Szakszervezetek: félrevezeti az Emmi a sztrájkra készülő tanárokat

  • narancs.hu
  • 2022. január 26.

Belpol

Az Emmi szerint a sztrájk nem törvényes, a szakszervezetek szerint a minisztérium közleménye.

Tegnapi közleményében azt írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy "nem törvényes" a pedagógusok december 31-re tervezett kétórás figyelmeztető sztrájkja, mert nincs róla jogerős bírósági döntés, így a szülők nyugodtan beküldhetik a gyerekeket az iskolába.

Az Emmi közleményére ellenközleménnyel reagált a sztrájkot szervező két szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Azt írják, a sztrájk törvényességének kérdésében csak a bíróság foglalhat állást, és a bíróság január 25-i végzésében arra szólította fel a kormányt, hogy terjesszen elő javaslatot a sztrájk idején biztosítandó még elégséges szolgáltatásról.

A szakszervezetek szerint a minisztérium azzal, hogy előre törvénytelennek titulálja a sztrájkot, "olyan súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz, amelyek alkalmasak arra, hogy a sztrájkolókat félrevezessék, akadályozzák alkotmányos joguk, a sztrájkjog gyakorlásában, a sztrájkolni szándékozó munkavállalókat megfélemlítsék, az intézményvezetőket és más, a sztrájk szervezésében együttműködő feleket elbizonytalanítsák, ezáltal kockáztassák a sztrájk lebonyolítását."

Ettől függetlenül folytatódik a sztrájk előkészítése, és a szakszervezetek várják a bíróság döntését.

Az idézett Emmi-közlemény egyébként "egyértelmű baloldali kampányakcióként" beszél a sztrájkról, és felidézi, hogy a szakszervezetek a három hónapja tartó sztrájktárgyalások előtt "Gyurcsánynéval  egyeztettek."

Ez azért különösen érdekes, mert a PDSZ bejegyzéséből kiderül, hogy a legutóbbi sztrájktárgyaláson maga Kisfaludy László, a kormány képviseletében tárgyaló helyettes államtitkár határolódott el a minisztériumi közlemények gyurcsányozásától. 

A PDSZ hozzáteszi, hogy a találkozóra, amin Dobrev Klárával egyeztettek, a kormányoldalt is meghívták, de Maruzsa Zoltán államtitkár nem tisztelte meg jelenlétével a pedagógusokat. 

A két szakszervezet a december 31-i figyelmeztető sztrájk után március 16-ra egész napos sztrájkot hirdetett. Követeléseikről a nyomtatott Magyar Narancsban megjelent cikkben számoltunk be részletesebben:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.