Sztrájkra készülnek a pedagógusok

Ha felmegy a bérnyomás

Belpol

A fizetések elértéktelenedése mellett a kötelező oltás is fokozza a tanárhiányt a pedagógusok szakszervezetei szerint. A tervezett sztrájk épp a választási kampány legélesebb napjaira eshet.

A magyar pedagógusok legutóbb 2016 áprilisában szerveztek országos sztrájkot. A tanárszakszervezetek akkori közleménye szerint minden ötödik pedagógus (közel 25 ezer fő) és minden harmadik tanintézmény (csaknem 1200 iskola és óvoda) csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A részvétel ahhoz képest nem is volt kiugróan magas, hogy a 2016-os sztrájkot a „kockás inges” Tanítanék Mozgalom hónapokon át tartó akciósorozata előzte meg az oktatás problémáit érzékletesen bemutató nyílt levelekkel és több utcai megmozdulással.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mostani sztrájkkezdeményezését egyelőre nem kíséri ekkora közfigyelem. Pontos információnk a pedagógusok sztrájkhajlandóságáról sincs; a PDSZ őszi felmérésében a megkérdezettek közel 75 százaléka mondta, hogy „inkább részt venne” egy sztrájkban, de az ilyen kérdőívekkel eleve az aktívabb munkavállalókat lehet elérni. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja szerint mindenesetre jelzi az elégedetlenség fokozódását, hogy tavaly márciusban még csak a vá­lasz­adók fele nyilatkozott úgy, hogy inkább sztrájkolna.

Más tényezők is azt valószínűsítik, hogy a pedagógusok tiltakozása nagyobbat szólhat a korábbiaknál. 2016 óta a pedagógusbérek sokat veszítettek az értékükből, és drasztikusabb lett a tanárhiány is, ami értelemszerűen azzal járt, hogy a rendszerben maradók munkaterhei emelkedtek. Növeli a sztrájk súlyát, hogy időben nagyon közel esik az április 3-i országgyűlési választáshoz. A pedagógusok január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot terveznek, március 16-ra pedig határozatlan idejű sztrájkot hirdettek – ez elvben addig tart, amíg nincs megállapodás a kormánnyal, s amíg elég pedagógus hajlandó sztrájkolni. Nagy Erzsébet azt mondja, nem szándékosan szerveztek rá a választási kampányra, egyszerűen arról van szó, hogy egy sztrájk hosszas előkészítést igényel, és a megelőző jogi eljárások várható elhúzódása miatt sem mertek korábbi időpontot megadni. Szerinte a kormány nem hallgatja meg a pedagógusokat, és ezzel „saját magát navigálja bele abba a helyzetbe, hogy egy érzékeny időpontban éri majd a munkabeszüntetés”.

Tíz százalék

A PSZ és a PDSZ már 2020 márciusában közös sztrájkbizottságot hozott létre, azonban az akkoriban kezdődött koronavírus-járvány miatt átmenetileg felfüggesztették a tárgyalásokat. 2021 októberére jutottak el oda, hogy szükségét látták a folytatásnak, közösen fogalmazták meg négy követelésüket a béremelésről és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentéséről, amit később kiegészítettek az állami intézményekben dolgozó pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonásának igényével.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke azt mondja, azért léptek ősszel, mert érzékelték, hogy a közoktatás évek óta húzódó és a kormánynak folyamatosan jelzett problémái immár az iskolák működőképességét és a minőségi oktatást veszélyeztetik. A PSZ számításai szerint jelenleg 11–12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból, elsősorban az alacsony bér, a magas óraszámok, a magas munkaterhek és a szakma alacsony presztízse miatt. Rendszeressé vált, hogy az iskolák „bármilyen szakos” tanárt keresnek álláshirdetésekben, hogy a helyettesítéseket hosszabb időn keresztül nem szaktanárral oldják meg, vagy akár nem is pedagógus végzettségű munkavállalókat alkalmaznak – mindegy, csak tanítson valaki. Szabó Zsuzsa úgy látja, a problémák főképp vidéken, a sok hátrányos helyzetű diákot fogadó iskolákban koncentrálódnak, de a fővárosban is vannak jelei annak, hogy recseg-ropog a rendszer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.