Élve vagy halva - Vadászvilág Magyarországon – 4.

  • Grünczeisz Kata
  • 2015.05.02 10:04

Belpol

Ki a legnagyobb vadász idehaza? Hol vadászik Semjén Zsolt, Tasó László és Mészáros Lőrinc? És már megint Felcsút.

Előző összeállításunk végén (lásd: Hatalmukba kerítették, Magyar Narancs, 2015. március 12.) a leggazdagabb magyarok egyikének, Bige Lászlónak bakonyi vadparadicsomáról írtunk, amely majdnem 13 ezer hektárnyi, egybefüggő terület, túlnyomórészt állami erdőgazdasági területen. A legértékesebb darab, a Kab-hegyi Mátyás király vadaskert üzemeltetését a vállalkozó 2004-ben vette át a Koronás-szarvas Kft. megvásárlásával, amely akkorra „csődkö­zeli állapotba jutott, ezért vált szükségessé eladása” – tudtuk meg a cég képviselőjétől. A Koronás-szarvast nem sokkal az 1996-os vadászati törvény életbe lépése után hozta létre a veszprémi erdőket kezelő HM-Verga akkori elnök-vezérigazgatója és társa. Mivel a jogszabály nem tesz lehetővé 13 évnél hosszabb haszonbérleti szerződést, a felek ún. együttműködési szerződésben rögzítették a vadászati jog átadását harminc évre a Honvédelmi Minisztérium vezetésének jóváhagyásával. „A szerződést nem Bige László kötötte, ő csupán örökölte. Az időtartam pedig azért ennyire hosszú, mert egy jó minőségű gímszarvas-populáció kialakításához, mint azt a szakemberek, valamint a szakirodalom is megerősíti, több évtizedes szelekció szükséges” – magyarázta az ügyvezető. A Koronás-szarvas Kft. és a Verga Zrt. meg­állapodása ettől még problémás, ugyanakkor jogilag jobban védhető, mintha a vadászati törvénynek ellentmondó haszonbérlet lenne. Bige másik cége, a KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. – amely a Koronás-szarvas Kft. tulajdona – 2007-ben szerződött a Vergával a kertet körülölelő erdőségre. Ez esetben stimmel a törvényes időkeret, bár némi hosszabbításra sor került; 2009-ben különleges rendeltetésűnek nyilvánították a területet, így egy bérleti ciklus már nem tíz, hanem 13 évre szól, egészen 2020-ig. A Verga mindazon­által tavalyelőtt közigazgatási úton megtámadta Bige vadgazdálkodási cégeinek szerződéseit, azonban a vadászati hatóság elutasította a panaszt, sőt idén februárban a Kúria is jogszerűnek mondta ki a szerződéseket.

Nem érnek nyomába

„A vadászati jog kezdetektől fogva az uralkodó társadalmi viszonyokhoz kötődött. Az 1500-as évektől nemesi előjoggá vált, ám míg a földtulajdonosnak csak saját földjén volt vadászati joga, addig a nemesek szinte mindenhol vadászhattak, bizonyos övezetek pedig már akkor is konkrét emberekhez tartoztak” – mondja Bezdán Anikó Judit vadászati jogra szakosodott ügyvéd. A befolyásos szereplők máig elkötelezettek amellett, hogy minél jelentősebb vadászprovinciát tudjanak magukénak. Szerzési vágyukat a versengés szelleme is táplálja, ebben a közegben tudniillik sokatmondó jelzőszám, ki hány helyre tud meghívni vendégeket.

Ezen a listán (is) első helyen szerepel Csányi Sándor, akinek kö­zel 45 ezer hektár, döntő részben különleges rendeltetésű vadászterület tartozik a fennhatósága alá. Somogy megyei vadászbirtoka mellett a Bóly Zrt.-n keresztül a Mecsek déli lejtőin kiemelkedő vadgazdagságú, vaddisznóskertet is magába foglaló vadászterület várja, az exkluzív békáspusztai vadászházzal. Utóbbit túlnyomórészt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) és földtulajdonosoktól bérlik, a 198 hektáros Beremendi-erdő kivételével, amelyre a Mecsekerdő Zrt.-vel kötöttek haszonbérleti szerződést. Mindezen túl 2006-ig a füzesabonyi telep­helyű Fauna Zrt. által kezelt, 22 ezer hektáros vadászterület is Csányi-érdekeltség volt, míg jelenleg az OTP tulajdonában lévő Merkantil Bank elnök-vezérigazgatója, a szintén örömmel vadászó Utassy László a társaság legfőbb részvényese.

