Első fokon pert nyertek a pedagógusok sztrájkügyben

  • narancs.hu
  • 2022. január 28.

Belpol

A szakszervezetek készülnek a hétfői munkabeszüntetésre, az Emmi viszont azt kéri, halasszák el. 

„GYŐZTÜNK! A bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk. Ez egy elsőfokú bírósági végzés. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentik, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e” – írta pénteken kora délután a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete január 31-re, hétfőre figyelmeztető sztrájkot hirdetett, március 16-ra pedig határozatlan idejű munkabeszüntetést, ha addig nem sikerül megállapodni a kormánnyal. A két szakszervezet béremelést szeretne elérni, illetve azt, mégse kelljen fizetés nélküli szabadságra menniük azoknak, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen, mert így is nagyon kevesen vannak. 

A kormánnyal nem csak a követeléseikről, hanem arról sem sikerült megállapodni, hogy a munkabeszüntetés idején mi történjen az iskolában, mi számít még elégséges szolgáltatásnak. A kormány álláspontja szerint a sztrájk alatt is tanítani kell, ingyen, a szakszervezetek szerint viszont még gyermekfelügyeletet sem kellene vállalniuk az akcióhoz csatlakozó tanároknak.

 

 

 

 

A PDSZ és a PSZ a Telex információja szerint tovább szervezi a hétfői, reggel 8-tól 10 óráig tartó munkabeszüntetést. Arra kérik az intézményvezetőket, hogy működjenek együtt a szervezőkkel. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának azonban az az álláspontja, hogy a hétfői pedagógussztrájk nem lesz törvényes. Ezt az álláspontját még a bírósági döntés előtt hozta nyilvánosságra a minisztérium.

„A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk. Jogerős bírósági döntés azért nem lesz meg hétfőig, mert a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből. Bár a szakszervezetek már decemberben – a Kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan – bírósághoz fordultak, azonban nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni. Így a szükséges hiánypótlások miatt, csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a Kormány képviselőinek” – fogalmaz az EMMI.

A tárca szerint „még ha döntés is születne a mai napon, az elsőfokú bíróság határozata – a fellebbezésre rendelkezésre álló idő miatt – legkorábban 5 nap múlva válik jogerőssé. Amint azt a tárca a köznevelési intézmények vezetőinek is megírta tegnapi levelében, a Sztrájktv. 4. § (3) bekezdése alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a Kormány és a szakszervezetek között, vagy ha bíróság jogerős döntést hozott róla”.

 

A kormány  „felszólítja a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el. A koronavírus-járvány miatt a gyermekek és a szülők  így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban. Kérjük a szakszervezeteket, hogy ne nehezítsék tovább a szülők dolgát”.

Az EMMI azt is írja, a hétfői sztrájk „amellett, hogy jogszerűtlen, egyértelműen a baloldal választási kampányának része. A baloldali pártok a választás közeledtével már megint dróton rángatjták a szakszervezeteket. Politikai akciókra és politikai szimbólumok viselésére buzdítják őket. Teszi ezt az a baloldal, amely kormányzása alatt több ezer pedagógust tett utcára, befagyasztotta a bérüket, és még el is vett tőlük egy havi bért.”

Azt, hogy ki mit tart törvényesnek, a napokban már megbeszélték a felek:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.