Pénteken folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott, a TASZ által képviselt hat tanár pere a Külső-pesti Tankerület ellen a Fővárosi Törvényszéken. A hvg.hu tudósítása szerint a tárgyalás elején a tankerület jogi képviselője arról beszélt, a per során szerinte nem nyert bizonyítást, hogy a tankerületnek ellenérzése lett volna az iskolával szemben, a kirúgott tanárokat pedig azóta egyetlen kivétellel pótolni tudták.
Sziklai Tamás, a tanárok védője elmondta, a perben a tanárok végig azt az álláspontot képviselték, hogy a pedagógusok alapjogokat gyakoroltak a polgári engedetlenség során, nem pedig egy nemtörődöm, hanyag munkavállalói magatartásról volt szó. Hozzátette, nem a polgári engedetlenség sértette a tanulók jogait, hanem az a szakmai űr, ami a kirúgások után keletkezett az iskolában.
A bíróság végül elutasította a tanárok keresetét.
A tárgyalás alatt a bíró azt vizsgálta, jogszerű volt-e a polgári engedetlenség miatt felmenteni a tanárokat. Indoklásában elmondta, hogy a polgári engedetlenség egyszerre volt munkaügyi és véleménynyilvánítási ügy. A bíróság szerint a tanároknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy a munkáltató valahogyan lépni fog a polgári engedetlenségre, különösen akkor, ha a munkáltató alapjogokat biztosító intézmény, hiszen a gyerekek tanuláshoz való jogát kell biztosítaniuk. Arról kellett a bíróságnak döntenie, hogy a tanárok tevékenysége átlépte-e azt a határt, ahol már a tankerületnek közbe kellett avatkoznia, és a bíróság arra jutott, hogy igen.
A bírónő szerint a tankerületnek nem az volt a célja, hogy berekessze a tanárok véleménynyilvánítását, hanem munkaügyi szempontok szerint mérlegeltek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az oktatás. A bírónő azt mondta, nem azt érte szankció, aki hangosabb volt, ugyanis a tankerület döntése az alapján született meg, hogy ki hány órát mulasztott. A feleknek 15 napjuk van a döntés ellen fellebbezni.