Győzött a túlerő

Győzött a túlerő

Fotó: Kovács Attila / MTI

A bankvezér az elmúlt húsz évben átgondolt stratégiával növelte egyre nagyobbra birtok­határait, vadgazdálkodási szempontból pedig a kíméletes, állománynövelő hasznosítás híve, a Nagybajom melletti vadászterü­letet 1997-ben kezdte el kiépíteni. „Csányi elegáns vadász. Neki nem kell attól tartania, hogy fél év múlva leváltják, ezért nem kell rohannia, és habzsolnia az életet” – fogalmazott a Narancsnak egy több alkalommal vele vadászó volt politikus.

A terület bővítésére 2007-ben, az első tízéves vadászati ciklus lejártakor nyílt alkalom. A kiszemelt, Mélyégerhez illeszkedő, csaknem négyezer hektáros Lencsen Földtulajdonosi Közösségben (ftk) szintén a SEFAG volt (és van) tulajdoni többségben. Ekkoriban avanzsált ugyanitt földtulajdonossá Leisztinger Tamás (4,7 hektár földet vett Csányi lányától), akit a földtulajdonosi közgyűlésen az ftk közös képviselőjének választottak, így voltaképpen az ő jóváhagyásával adták haszonbérbe a terület vadászati jogát a Dél-dunántúli Fauna Vadászati Társaságnak, 400 forintos hektáronkénti áron. A terület nélkül maradt előző bérlő, a Széchenyi vadásztársaság joggal volt csalódott, a SEFAG és a Dél-dunántúli Fauna fővadásza szerint azonban a váltás indokolt volt, mivel a vadgazdálkodásban elengedhetetlen a hosszú távú gondolkodás. Mint mondja, bár kiváló élőhelyi adottságú területet vettek át, rengeteg tennivalójuk volt a romos és hiányos vadgazdálkodási berendezések, a járhatatlan utak és a hajszolt, alacsony létszámú vadállomány miatt. Csányi rengeteg pénzt fektet a két földtulajdonosi közösség egyesítésével létrehozott, immár minden négyzetkilométerében különleges rendeltetésű Mélyéger-Lencsen Vadászterületbe. Az ide vezető utat kikövezték, 2013 novemberében földtulajdonosi gyűlés döntött az összeolvadásról, majd benyújtották a lencseni terület különleges rendeltetésre vonatkozó kérvényét, amit a Nébih – mint vadászati hatóság – tavaly nyáron hagyott jóvá. A Dél-dunántúli Fauna szerződését tehát két ok miatt is meghosszabbították egy év alatt: először az új FTK létrejötte miatt 2023-ig, másodszor a különleges státusz okán 2027-ig.

Terülj, terülj, asztalkám

A nagybajomi vaddisznóskert üzemeltetésére, továbbá a vadászati beruházások elszámolására a 2000-ben 80 milliós tőkével alapított Fauna-Jagd Kft. 2009 és 2013 között átlagban 96 milliós nettó árbevétel mellett évi 126 millió forint veszteséget termelt úgy, hogy Csányi Sándor ez idáig több mint másfél milliárd forintot ölt a fejlesztésekbe.

A hasonló terveket dédelgető Bige László vadgazdálkodási beruházásai ehhez képest eltörpülnek; a műtrágyakirály hétéves átlagban (hozzátéve, hogy 2011-ről és 2012-ről nincsenek teljes adatok) 38-39 millió forintot áldozott erre a tevékenységre. „A Mátyás király vadaskertet azért hozták létre, hogy megoldást találjanak a gyenge adottságú erdőgazdálkodási övezet intenzív vadgazdálkodási hasznosítására. Zárt rendszerben, potenciális árutermelő ágazattá akarták fejleszteni a vadgazdál­kodást” – summáz a Koronás-szarvas képviselője. A vállalkozások mára nyereségesek; a KAB-HEGY 2004 Nonprofit Kft. négy­éves átlagban 25 milliós nettó árbevételt tud felmutatni, míg a Koronás-szarvas adózott eredménye tavaly 32 milliót hozott a konyhára, 308 milliós nettó árbevétel mellett. Információnk szerint Bige tetemes összeggel tartozik az állami erdőgazdaságnak, ezt azonban a cégképviselet határozottan tagadja. A vadaskertért évi 670, illetve 720 forint/hektár díjat fizetnek, míg a körülötte fekvő zónáért inflációkövető bérleti díjat folyósítanak; 500, 600, majd 2008-tól 650, azaz évente 5,2 millió forintot. „A két összeg együttesen meghaladja az országosan elfogadott díj mértékét, nem beszélve arról, hogy ezen túl jelentős összegeket fizetünk a bérleményében lévő eszközök és berendezések után is” – érvelnek a cégnél.

