Sztrájkra készülnek a pedagógusok

Ha felmegy a bérnyomás

Belpol

A fizetések elértéktelenedése mellett a kötelező oltás is fokozza a tanárhiányt a pedagógusok szakszervezetei szerint. A tervezett sztrájk épp a választási kampány legélesebb napjaira eshet.

A magyar pedagógusok legutóbb 2016 áprilisában szerveztek országos sztrájkot. A tanárszakszervezetek akkori közleménye szerint minden ötödik pedagógus (közel 25 ezer fő) és minden harmadik tanintézmény (csaknem 1200 iskola és óvoda) csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A részvétel ahhoz képest nem is volt kiugróan magas, hogy a 2016-os sztrájkot a „kockás inges” Tanítanék Mozgalom hónapokon át tartó akciósorozata előzte meg az oktatás problémáit érzékletesen bemutató nyílt levelekkel és több utcai megmozdulással.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mostani sztrájkkezdeményezését egyelőre nem kíséri ekkora közfigyelem. Pontos információnk a pedagógusok sztrájkhajlandóságáról sincs; a PDSZ őszi felmérésében a megkérdezettek közel 75 százaléka mondta, hogy „inkább részt venne” egy sztrájkban, de az ilyen kérdőívekkel eleve az aktívabb munkavállalókat lehet elérni. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja szerint mindenesetre jelzi az elégedetlenség fokozódását, hogy tavaly márciusban még csak a vá­lasz­adók fele nyilatkozott úgy, hogy inkább sztrájkolna.

Más tényezők is azt valószínűsítik, hogy a pedagógusok tiltakozása nagyobbat szólhat a korábbiaknál. 2016 óta a pedagógusbérek sokat veszítettek az értékükből, és drasztikusabb lett a tanárhiány is, ami értelemszerűen azzal járt, hogy a rendszerben maradók munkaterhei emelkedtek. Növeli a sztrájk súlyát, hogy időben nagyon közel esik az április 3-i országgyűlési választáshoz. A pedagógusok január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot terveznek, március 16-ra pedig határozatlan idejű sztrájkot hirdettek – ez elvben addig tart, amíg nincs megállapodás a kormánnyal, s amíg elég pedagógus hajlandó sztrájkolni. Nagy Erzsébet azt mondja, nem szándékosan szerveztek rá a választási kampányra, egyszerűen arról van szó, hogy egy sztrájk hosszas előkészítést igényel, és a megelőző jogi eljárások várható elhúzódása miatt sem mertek korábbi időpontot megadni. Szerinte a kormány nem hallgatja meg a pedagógusokat, és ezzel „saját magát navigálja bele abba a helyzetbe, hogy egy érzékeny időpontban éri majd a munkabeszüntetés”.

Tíz százalék

A PSZ és a PDSZ már 2020 márciusában közös sztrájkbizottságot hozott létre, azonban az akkoriban kezdődött koronavírus-járvány miatt átmenetileg felfüggesztették a tárgyalásokat. 2021 októberére jutottak el oda, hogy szükségét látták a folytatásnak, közösen fogalmazták meg négy követelésüket a béremelésről és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentéséről, amit később kiegészítettek az állami intézményekben dolgozó pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonásának igényével.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke azt mondja, azért léptek ősszel, mert érzékelték, hogy a közoktatás évek óta húzódó és a kormánynak folyamatosan jelzett problémái immár az iskolák működőképességét és a minőségi oktatást veszélyeztetik. A PSZ számításai szerint jelenleg 11–12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból, elsősorban az alacsony bér, a magas óraszámok, a magas munkaterhek és a szakma alacsony presztízse miatt. Rendszeressé vált, hogy az iskolák „bármilyen szakos” tanárt keresnek álláshirdetésekben, hogy a helyettesítéseket hosszabb időn keresztül nem szaktanárral oldják meg, vagy akár nem is pedagógus végzettségű munkavállalókat alkalmaznak – mindegy, csak tanítson valaki. Szabó Zsuzsa úgy látja, a problémák főképp vidéken, a sok hátrányos helyzetű diákot fogadó iskolákban koncentrálódnak, de a fővárosban is vannak jelei annak, hogy recseg-ropog a rendszer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.