Befejeződik vagy állandósul a rendeleti kormányzás?

Elengedték

Belpol

A kormány ígérete szerint június 20-án megszűnik a veszélyhelyzet Magyarországon, ám egyelőre nem térünk vissza a koronavírus megjelenése előtti állapothoz.

Május 26-án a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a két törvényjavaslatot, amelyek elfogadása után véget érhet a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet Magyarországon. A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és az azzal összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatokból az persze nem derül ki, hogy mikor fog megszűnni a veszélyhelyzet – nem is igen derülhet, hiszen az Alaptörvény értelmében a különleges jogrendet kizárólag az jogosult megszüntetni, aki elrendelte, jelen esetben a kormány. Varga Judit igazságügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egybehangzó közlései szerint a veszélyhelyzetet lezáró aktust legkésőbb június 20-ra várhatjuk.

Addig vélhetően átmegy a parlamenten a címe szerint átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, valójában a kormánynak a veszélyhelyzet elmúltával is pluszjogosítványokat biztosító javaslat. Az egészségügyi törvényben jelenleg is megtalálható „egészségügyi válsághelyzet” szabályait módosítanák úgy, hogy a kormány – ha nem is korlátlan, de elég kiterjedt – jogot kapjon a rendeleti kormányzás fenntartására. Hogy ezt az újfajta válsághelyzetet a veszélyhelyzet megszüntetésével egyből elrendelik majd, arra maga Orbán Viktor utalt múlt pénteki rádióinterjújában, amikor arról beszélt, hogy bár a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, a „járványügyi készültség” az Operatív Törzzsel és a kórházak átalakított irányítási rendszerével hosszabb távon fennmarad.

Bár a kormány a nemzetközi kritikák cáfolataként értelmezi a rendkívüli felhatalmazás visszaadását, azért továbbra is sokan lesznek, akik szerint a veszélyhelyzeti kormányzással és főleg a március végén elfogadott felhatalmazási törvénnyel szintet lépett az orbáni hatalomgyakorlás. „A nemzetközi szakirodalomban eddig is konszenzus volt abban, hogy Magyarország már nem alkotmányos demokrácia, de úgy tűnt, egyfajta látszatalkotmányosságot azért megpróbál fenntartani a kormány. Most mintha a saját Alaptörvényüket is elengedték volna” – vonja le a különleges jogrend tanulságait Szente Zoltán alkotmányjogász. Úgy látja, már a veszélyhelyzet kihirdetésének alkotmányosságát is vitatni lehet, a felhatalmazási törvény pedig nyíltan alkotmánysértő, a parlament önként mondott le arról az alkotmányos kötelességéről, hogy ellenőrizze a kormányt.

 

Húzd meg, ereszd meg

A parlament furcsa „öngyilkossága” két részletszabályban öltött testet. Az alkotmány értelmében a kormány veszélyhelyzetben hozott rendeletei alapesetben 15 napig maradnak hatályban, utána az Országgyűlésnek kell döntenie a meghosszabbításukról. A felhatalmazási törvénnyel a parlament azt mondta ki, hogy a kormány összes addigi és a veszélyhelyzet végéig még meghozandó rendeletét korlátlan ideig meghosszabbítja. Ezzel nyilvánvalóan lemondtak a rendeletek tartalmi vizsgálatáról, hiszen olyan jogszabályok meghosszabbításához is hozzájárultak, amelyeket a kormány még meg sem hozott. Az Alaptörvény további garanciális eleme, hogy a kormány veszélyhelyzetben is csak a katasztrófavédelmi törvényben előre körülírt tartalommal hozhat rendeleteket – a felhatalmazási törvény ezt a kört is korlátlanul kibővítette, konkrétan azt mondta, hogy a kormány a meghatározott intézkedéseken túlmenően is alkothat rendeleteket.

Felmerül a kérdés, mi szüksége volt Orbánnak az extra felhatalmazásra úgy, hogy a kétharmad birtokában aligha lett volna gondja a rendeletek egyenkénti meghosszabbításával. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a felhatalmazási törvény mögött pragmatikus és szimbolikus okok is állhattak. „Március végén még nem lehetett látni, mennyire lesz súlyos a válság, benne volt a pakliban, hogy néhány fideszes képviselő időlegesen kiesik a munkából. A felhatalmazási törvény biztosította, hogy ilyen esetekben is egyeztetés nélkül lehessen dönteni kétharmados kérdésekben. Másrészt, ha a kormány veszélyhelyzeti rendeleteit a parlamentnek kell meghosszabbítania, akkor még kétharmados többség mellett is vita van róluk, az ellenzék kérdezhet, ami nem igazán fért volna össze azzal, hogy az egész magyar védekezés az információk visszatartására épült.”

