Súlyosan diszkriminatívnak tartja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa a Zeneakadémia rektori pályázatát, továbbá elfogadhatatlannak nevezik az egyetemhez kinevezett kancellár stílusát. Erről az Index tudósított két, a lap birtokába jutott levél alapján – az egyetem szenátusa mindkettőt Csák János kulturális miniszternek címezte.
A Telex összefoglalójában azt írja, az egyetemet rektorként most Vigh Andrea vezeti, a hárfaművész egyetemi tanár mandátuma azonban október 31-én lejár, két ötéves rektori ciklusa után pedig nem pályázhat harmadikra. A Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-i dátummal írta ki a rektori pályázatot, ami az egyetem szenátusa szerint jelentősen leszűkíti a posztot betölthető emberek körét.
A pályázat szerint az alábbiaknak kell megfelelnie a leendő rektornak:
- 5 éves, most is aktív, „nemzetközileg kiemelkedő és elismert” előadóművészi tapasztalat
- nemzetközi klasszikus zenei versenyeken elnyert díj
- nemzetközi klasszikus zenei versenyeken zsűrizési tapasztalat
Ezzel viszont kizárják a Zeneakadémia három akkreditált oktatási és kutatási területének képviselőit, azaz a zeneszerzőket, a zenekutatókat és a zenepedagógusokat
– és csak előadóművészek pályázhatnak, közülük is csak klasszikus zenészek. Korábban a szenátus azt javasolta, hogy „zeneművészeti (azaz előadóművészi vagy zeneszerzői), zenetudományi vagy zenepedagógiai egyetemi oklevél” meglétét írják elő a pályázóknak – ezt láthatóan a minisztérium nem vette figyelembe.
A Válasz Online arról ír, hogy a pályázati kiírás ellehetetleníti az egyetem által tervezett jelölt, Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes indulását is. Az Index pedig megjegyezte, hogy a mostani pályázati kiírásnak a Zeneakadémia több korábbi rektora sem felelne meg.
Ellentétben a Concerto Budapest zeneigazgatójával, Keller Andrással, és Kelemen Barnabás hegedűművésszel – a lap információi szerint mindketten megpályázzák a rektori posztot. Igaz, ehhez meg kell várniuk, hogy egyszerűsített eljárásban egyetemi tanári kinevezéshez jussanak, amit várhatóan a következő hetekben kapnak meg. Keller 2015-ben belső konfliktusok miatt hagyta ott a Zeneakadémiát.
„A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében”
– írta a szenátus a kedden kiküldött levélben Csák Jánosnak.
Egy másik levelet is küldött a napokban a szenátus Csáknak az Index szerint, ebben Kotán Attila Bertalanra, az egyetem kancellárjára panaszkodnak. „Az egyetemre 2023. január 1-én kinevezett kancellár működése, munkastílusa, morális és a szakmai munkára kiható rombolása elfogadhatatlan az egyetemi polgárság számára, a törvényben előírt együttműködési kötelezettségének továbbra sem tesz eleget.
Kancellári utasításait több esetben nem a jogszabályi háttérnek megfelelően, a szenátus hatáskörének csorbítása mellett hozza meg. Mindezek következtében egyetemünk helyzete válságos” – idézi a lap a levél tartalmát.
A Zeneakadémia egyébként azon kevés egyetemek egyike volt az utóbbi hónapokban, amelyek elutasították az egyetemi modellváltást, azaz az alapítványi forma felvételét. Kérdéses, hogy az egyetem szenátusa és a Csák János között kibontakozott konfliktusnak lehet-e köze a modellváltás elutasításához – a Válasz Online szerint mindenesetre erre lehet következtetni a fejleményekből.