Grafika: Grünczeisz Mátyás

Grafika: Grünczeisz Mátyás

 

A nehézségek ellenére sem kell sajnálni a vadgazdálkodókat: nagy mennyiségben és hosszú távon megéri vadba fektetni (az ágazat eredményeiről bővebben a Helyre tett számok című keretes anyagunkban olvashat). A Gödöllői Tangazdaság tulajdonosai például a dámtenyésztésben látták meg a lehetőséget. A tangazdaság és két magánszemély vállalkozásában működő Kiskartali Dámtenyészeti Bt. vadaskertjének környezete idilli: a 400 dámvad 200 hektáron éldegél egy hét kilométer hosszú völgyben, melynek közepén bővizű patak csobog. Bár a gazdaság által művelt területek egyben vadászterületek is, idáig nem kapott kiemelt figyelmet a vadgazdálkodás, csak mint kikapcsolódási lehetőség jött szóba. Másként áll a kérdéshez a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt. igazgatótanácsának elnöke, Horváth László. Az L.A.C. Holding vezére a Narancsnak elmondta, hogy a hagyományok őrzése miatt kötelességének érzi mindkettőt fenntartani, hason­lóan a gazdasággal együtt privatizált, közelmúltban felújított, szent­ta­má­si Almásy-kastélyhoz. A gazdaságnak 4300 hektáros vadászterülete van, míg a ménes a kastély melletti istállóépületben kapott helyet. A tiszteletbeli kazah konzul rezidenciája a trófeákkal tűzdelt termek ellenére sem egy klasszikus értelemben vett vadászkastély. „Az ELTE Füvészkertjével nemrégiben indult Pannon Breeding kezdeményezésnek például teljesen más célja van, jelesül egy őshonos arborétum létrehozása, amely a Kárpát-medence növényi genetikáját hivatott megőrizni, és ez is része a kastély rehabilitációjának” – tudtuk meg.

Haverok, buli, vadak

Persze nem mindenki teheti meg, hogy milliárdos költségvetésű vadászbirodalmat működtessen, azt ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a prominens szereplők latba vessék befolyásukat. Sőt ezt a lobbitevékenységet el is várja az adott vadászközösség, amely ennek reményében emeli a politikai potentátot magas tisztségbe.

Tasó László közlekedéspoliti­káért felelős államtitkár, Nyír­adony egykori polgármestere (ró­la szóló portrénkat lásd: Megszolgáló emberünk, Magyar Narancs, 2013. október 31.) igazán szerencsés, ugyanis a Gúthi-erdő közelében lakik, amelynek dámállománya világrekordokkal büszkélkedhet. Tasó az erdőgazdálkodásnál kezdte pályáját, és egészen az ágazatvezetői pozícióig vitte, ám míg 2010 előtt erőteljes kampányt folytatott az erdők privatizálása ellen, most mélyen hallgat. Az Alföld északkeleti vidéke egyéb­iránt Csányi Sándornak is szíve csücske, és ez volt az a térség is, ahol egykori sajtóhírek szerint Bige László szerette volna megvetni lábát a lónyai vadászat alkalmával. Tasónak a vagyonbevallása szerint több mint 50 hektár erdeje van, az elnökletével működő Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság bérelte terület pedig a Nyírerdő Zrt. dámokban leggazdagabb egységének közvetlen szomszédságában található. A 3500 hektárra szóló haszonbérleti szerződés egy helyi földtulajdonosi közösség és az egyesület között jött létre, s maga Tasó szentesítette kézjegyével. A Nyírerdőt minimális mértékben érinti a meg­állapodás, melynek értelmében évente százforintos hektáronkénti díjat fizetnek, ez az összeg azonban ebben a térségben nem kirívóan alacsony.