Kádár szerint a veszélyhelyzet tervezett megszüntetését magyarázhatja, hogy a járvány alakulásáról való mai tudásunk szerint nem fenyegeti közvetlen veszély a kétharmados többséget; két fideszes képviselő, Simonka György és Boldog István mentelmi jogát ugyan felfüggesztették, de az eljárások eddigi üteme és fejleményei alapján nem túl valószínű, hogy a következő két évben ne tudnának bejárni a parlamentbe. A másik lehetséges ok, hogy a felhatalmazási törvény európai visszhangja rontott a magyar kormány tárgyalási pozícióján a lassan finiséhez közeledő uniós költségvetési vitában.

 

Patyomkin-parlament

A kormány azon érve, hogy a parlament bármikor megszüntetheti a veszélyhelyzetet, kezdettől csúsztatás volt: a parlament maximum a felhatalmazási törvényt vonhatta volna vissza, magának a veszélyhelyzetnek a végéről egyedül a kormány dönthet. Az Országgyűlés a mostani törvényjavaslatban is csak „felhívja” a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet, amikor jónak látja. Már-már parodisztikus elem, hogy a törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, így tulajdonképpen a kormány kéri meg a parlamentet, hogy az hívja fel a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére. Ennek az egyetlen értelme, hogy bizonygatni lehessen, létezik parlamenti kontroll Magyarországon. „A rendszer lényegét mutatja meg ez a törvényjavaslat: nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak van parlamentje, egyfajta Patyomkin-intézményként” – mondja Kádár András Kristóf.

A veszélyhelyzet megszüntetését persze hatalomgyakorlási szempontból is alaposan előkészíti az átmeneti rendelkezésekről szóló javaslat, amelyet Szente Zoltán „szuper-salátatörvénynek” nevez, mivel több, önmagában is számos jogszabályt módosító részből áll össze. „Az teljesen rendjén való és elkerülhetetlen, hogy a jogalkotó rendezi a veszélyhelyzet alatt megváltozott jogviszonyokat: például, hogy meddig maradjanak fenn a különböző adó- és járulékkedvezmények, az ingyenes parkolás vagy az érintéses bankkártyás fizetés magasabb értékhatára. Bizonyos kivételszabályokat azonban indokolatlanul sokáig tartana fenn az átmeneti törvény. Az például aligha magyarázható a tovább élő járványveszéllyel, hogy a veszélyhelyzet alatt lejáró építési engedélyek automatikusan egy évvel meghosszabbodnak, vagy hogy a kormány december 31-ig lényegében jóváhagyási jogot kap a stratégiai-nak minősített gazdasági társaságok, így a közműcégek minden fontosabb döntése felett” – mutat rá az alkotmányjogász.

December 31-ig átmeneti szabályokat kap a menekültügyi eljárás is, jóllehet ez nem a veszélyhelyzet végével, inkább az Európai Unió Bíróságának minapi, a menedékkérők tranzitzónában való fogva tartását jogellenesnek találó ítéletével függ össze. Év végéig a törvényjavaslat szerint csak az folyamodhat menedékjogért Magyarországon, aki valamelyik külképviseleten „szándéknyilatkozatot” nyújt be, beutazását pedig a menekültügyi hatóság engedélyezi. Hogy a hatóság erről mi alapján dönt, az nem derül ki, a részleteket egy kormányrendelet tartalmazza majd.

Az átmeneti szabályokról szóló törvény a Büntető törvénykönyvet nem módosítja, így a rémhírterjesztés nagy visszhangot kiváltó szigorított tényállása is hatályban marad, más kérdés, hogy mivel azt csak különleges jogrend idején lehet elkövetni, a veszélyhelyzet megszűnése után elvben nem indulhatnak majd a szerencsi vagy a gyulai kormánykritikus posztolóéhoz hasonló eljárások. A már megindítottakat viszont a veszélyhelyzet elmúltával is a különleges jogrendben érvényes tényállás szerint fogják elbírálni. Feltéve, hogy nem szól közbe az Alkotmánybíróság: egy, a rémhírterjesztés módosított tényállásával szembeni alkotmányjogi panaszt az AB – tőle meglehetősen szokatlan módon – sürgősséggel vett május 26-i teljes ülésének napirendjére, ám lapzártánkig még nem tett közzé döntést az ügyben.

 

Sosincs vége

A parlament előtt lévő törvényjavaslat a felhatalmazási törvény azon passzusát is szó szerint átemeli a katasztrófavédelmi törvénybe, amely lényegében korlátlanul kibővített rendeletalkotási jogot adott a kormánynak. Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója szerint ez a megoldás alkotmányellenes volt már a felhatalmazási törvényben is, és általánossá tett felhatalmazásként is az marad. „A kormány a jövőben kihirdetendő veszélyhelyzetekben a katasztrófavédelmi törvényben tételesen felsorolt tárgykörökön túlmenően is bármilyen kérdésben rendeletet alkothat. Ez teljesen kikapcsolja az Alaptörvény azon garanciáját, mely szerint sarkalatos törvényben előre meg kell határozni, hogy veszélyhelyzetben meddig terjed a kormány rendeletalkotási joga.”

