jelentős mennyiségű szavazatot kapott. Jó példa erre a Baranya megyei Bogdása, ahol listán csak a Fidesz neve mellett látszik 68 szavazat, holott egyéniben az MSZP–Párbeszéd jelöltje is kapott 17-et, a Jobbiké 14-et. A Nógrád megyei Dejtáron 175 egyéni jobbikos szavazatból 84, 95 MSZP–P-re adottból 36 listás lett. Ezekben az esetekben minden bizonnyal ott hibázott a szavazatszámláló bizottság, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgároknak a nemzetiségi listás szavazólap mellett nem egy egyéni, hanem egy országos listás szavazólapot adott. Pedig a nemzetiségi listára szavazók a törvény szerint pártlistára nem szavazhatnak. A szavazatok megszámlálásakor a bizottságok észlelték a hibát, de mivel ilyenkor már nem lehet megállapítani, melyik pártra jöttek a pluszszavazatok, a jogszabályt követve valamennyi pártlistától le kellett vonniuk a többletet. Bogdásán összesen 68, Dejtáron 236 listás szavazatot érvénytelenítettek így, és ennek következtében számos pártnak teljesen lenullázták a listás szavazatait.

Gyakorlatilag minden mérhető ellenzéki párttal az is megesett néhány szavazókörben, hogy egyéni vagy listás szavazatait a jegyzőkönyv rossz sorába vezették fel, így azok egy kamupárthoz kerültek. Csak néhány példa a 444 gyűjtése alapján. Nagypeterden a Jobbik egyéni jelöltje 0, az egy sorral lejjebb lévő Hajrá Magyarország párt jelöltje 76 szavazatot kapott. Szentesen a Családok Pártja 51, az LMP 0 listás szavazatot kapott. Újpest egyik szavazókörében és Mihályiban a Szegény Emberek Magyarországért és a DK listás szavazatait cserélhették fel, a SZEM 91 és 22 listás szavazattal kiugróan jól szerepelt ezeken a szavazóhelyeken.

Szintén számos bejelentés érkezett arról, hogy egyes visszalépő jelöltek nevét nem húzták le a szavazólapok egy részéről. Ez súlyos jogsérelem, mert aki ilyen jelöltre szavaz, annak értelemszerűen érvénytelen a szavazata. G. Szabó Dániel szerint főleg a külképviseleteken és az átjelentkezéses szavazókörökben volt elterjedt ez a probléma, az itteni bizottságoknak ugyanis számos (potenciálisan az összes) választókerület szavazólapjait kellett kezelniük. A sajtóban is megjelentek fotók olyan szavazólapokról, amelyek a belvárosi kerületben versenyben lévő jelöltként tüntették fel az egyébként visszalépett V. Naszályi Mártát vagy Fekete-Győr Andrást, Szekszárdon pedig az MSZP-s Harangozó Tamást. Ez a hiba fordított előjellel is előfordult: Komló egyik szavazókörében a DK-s jelöltet húzták le nyolc szavazólapról, holott nem lépett vissza, a Magyar Idők pedig arról írt, hogy Újpesten a fideszes jelölt esett áldozatul egy hasonló tévedésnek. Az Index beszámolt egy olyan marcali szavazókörről is, ahol véletlenül két pecsétet használtak a szavazólapok hitelesítésére, ami miatt érvényteleníteni kellett a szavazatok 33 százalékát. A Jobbik helyi jelöltje, Steinmetz Ádám úgy nyilatkozott, ha minden szavazat érvényes, 9 szavazattal nyerte volna a szavazókört, így viszont 44 szavazattal kikapott a fideszes jelölttől (a teljes választókerületet több mint 6 ezer szavazattal nyerte a Fidesz, így a kettős pecsételésnek az egyéni mandátum sorsára aligha volt kihatása).

Hogy ezek a visszásságok mennyire voltak elterjedtek, arról a jogorvoslatok lezárulta előtt nehéz biztosat mondani. Tóka Gábor, a CEU tanára mindenesetre 354 olyan szavazókört talált (a
10 179-ből), ahol vagy a listás, vagy az egyéni szavazatok között magas (5 százalék feletti) volt az érvénytelen szavazatok aránya. Érdekesség, hogy míg a választás egészére vetítve az érvénytelen szavazatok aránya nem volt szignifikánsan magasabb a korábbi választásokon tapasztaltnál, az 5 százalék feletti érvénytelent produkáló szavazókörök száma már érzékelhetően megugrott. Tóka szerint azonban „még az összes érvénytelen szavazat aránya is elég szerény ahhoz, hogy ennek nagy hatása lehetett volna a választási eredményre”.