Szerénykedő vagyonnyilatkozatának és az Átlátszó helyszíni riportjának hála, mára mindenki tudja, hogy a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsoltnak (illetve családjának) Gánton van vadászháza, és 2005 óta ő a Gánti Vértes Vadásztársaság elnöke. Semjénéknél családi hagyomány a vadászat: felmenői hivatásos vadászok voltak Felső-Ausztriában, így a kicsi Zsolt már ötévesen vadászleseken és Széchenyi Zsigmond vadász-író könyvein edződött. A muf­lonban gazdag Vértesben öt erdészet működik, Semjén társaságának 6704 hektárra vonatkozó vadászati joga pedig jórészt a csákvári erdészet területe alá tartozik. A Gánti Vértes Vadásztársaság egy ftk-val kötött haszonbérleti szerződést, amelyben a Vértesi Erdő Zrt. többségben van. A tíz évre szóló megállapodás igen bőkezű mind az állami erdőgazdaság, mind a földtulajdonosok felé. A bérleti díjat inflációkövetően határozták meg; 2011 májusától átlagban 690, míg jelenleg 770 forintot fizetnek hektáronként, továbbá külön megállapodás alapján évente élőhelyvédelmi hozzájárulással – ez 2014/15-ben majdnem hétmillió forint plusz áfa volt – is támogatják az erdészetet. Mint megtudtuk, ez az összeg tette érdemessé arra az egyesületet, hogy a vadászterületükön található Kápolnapusztai vadászházat a Vértes Zrt. saját költségén a számukra felújítsa. A romos, komfort nélküli erdei lakot tavaly májusban adták át, és bár a pontos összeg üzleti titok, annyit sikerült megtudnunk, hogy húszmillió alatti ráfordításról van szó. Az Állami Földekért Felelős Államtitkárság tájékoztatása szerint nincs akadálya a vadászház meglátogatásának (bár egyelőre sehol sem jelzik a Vérteserdő honlapján, hogy a ház fogadóképes); annál is inkább, mivel a cél az, hogy ahová csak lehet, elcsábítsák a turistákat. „Az állami erdőgazdaságok több tucat vadász- és turistaházat újítottak fel az elmúlt években, és ez a tendencia biztosan folytatódni fog” – ígéri Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár (az állami erdőgazdaságokért felelős államtitkárság terveiről lásd Rend a lelke mindennek című keretes anyagunkat).

Gánt és Felcsút között mindössze 23 kilométer van, így nem kellene messzire mennie annak, aki tiszteletét szeretné tenni Mészáros Lőrincnél. A felcsúti polgármester büszke vadászszenvedélyére, irodájában trófeák láthatók, de zsákmányát örömmel ajándékozza földijeinek is; az Origo tudósítása szerint megesett, hogy egy egész vaddisznót küldött egy falusi összejövetelre. Mészáros sem ma kezdte a vadak felhajtását, immár 14 éve az Alcsútdoboz–Felcsút Földtulajdonosi Közösség elnöke, amelynek székhelye a Rézhegyen található. A volt gázszerelő lassan, de biztosan építi ki vagyoni helyzetéhez méltó birodalmát, amelynek ékköve a nol.hu szerint az Alcsúti Arborétum melletti kastélykertben felépült vadászház lehet. A szálak több szinten érnek össze a miniszterelnök szülőfalujában: az arborétumot több éve a Mészáros elnökletével működő Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport és Wellness Hotel üzemelteti, rendbetételét pedig két közbeszerzési pályázat nyerteseként mintegy nettó 160 millió forint értékben a Mészáros és Mészáros Kft. végzi.

