Önkormányzatok és a költségvetés

Előre megfontolt szándékkal

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. július 4.

Belpol

A jövő évi költségvetés tetemes pénzeket von el az önkormányzatoktól, továbbcsökkentve a települések mozgásterét. A központosítást már 2010-ben elkezdte a Fidesz, de a tavalyi önkormányzati választások óta felgyorsultak a forráskivonások. A kormány a koronavírus-járványban is meglátta a lehetőséget.

Tíz éve folyamatosan csökken az önkormányzati autonómia, számos intézményt (kórházakat, iskolákat) államosítottak, az ön­kormányzatok központi költségvetési támogatásában pedig egyre nagyobb lett a feladatfinanszírozás aránya, azaz az olyan tételeké, amelyeket csak a kormány által megjelölt célokra lehet fordítani. Miután a tavalyi helyhatósági választásokon fontos pozíciókat szerzett meg az ellenzék, számítani lehetett arra, hogy a kormány tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét. A koronavírus-járvány ürügyén hozott rendkívüli intézkedések és a jövő évi költségvetés azt mutatja, a települések lehetőségei valóban szűkülnek.

Módszeresen

Az egyik első rendkívüli intézkedés a különleges gazdasági övezetek bevezetése volt. Ennek értelmében a legalább 5 milliárd forint értékű beruházások adóbevételeit a településektől a megyei önkormányzatokhoz irányítja a kormány. A bevételeket a megyei önkormányzat osztja vissza a településeknek, rendeletben azt is kikötve, azok mire költhetik a pénzt. Az intézkedésre magyarázat lehet, hogy míg tavaly számos településen az ellenzék nyert, addig a Fidesz tarolt mind a 19 megyei önkormányzatban. Arról, hogy mi számít majd ilyen különleges beruházásnak, a kormány dönt teljesen szabadon, hiszen a törvénytervezet nem említ semmilyen objektív feltételt a különleges gazdasági övezeteknél. A pénz visszaosztásánál pedig a megyéknek csak azt kell figyelembe venni, hogy mely településre van hatással az adott beruházás, ez pedig meglehetősen tágan értelmezhető gumiszabály – fogalmazott a Narancsnak egy több önkormányzat munkáját is ismerő forrásunk. „A megyei önkormányzatok ráadásul felkészületlenek ennek a feladatnak az ellátására. Az önkormányzati törvény 2011-es módosítása teljesen kiürítette a megyei közgyűléseket, azok már nem nyújtanak közszolgáltatásokat és döntési jogkörük nincs. Ezt a folyamatot szervezeti leépülés is követte, alig vannak munkatársak a megyei önkormányzatokban. A közgyűlések élén pártkatonák vannak, akik a vidéket járva szervezik a pártot. Ez lett a legfontosabb feladatuk.”

Az önkormányzatok legfontosabb bevétele az iparűzési adó (ipa), évente országosan mintegy 800 milliárd forint bevétel származik ebből. Ezért az ipa-változások komolyan érintik a legtöbb települést, a szabályok pedig úgy alakultak, hogy idén és jövőre is rosszul járnak az önkormányzatok. Először azzal kellett szembesülniük, hogy az ipa bevallási (és megfizetési) határidejét a kormány a járvány miatt kitolta szeptember 30-ra. Ez azonban csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyeknek a bevallásuk alapján adót kell fizetniük. Azoknak a társaságoknak viszont, melyeknek visszatérítés jár, maradt a május végi határidő. Az önkormányzatoknak tehát csak ősszel lesz bevételük az iparűzési adóból, a visszatérítést viszont már nyáron teljesíteniük kell. Ez komoly problémát okozhat azoknak az önkormányzatoknak, ahol nincs tartalék, és az ipa-visszatérítéseket a befolyó adókból szokták kifizetni, hívta fel a figyelmünket egy települési önkormányzatnál dolgozó, ezért névtelenséget kérő adószakértő. Még jobban fájhat egyes önkormányzatoknak a 2021-es költségvetés egyik félmondata, amiből a még be sem nyújtott adótörvények változására lehet következtetni. Eszerint megszűnhet az ipa decemberi feltöltése, azaz az érintett cégeknek csak májusban kellene adót fizetni. Mivel az év végi feltöltés a legalább 100 millió forint árbevételű cégekre vonatkozik, ez a nagyobb városok legnagyobb bevételi forrásának féléves csúszását hozná. Ami komoly likviditási gondokat okozhat a településeknek a Narancsnak nyilatkozó adószakértő szerint. „Nem valószínű, hogy véletlenül került volna be ez a mondat a törvénybe. Korábban az adótörvények benyújtása megelőzte a költségvetés benyújtását, hiszen az adók alapozzák meg a költségvetést. Az idén azonban ez valamiért fordítva történik” – fogalmazott az adószakértő. Azt is hozzátette, hogy noha az év elején a minisztérium már belengette a decemberi feltöltési kötelezettség eltörlését, mindenkit meglepetésként ért, hogy ez a mondat be is került a költségvetési javaslatba.