 

Orvoslatok

Mindeddig a választási eredmények statisztikai vizsgálatai sem mutattak szisztematikus csalásra utaló jeleket. A G7 és az Index újságírói is azt találták, hogy a néhány kiugró szavazókör ellenére sem a Fidesz-szavazatok eloszlása, sem a szavazatok első és utolsó számjegyeinek gyakorisága nem mutat a normálistól eltérő mintázatot (míg például az oroszországi választási csalásokat ki tudták mutatni ezekkel a módszerekkel). A Fidesz az országos eredményénél jobban szerepelt abban az 1191 szavazókörben, ahol egyáltalán nem volt jelen ellenzéki pártdelegált, ám ezt a csalás mellett magyarázhatja az is, hogy az ellenzék ott nem tudott delegálni senkit, ahol szervezetileg is gyengébb (jellemzően a kistelepüléseken). Kérdéses az is, a fent említett módszerekkel egyáltalán mennyire éri meg csalni. Nádasi Tibor szerint az urnában szereplő többlet listás szavazatok egyenlő mértékű levonása a teljes ellenzékkel szemben arányaiban kedvezhet a Fidesznek, a másik oldalon viszont értékes egyéni szavazatokat veszíthet a kormánypárt (amennyiben feltételezzük, hogy a nemzetiségi szavazók – ha kapnak egyéni szavazólapot – a Fidesz jelöltjére szavaztak volna). Az ellenzéki szavazatok kamupártokhoz könyvelése pedig a legprimitívebb, leg­egyszerűbben kibukó csalás lenne, épp ezért talán életszerűbb feltételezés, hogy a legtöbb esetben szimpla adminisztrációs hibáról van szó.

Akár szándékos, akár inkompetenciából adódó jogsértések történtek, a pártoknak érdemes kihasználni a nyitva álló jogorvoslati lehetőségeket. Az irányadó jogszabályok megsértése miatt a szavazást követő harmadik napig lehetett kifogással élni. Ezeket az ügyeket lapzártánk környékén tárgyalja az NVB, a végső szót pedig a Kúria mondhatja ki. A kifogás azért fontos jogorvoslati forma, mert itt a szavazás megismételtetését is elrendelheti az NVB vagy a Kúria (persze a lehető legkisebb körben, azaz kizárólag a jogszabálysértéssel érintett szavazókörökben). A nemzetiségi szavazólapok hibás kiosztása az ilyen, kifogással orvosolható esetek közé tartozik, egy jogász forrásunk nagyjából 10 folyamatban lévő ügyről tud. A Momentum egy másik módszert választott, Alkotmánybíróságon tervezi megtámadni azt a szabályt, ami alapján minden párttól ugyanannyi szavazatot vonnak le, ha többlet szavazólap kerül az urnába (az aktív választójog korlátozására és a kis pártok aránytalan sérelmére hivatkoznak). Ha az AB esetleg visszamenőlegesen is kimondaná a szabályozás alkotmányellenességét, akkor elképzelhető, hogy újra kellene számolni a szavazatokat az érintett szavazókörökben.

A szavazatok részleges újraszámolásához vezethet egy másik típusú, úgynevezett választás eredménye elleni jogorvoslat is. Ennek a határideje az egyéni választókerületek esetében e hét keddjén járt le, a listás eredménynél azonban csak az egyéni eredmények jogerőre emelkedése után nyílik meg egyáltalán a jogorvoslati lehetőség. Azt már tudjuk, hogy a DK minden olyan választókerületben megtámadja az eredményt, ahol indult egyéni jelöltje, de nem nyert, és a többi pártnál is készítik a beadványokat. A valószínűbb kimenetel azonban az, hogy csak egyes szavazókörökben lesz újraszámolás, például ott, ahol rossz sorban jegyzőkönyveztek bizonyos szavazatszámokat vagy a téves pecsételés miatt érvénytelenítettek szavazatokat.

Egy névtelenséget kérő jogász forrásunk szerint az ellenzék leg­inkább abba kapaszkodhat, hogy a budakeszi választókerületben (ahol Szél Bernadett mindössze 296 szavazattal kapott ki a fideszes Csenger-Zalán Zsolttól) is van néhány, magas érvénytelen szavazatot produkáló szavazókör. Biatorbágy 2-es szavazókörében 192, Budaörs 18-asban 28, Budakeszi 3-asban 37 szavazólapot érvénytelenítettek, vélhetően a nemzetiségi szavazás körüli „bénázás” miatt. Az ennél is szorosabb miskolci választókerületben – ahol a jobbikos jelölt 127 szavazattal kapott ki – egyelőre csak arra hivatkozik a Jobbik, hogy a helyi választási bizottság a törvényi határidőn túl állapította meg a szavazás hivatalos eredményét. Mindenesetre, ha bármelyik választókerület (egy részében) ismétlésre kerülne sor, az eredmény elvben megfordulhatna, és a Fidesz elveszíthetne egy egyéni mandátumot. Igaz, ebben az esetben a töredékszavazatainak száma nőhetne meg annyira, hogy egy listás mandátumot viszont visszanyerne a Jobbiktól, megtartva ezzel a kétharmadot.

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018/16. (04. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra