Első fokon pert nyertek a pedagógusok sztrájkügyben

  • narancs.hu
  • 2022. január 28.

Belpol

A szakszervezetek készülnek a hétfői munkabeszüntetésre, az Emmi viszont azt kéri, halasszák el. 

„GYŐZTÜNK! A bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk. Ez egy elsőfokú bírósági végzés. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentik, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e” – írta pénteken kora délután a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete január 31-re, hétfőre figyelmeztető sztrájkot hirdetett, március 16-ra pedig határozatlan idejű munkabeszüntetést, ha addig nem sikerül megállapodni a kormánnyal. A két szakszervezet béremelést szeretne elérni, illetve azt, mégse kelljen fizetés nélküli szabadságra menniük azoknak, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen, mert így is nagyon kevesen vannak. 

A kormánnyal nem csak a követeléseikről, hanem arról sem sikerült megállapodni, hogy a munkabeszüntetés idején mi történjen az iskolában, mi számít még elégséges szolgáltatásnak. A kormány álláspontja szerint a sztrájk alatt is tanítani kell, ingyen, a szakszervezetek szerint viszont még gyermekfelügyeletet sem kellene vállalniuk az akcióhoz csatlakozó tanároknak.

 

 

 

 

A PDSZ és a PSZ a Telex információja szerint tovább szervezi a hétfői, reggel 8-tól 10 óráig tartó munkabeszüntetést. Arra kérik az intézményvezetőket, hogy működjenek együtt a szervezőkkel. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának azonban az az álláspontja, hogy a hétfői pedagógussztrájk nem lesz törvényes. Ezt az álláspontját még a bírósági döntés előtt hozta nyilvánosságra a minisztérium.

„A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk. Jogerős bírósági döntés azért nem lesz meg hétfőig, mert a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből. Bár a szakszervezetek már decemberben – a Kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan – bírósághoz fordultak, azonban nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni. Így a szükséges hiánypótlások miatt, csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a Kormány képviselőinek” – fogalmaz az EMMI.

A tárca szerint „még ha döntés is születne a mai napon, az elsőfokú bíróság határozata – a fellebbezésre rendelkezésre álló idő miatt – legkorábban 5 nap múlva válik jogerőssé. Amint azt a tárca a köznevelési intézmények vezetőinek is megírta tegnapi levelében, a Sztrájktv. 4. § (3) bekezdése alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a Kormány és a szakszervezetek között, vagy ha bíróság jogerős döntést hozott róla”.

 

A kormány  „felszólítja a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el. A koronavírus-járvány miatt a gyermekek és a szülők  így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban. Kérjük a szakszervezeteket, hogy ne nehezítsék tovább a szülők dolgát”.

Az EMMI azt is írja, a hétfői sztrájk „amellett, hogy jogszerűtlen, egyértelműen a baloldal választási kampányának része. A baloldali pártok a választás közeledtével már megint dróton rángatjták a szakszervezeteket. Politikai akciókra és politikai szimbólumok viselésére buzdítják őket. Teszi ezt az a baloldal, amely kormányzása alatt több ezer pedagógust tett utcára, befagyasztotta a bérüket, és még el is vett tőlük egy havi bért.”

Azt, hogy ki mit tart törvényesnek, a napokban már megbeszélték a felek:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.