A költségvetés tervezete szerint számottevően emelkedik az önkormányzatok által befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. Ezt a terhet eddig azoknak a településeknek kellett megfizetni, ahol az egy lakosra jutó ipar­űzési adó képesség 34 ezer forint volt – ez csökken le 22 ezer forintra. A fizetendő összeget egy bonyolult képlet alapján számítják ki, s ebben több a buktató; például hogy a 2021-ben befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét a 2019-es bevallásokból kell kiszámítani. Ám míg a tavalyi egy viszonylag jobb év volt magasabb bevétellel, az idén és jövőre feltehetően lényegesen alacsonyabb lesz a vállalkozások bevétele, így a valójában befolyó adó mértéke is. A rosszabb eredmények miatt viszont nőni fog a visszaigényelt ipa összege. Tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy a hozzájárulás mértékét nem a ténylegesen befolyó ipa alapján számolják ki, hanem hogy mennyi a településre eső adóalap – azaz mennyi a maximum, amit be tudna szedni a település. Az ipa maximális törvényi mértéke 2 százalék, és a képlet is ezzel számol, de sok helyen ennél alacsonyabb kulcsot használnak (Győr például 1,6 százalékkal, Kecskemét 1,8-del adóztat), és gyakori az is, hogy egy-egy komolyabb beruházás adókedvezményt kap az első évekre. Ezeket az alacsonyabb adókulcsokat, önkormányzati kedvezményeket nem veszik figyelembe a szolidaritási hozzájárulás kiszámításakor – magyarázta a Narancsnak egy adószakértő. Míg az idén 43 milliárd forintot terveztek be a költségvetésbe szolidaritási hozzájárulás címén, addig jövőre már 160 milliárdot vár ilyen címen a kormányzat. Budapest eddig fix 10 milliárd forintot fizetett be az állami költségvetésbe, jövőre azonban már 32–36 milliárd lehet ez az összeg a Fővárosi Önkormányzat becslése szerint.

Szintén súlyos tétel, hogy a jövő évi költségvetés végleg elvonja a településektől a gépjárműadót. A korábban súlyadó néven ismert adónem egy központi adó, ám e bevételeket a központi költségvetés korábban átengedte a településeknek. Majd a kormány 2013-ban úgy döntött, hogy a gépjárműadóból befolyt összegeknek csak a 40 százalékát kapják meg a települések. Az idén a koronavírus-járványra való hivatkozással vették el ezt a bevételt, jövőre azonban már stabilan a központi költségvetés bevételeként számolnak a gépjárműadóból származó 87 milliárd forinttal. Ez az elvonás különösen rosszul érinti a nagyobb városokat, illetve azokat a kistelepüléseket, amelyeknek nincs ipa-bevétele.

Növekvő kiadások

Noha a központi költségvetés az ideihez képest jövőre 122 milliárd forinttal többet szán az önkormányzatok támogatására, ez nem kompenzálja az elvont forrásokat. A gépjárműadó átcsatornázása és a szolidaritási hozzájárulás mintegy 170 milliárdos mínusz, ehhez jön az idén és jövőre a gazdasági visszaesés miatt várható jelentős ipa- és idegenforgalmiadó-csökkenés, valamint az idén átmenetileg elvont néhány olyan tétel, mint a parkolási vagy a közterület-használati díj. Az állami költségvetés ugyanakkor – ideiglenes jelleggel – azt is megengedi az önkormányzatoknak, hogy anyagi nehézségeik áthidalására hitelt vegyenek fel.

