Sztrájkra készülnek a pedagógusok

Ha felmegy a bérnyomás

Belpol

A fizetések elértéktelenedése mellett a kötelező oltás is fokozza a tanárhiányt a pedagógusok szakszervezetei szerint. A tervezett sztrájk épp a választási kampány legélesebb napjaira eshet.

A magyar pedagógusok legutóbb 2016 áprilisában szerveztek országos sztrájkot. A tanárszakszervezetek akkori közleménye szerint minden ötödik pedagógus (közel 25 ezer fő) és minden harmadik tanintézmény (csaknem 1200 iskola és óvoda) csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A részvétel ahhoz képest nem is volt kiugróan magas, hogy a 2016-os sztrájkot a „kockás inges” Tanítanék Mozgalom hónapokon át tartó akciósorozata előzte meg az oktatás problémáit érzékletesen bemutató nyílt levelekkel és több utcai megmozdulással.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mostani sztrájkkezdeményezését egyelőre nem kíséri ekkora közfigyelem. Pontos információnk a pedagógusok sztrájkhajlandóságáról sincs; a PDSZ őszi felmérésében a megkérdezettek közel 75 százaléka mondta, hogy „inkább részt venne” egy sztrájkban, de az ilyen kérdőívekkel eleve az aktívabb munkavállalókat lehet elérni. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja szerint mindenesetre jelzi az elégedetlenség fokozódását, hogy tavaly márciusban még csak a vá­lasz­adók fele nyilatkozott úgy, hogy inkább sztrájkolna.

Más tényezők is azt valószínűsítik, hogy a pedagógusok tiltakozása nagyobbat szólhat a korábbiaknál. 2016 óta a pedagógusbérek sokat veszítettek az értékükből, és drasztikusabb lett a tanárhiány is, ami értelemszerűen azzal járt, hogy a rendszerben maradók munkaterhei emelkedtek. Növeli a sztrájk súlyát, hogy időben nagyon közel esik az április 3-i országgyűlési választáshoz. A pedagógusok január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot terveznek, március 16-ra pedig határozatlan idejű sztrájkot hirdettek – ez elvben addig tart, amíg nincs megállapodás a kormánnyal, s amíg elég pedagógus hajlandó sztrájkolni. Nagy Erzsébet azt mondja, nem szándékosan szerveztek rá a választási kampányra, egyszerűen arról van szó, hogy egy sztrájk hosszas előkészítést igényel, és a megelőző jogi eljárások várható elhúzódása miatt sem mertek korábbi időpontot megadni. Szerinte a kormány nem hallgatja meg a pedagógusokat, és ezzel „saját magát navigálja bele abba a helyzetbe, hogy egy érzékeny időpontban éri majd a munkabeszüntetés”.

Tíz százalék

A PSZ és a PDSZ már 2020 márciusában közös sztrájkbizottságot hozott létre, azonban az akkoriban kezdődött koronavírus-járvány miatt átmenetileg felfüggesztették a tárgyalásokat. 2021 októberére jutottak el oda, hogy szükségét látták a folytatásnak, közösen fogalmazták meg négy követelésüket a béremelésről és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentéséről, amit később kiegészítettek az állami intézményekben dolgozó pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonásának igényével.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke azt mondja, azért léptek ősszel, mert érzékelték, hogy a közoktatás évek óta húzódó és a kormánynak folyamatosan jelzett problémái immár az iskolák működőképességét és a minőségi oktatást veszélyeztetik. A PSZ számításai szerint jelenleg 11–12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból, elsősorban az alacsony bér, a magas óraszámok, a magas munkaterhek és a szakma alacsony presztízse miatt. Rendszeressé vált, hogy az iskolák „bármilyen szakos” tanárt keresnek álláshirdetésekben, hogy a helyettesítéseket hosszabb időn keresztül nem szaktanárral oldják meg, vagy akár nem is pedagógus végzettségű munkavállalókat alkalmaznak – mindegy, csak tanítson valaki. Szabó Zsuzsa úgy látja, a problémák főképp vidéken, a sok hátrányos helyzetű diákot fogadó iskolákban koncentrálódnak, de a fővárosban is vannak jelei annak, hogy recseg-ropog a rendszer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.