Fontos, hogy ez a parttalan felhatalmazás csak a veszélyhelyzetekre vonatkozik majd, a szintén újraszabályozott egészségügyi válsághelyzetre nem, bár néhány kezdeti újságcikk így értelmezte a törvényjavaslatot. Egészségügyi válsághelyzetben valamivel behatároltabb, de még mindig elég széles lesz a kormány rendeletalkotási jogköre. Számos olyan területen kap lehetőséget a rendeletalkotásra, ahol a tiszti főorvos vagy a kormányhivatal már eddig is hozhatott egyedi járványügyi intézkedést. Ilyen például az intézmények, rendezvények, tevékenységek korlátozása vagy megtiltása, vagy az egyes területek közötti személyforgalom szabályozása. „A Sziget fesztivált a jelenleg hatályos szabályozás szerint is meg lehetne tiltani járvány esetén, egészségügyi válsághelyzetben viszont a kormány általános érvényű rendeletet alkothat, például bizonyos létszám felett megtilthat minden rendezvényt. A két esetben a jogorvoslat lehetőségei is nagyon mások: egy egyedi döntést meg lehet támadni a bíróságon, egy jogszabállyal bebiztosított tiltás ellen viszont sokkal nehezebb fellépni” – magyarázza Szabó Máté Dániel.

Az egészségügyi válsághelyzetet az országos tiszti főorvos javaslatára a kormány rendelheti el, első alkalommal hat hónapra, de ez az időtartam korlátlanul meghosszabbítható, még parlamenti jóváhagyás sem szükséges hozzá, csupán tájékoztatni kell az Országgyűlés népjóléti bizottságát. A válsághelyzetben működhet az Operatív Törzs, sőt adatszolgáltatást kérhet „bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely ezen adatszolgáltatásnak köteles ingyenesen eleget tenni”. A kormány rendeletben kórházparancsnoki feladatok ellátását is előírhatja, és az eddigi nyilatkozatok alapján erősen úgy tűnik, hogy fenn akarják tartani a veszélyhelyzet alatt bevezetett, a Belügyminisztérium irányítása alatt álló parancsnoki rendszert. A válsághelyzeti rendeleteknek a javaslat szerint meg kell felelniük a szükségesség-arányosság kritériumrendszerének, és nem írhatnak elő kijárási korlátozást.

Bár Gulyás Gergely szerint válsághelyzetben gyülekezési jog sem korlátozható (ellentétben a veszélyhelyzettel, amelyben a kormány megtiltotta a „gyűlés helyszínén való tartózkodást”), jogvédő szervezetek attól tartanak, a kormány továbbra is lefojthatja majd a politikai véleménynyilvánítást. Kádár András Kristóf rámutat, hogy a törvényjavaslat szerint a válsághelyzetben rendelettel korlátozható vagy megtiltható minden rendezvény vagy tevékenység, ami a járvány terjedését elősegítheti. „Az új gyülekezési törvény értelmében a politikai gyűlés fogalma valóban elkülönül a rendezvényétől, a tevékenységnek viszont nincs ismert törvényi definíciója, a gyűlésen való részvétel vagy akár egy újság terjesztése is minősülhet annak.” Mivel pedig a korlátozásokat kormányrendeletben lehet előírni, az egyetlen jogorvoslati út az Alkotmánybíróság, amelyet semmilyen határidő nem köt – és az új szabályozás szerint sem kötne – az ilyen normák alkotmányossági vizsgálatára.

Szente Zoltán szerint az egészségügyi válsághelyzet újraszabályozása jó irányba tett lépés is lehetett volna, mivel az egészségügyi törvény hatályos szabályai nem alkalmasak egy koronavírus-járványhoz hasonló helyzet kezelésére, a veszélyhelyzet elrendelése viszont kicsit olyan, „mintha ágyúval lőnénk verébre”. A konkrét szabályozás egyfajta „kvázi különleges jogrendet” eredményez, amelyben a kormány alkotmányos garanciák nélkül, rendeletekkel korlátozhat alapvető jogokat. „Ez ugyanúgy alkotmányellenes, ahogy egyébként a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet konstrukciója is” – mondja Szente. Az alkotmányjogász úgy látja, a gyülekezési jog tekintetében aggodalomra ad okot, hogy az átmeneti törvényben a kormány külön felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a rendezvények helyszínén való tartózkodás szabályait. „Mi a garancia arra, hogy ez a rendelet nem érinti majd azokat a politikai demonstrációkat is, ahol van színpad, hangtechnika, és a beszédek mellett egy együttes is előad két számot?”

Neked ajánljuk

Mariupol elesett

  • narancs.hu

Az oroszok közlése szerint az Azovsztal acélmű védői megadták magukat. Közben Harkivban egy  kultúrházat ért bombatalálat.