Az általunk megkeresett polgármesterek mind arról számoltak be, hogy meglepetésként érték őket az elvonások, mert semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak a kormánytól. „A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa legutóbbi ülésén kaptunk tájékoztatást a költségvetés helyzetéről, de ott nem vetődött fel, hogy milyen lépésekre készül a kormány” – fogalmazott a Narancsnak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A különböző településeket természetesen eltérő mértékben érintik az elvonások, illetve a járvány miatt kieső bevételek és megnövekedett költségek. Budapesten például a közösségi közlekedésből kieső jegyárbevételek eddig heti egymilliárd forintos kiesést okoztak. „A nyári szezonban a BKK bevételeinek jelentős része a turistáktól érkezik, ezért megbecsülhetetlen, hol lesz ennek vége” – mondta Kiss Ambrus. Karácsony Gergely korábban 20 milliárd forintra tette a közlekedési vállalat elmaradt bevételeinek a nagyságát. „Önmagában a 32–36 milliárdra emelkedő szolidaritási hozzájárulás azt jelenti, hogy Budapest nettó befizetője lesz a költségvetésnek, mert a közösségi közlekedésre, intézményfenntartásra gyermekétkeztetésre érkező normatív támogatás mindössze 29 milliárd forintot tesz ki” – mondta Kiss Ambrus.

László Imre, Újbuda DK-s polgármestere 2,4 milliárd forintra becsülte azt összeget, amit a kormány jövőre elvon a kerülettől. A szocialista Tóth József azt nyilatkozta a Narancsnak, hogy a gépjárműadó kiesése 600 millió forintot, a szolidaritási hozzájárulás emelkedése 2–2,5 milliárd forintot jelent, összesen így 2,5–3 milliárd forint kieséssel számol a XIII. kerület – ez a költségvetésének 5–10 százaléka. Az ipa várhatóan 20–50 százalékos csökkenése (ez idén 1,5–4 milliárd forint mínusz), a parkolás ingyenessé tétele napi 5–10 millió forintos kiesést, a vendéglátó teraszok mentesítése a közterület-foglalási díj megfizetése alól pedig további 35 millió forintos ki­esést okoz a XIII. kerületnek. Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere szerint csak az idén idegenforgalmi adóból 751 millió, az ingyenessé tett parkolás miatt 400 millió, a gépjárműadó elvonása miatt 120 millió, a közterület-használati díjakból pedig 300 millió forinttal kevesebb folyik be a kerület kasszájába.

A teraszok közterület-használati díjának elengedésével ugyanakkor egyetért Kiss Ambrus, hiszen ez nagyban segíti a vendéglátó vállalkozások életben maradását, de azért azt is hozzátette, hogy „itt az önkormányzatok pénzéről mondott le gálánsan a kormány”. Székesfehérváron az idén „minden lehetséges bevételkiesést figyelembe véve mintegy 6–9 milliárd forint bevételkiesésre számít az önkormányzat. Ennek legnagyobb része természetesen az iparűzési adó bevételének várható nagyarányú csökkenése” – közölte lapunkkal Cser-Palkovics András. A város fideszes polgármestere viszont a sok bizonytalanság miatt még nem akart a 2021-es költségvetésről nyilatkozni. Mint mondta, „pártpolitikai hangulatkeltés csak az egyik vagy másik elemét ki­emelni a költségvetésnek”.

Ráadásul a járvány nemcsak bevételkiesést, hanem költségemelkedést is okozott az önkormányzatoknak. A polgármesterek közlése szerint több száz millió forint értékben költöttek védőfelszerelésekre, tesztekre, a főváros esetében ez az összeg 4,5 milliárd forint. Ehhez jönnek még az egészségügyi szolgálatoknak juttatott pluszforrások. „Budapest az idős­otthonokban és a hajléktalanellátásban dolgozóknak átlagosan 100 ezer forintos bruttó jutalmat adott, mert az utóbbi hónapokban erőn felül kellett dolgozniuk” – mondta a Narancsnak Kiss Ambrus.

Jelentős kiadás az önkormányzatoknak a járvány miatt az idősek ellátása, és számítani lehet arra is, hogy a munkanélküliség megugrása miatt megnő az eseti segélyért jelentkezők száma, hiszen az álláskeresési járadék mindössze három hónapig igényelhető. Ennek hatása még nehezen megbecsülhető, de több helyen már megnőtt a segélykérelmek száma. Újbudán május végéig 187-en igényeltek veszélyhelyzeti krízistámogatást, 47-en pedig rendszeres élelmiszer-támogatást az önkormányzattól. Terézváros 300 millió forintot különített el a bajba jutottak megsegítésére, a XIII. kerület pedig 600 milliót a várhatóan megugró költségekre és a kieső bevételek pótlására. Tóth József azt is elmondta, tavaly 700 milliót költöttek szociális segélyezésre, az idén ez az összeg megduplázódhat. Az említettek ugyanakkor viszonylag jó anyagi helyzetben lévő önkormányzatok, az igazán komoly problémák azokon a településeken jelentkeznek majd, ahol a magas munkanélküliséget egy szegény önkormányzatnak kell kezelnie.