Rend a lelke mindennek

Az erdőgazdaságok tulajdonosi jogköre tavaly jú­niusban került át a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a földművelésügyi miniszterhez, ám Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár ezt a lépést nem átszervezésnek, hanem visszarendezésnek látja. „Ezek a gazdaságok a második világháború befejezése óta a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartoztak, a hatósági felügyelet pedig mindig is itt volt, ezért a logika úgy kívánta, hogy a tulajdonosi jogkör és a szakmai irányítás egy helyen legyen. 2010-ben az volt a feladat, hogy rendet tegyünk, és ennek a financiális részét teljesítette is az MFB. Lecseréltük a vezérigazgatókat, megváltoztattuk a cégek működését, megtámadtuk az esztelen haszonbérleti szerződéseket, most pedig visszatereljük az erdőgazdaságokat oda, ahová tartoznak” – summáz lendületesen. Az államtitkár minden téren a fegyelmezettség híve. Mint mondja, az erdőgazdaságok vezérigazgatóinak – akik közül tizennégyet cseréltek le 2010-ben – a szakmai döntéseken túl elsősorban az a dolguk, hogy végrehajtsák a kormányzati akaratot, így „ha ültetniük kell, akkor minden erejükkel azon lesznek, hogy ültessenek”. A haszonbérleti díj mértékére állami földek esetében a Nemzeti Földalap ad direktívát a terület minőségétől és vadgazdagságától függően, amennyiben viszont az állam kisebbségben van egy földtulajdonosi közösségben, a közösség dönt az összegről. Bitay tervezi, hogy felülvizsgálják a normatívákat, továbbá szeretné a természetvédelmi, ­vadászati és erdőtörvényt egyetlen, kódexszerű formában egységesíteni. Ezt nem tartja központosí­tási törekvésnek: az integrációt a joghézagok és ellentmondások elsimítása motiválja.

Kezükben a döntés

A vadászati törvény két alaptételen nyugszik: a vad mindig az államé, a vadászati jog és az ezzel járó kötelezettség pedig a földtulajdonosé. 2009 óta egy gazdasági társaság egyszerre több vadászterületre köthet haszonbérleti szerződést (ha a terület legalább 25 százalékán mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelmi tevékenységet folytat), míg az egyesületként működő vadásztársaságok és földtulajdonosi közösségek (ftk) csak egy terület felett diszponálhatnak. Utóbbiak általában 50–100 tulajdonost fognak össze, és társult vadászati joggal rendelkeznek – ezt adhatják bérbe jellemzően 100–600 forint/hektár/év áron a tíz, illetve 13 évente megrendezett ügydöntő földtulajdonosi gyűléseken. Az ülésen a határozatot a többségi szavazattal megválasztott közös képviselő hozza. Bevett gyakorlat, hogy a vadászati jogra vágyók évekkel a gyűlés összehívása előtt igyekeznek elérni, hogy a tulajdonosok nekik adják bérbe földjük vadászati jogát. Az ftk-k jogi helyzete számos szakértő szerint problémás: nem megoldható az ellenőrzésük, az egyéni földtulajdonosok jogai nehezen érvényesíthetők, a képviselet jogával pedig könnyen vissza lehet élni.

Helyre tett számok

A vadgazdálkodás bevétele az országos és megyei adatok alapján – melyet az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) összesít évről-évre – jelentősen nőtt a 2010-es évektől. Az Opten cégadatbázisa szerint 165 cég van Magyarországon, amely főtevékenységként a vadgazdálkodást, vadgazdálkodási szolgáltatást jelölte meg. A 2011/12-es vadászati évben a bevételek és kiadások egyenlege 270 százalékkal nőtt az előző évihez képest, és ez több mint egymilliárd forint profitot jelentett. A 2012/13-as időszakban tovább nőttek a bevételek, a teljes ágazati hozam 20,3 milliárd forint volt, ezen belül a vadhúsból 5,3 milliárd származott, de a vadgazdálkodók szerint még mindig lenne hová fokozni az importot és exportot. A legnagyobb feldolgozó, az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. hat állami erdőgazdaság tulajdonában van, így ezek a legfőbb beszállítók. A cég nettó árbevétele egymilliárd forint feletti, termékeik több mint 90 százalékát exportálják. Az iparág fellendülését a 2011-es vadhúsrendelet mellett a 2013-ban beharangozott – de azóta megrekedt – mintamenzaprogram szorgalmazná, melyben a Szaxon család pécsváradi Agroverje mellett az 5–7 milliárdos bevételű, vadhúsok és fagyasztott élelmiszerek kereskedelmében utazó Matuszvad, valamint a Mavad képviseltetné magát.

Neked ajánljuk