A bosszú

A várható bevételcsökkenések miatt a főváros az idén egy 62 milliárd forintos tartalékot képzett, hogy szeptemberben, mikor már jobban lehet látni, hogyan alakulnak az adóbevételek, újra lehessen tervezni a költségvetést – mondta Kiss Ambrus. Ez komoly összeg, ha figyelembe vesszük, hogy Budapest költségvetése mintegy 408 milliárd forint. Zárolták a tavalyi maradványokat és a költségvetés tartalékainak jelentős részét. Szünetel számos projekt, például a Lánchíd, a Széna tér és egy-két intézmény felújítása, néhány informatikai közbeszerzés vagy útfelújítás is csúszik. „Nem mondtunk le ezekről a fejlesztésekről, csak arról döntött a főváros, hogy szeptemberig nem vállal kötelezettséget, mert felelőtlenség volna.” Kisshez hasonlóan az általunk megkeresett polgármesterek többsége úgy nyilatkozott, a romló anyagi feltételek ellenére megszorításokat nem terveznek, mindössze néhány beruházás átütemezéséről döntöttek. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, hogy az önkormányzat stabil működése biztosított, de a korábban felhalmozott tartalékait feltehetően feléli Székesfehérvár. „Jelentősen csökkenteni kell az önként vállalt feladatokat, és bizony sok saját forrásból megvalósuló fejlesztést most át kell ütemezni. Hitelfelvétel sem kizárható ebben a helyzetben.” A több önkormányzat munkájára rálátó forrásunk is arra számít, hogy az önkormányzatok az önként vállalt feladataikból vesznek vissza, ha költségeket kell csökkenteni. „Egy település sem fogja bezárni az óvodát. A Fideszben viszont azzal is pontosan tisztában vannak, hogy a sportegyesületeknek, a helyi kulturális és nyugdíjaskluboknak fontos szerepük van a helyi politikai életben.”

A Narancsnak nyilatkozó ellenzéki polgármesterek nem számítanak arra, hogy a kormány pótolná a kieső bevételeket vagy segítene a járvány miatt megnőtt kiadások finanszírozásában. László Imre szerint a kormány az önkormányzati választások eredménye miatt bünteti az önkormányzatokat. Újbuda polgármestere arra számít, hogy csak azok az önkormányzatok fognak kompenzációt kapni, amelyeket továbbra is a Fidesz–KDNP irányít. Sop­roni Tamás szerint pedig a „városok és kerületek kivéreztetése teljesen tudatos politika a Fidesz-kormány részéről”. Egy név nélkül nyilatkozó városvezető pedig azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz célja további feladatokat elvonni az önkormányzatoktól. „Ha forráshiány miatt az önkormányzat nem tud ellátni egy feladatot, akkor azt az erre való hivatkozással könnyedén államosíthatja a kormány.” Cser-Palkovics András viszont optimistább, számít anyagi kompenzációra, és már egy javaslatot is letett a kormány asztalára: azt szeretné elérni, hogy a szolidaritási hozzájárulás kiszámításánál ne az előző évek iparűzésiadó-bevételével számoljanak. „Korrekt és szolidáris lenne, ha ezt idén és jövőre a mostani valós iparűzésiadó-bevétel alapján kellene elszámolni. Nyitottnak látom erre a kormányzatot, ahogy korábban is nyitott volt ilyen javaslatokra, például az adósságkonszolidáció esetében.” Kiss Ambrus szerint az érintett fővárosi és vidéki önkormányzatok közös akcióval reagálnak az elvonásokra. „Javaslatokat fogunk letenni a kormány asztalára. Ezzel párhuzamosan megmutatjuk a választóknak, hogy itt nem egy elvont dologról van szó, hanem a helyi közösségeknek okozott konkrét károkról. Hiszen a településektől elvett pénzek miatt az önkormányzatok rosszabb közszolgáltatásokat, kevesebb programot tudnak nyújtani a helyben élőknek.” Soproni Tamás szerint az önkormányzatok kivéreztetése a Fidesz számára is veszélyes. „Az emberek pontosan tudni fogják, hogy az eddig gond nélkül működő kerületek Orbán Viktor politikai bosszúja miatt járnak rosszabbul. Kétharmaddal persze bármely nagyvárost tönkre lehet tenni, de ennek nagyon súlyos politikai következményei lesznek. Ezt Orbán Viktor helyében nem próbálnám ki.”

Neked ajánljuk

Mariupol elesett

  • narancs.hu

Az oroszok közlése szerint az Azovsztal acélmű védői megadták magukat. Közben Harkivban egy  kultúrházat ért bombatalálat.