A már unalomig ismételt érvekkel igyekezett Szijjártó Péter megvédeni a keleti nyitást az ELTE BTK-n csütörtök délután: mint mondta, csupán egy lábról kettőre akartak állni, egyúttal az új világrend győztesévé válva. Másrészt pedig kettős mérce, mert más európai vezetők is tárgyalnak az oroszokkal, ráadásul az Egyesült Államok és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom 7 százalékkal nőtt is. A külügyminiszter szerint nem túlzás az új világrend kifejezés használata a 2008-as pénzpiaci válság óta, ennek a világrendnek pedig győztesei és vesztesei lesznek. Egy kérdés kapcsán kiderült ugyanakkor: Oroszországot jelenleg nem épp a győztesek közé sorolja Szijjártó, az EU-s szankciók negatívan érintették az országot, „gazdasági tevékenységük visszaesett”. A külügyminiszter szerint viszont ennek nem örülhetünk. „2013-ban 3,5 milliárd dollárnyi exportunk volt Oroszország felé, ez visszaesett 510 millióval. Emögött magyar cégek és munkahelyek vannak, ők pedig nyilván nem nevetnek egy jót.”
| ||
Szijjártó nem sokat szerénykedett, kijelentette: a kormány politikája eddig hozzájárult, hogy a győztes oldalon legyünk. Mint mondta, közgazdasági dogma, hogy nem lehet egyszerre gazdasági növekedést produkálni, fegyelmezett költségvetéssel dolgozni és új munkahelyeket teremteni, de a kormánynak mindez mégis sikerült. Szerinte hármas célrendszer lebeg a kormány szeme előtt: itt legyen az unión belül a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdasághoz és az export aránya a GDP-hez mérve. De fontos szerinte az is, hogy az egy főre jutó közvetlen működő tőke aránya nálunk legyen a legnagyobb.
Szijjártó nem felejtette el megemlíteni, hogy ma Magyarország külgazdasági tevékenységének 80 százaléka az Európai Unióhoz kötődik. Bár a számok eddig egyébként sem igazán támasztották alá a nyitás sikerét, a külügyminiszternek erre is volt magyarázata: szerinte elsődlegesen külső tényezők miatt csökkent egymilliárd dollárral tavaly a keleti nyitás célországaiba való export. „Háború van Ukrajnában, az Európai Unió szankciókat, Oroszország pedig embargót vezetett be, így szerinte 510 millió kiesett az oroszok, 310 millió az ukránok felé, ráadásul a Nokia is bezárta komáromi gyárát, és ezzel még 800 millió dollárnyi export veszett el. Viszont még így is sikerrel járt a kormány szerinte, mert „más relációban össze tudtunk szedni 600 millió pluszt”, így csak egymilliárdos lett a kiesés.
| ||
Az Egyesült Államok és az EU közti szabad kereskedelmi egyezményt (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, angol rövidítéssel TTIP) megvédte Szijjártó: „A bezárkózás rossz válasz, Európának nyitottnak kell lenni, aki kimarad, lemarad.” Mint mondta, Magyarország a győztese is lehet a TTIP-nek, és „ne üljünk fel annak a nem tárgyszerű megállapításnak, hogy a TTIP gyarmati sorba taszítja Magyarországot”. Szerinte így az Egyesült Államok felé történő exportunk 15-20 százalékkal is növekedhet majd. „Minél kevesebb korlátozás van, annál jobb.”
Kifejtette továbbá, hogy a déli nyitás egy teljes mértékben európai gondolat, és az EU is stratégiai együttműködést kíván felépíteni ezekkel az országokkal. Szerinte Európa jelenleg nem játszik fontos szerepet az Afrikával és Latin-Amerikával való együttműködésben, de ezen változtatni kell. Mint kifejtette, lehet, hogy egyesek számára viccesen hangzik annak hangoztatása, mennyi naposcsibe érkezik Eritreába, de ez is egy kis vállalati siker. Hozzátette: elég annyit mondani a déli nyitás kapcsán, hogy Brazília, Argentína, Mexikó, és problémásnak tartja, hogy „teljes mértékben kijöttünk Dél-Amerikából”.
| ||
A menekültkérdés is szóba került, bár arra nem tértek ki, hogy a legújabb, milliárdos konzultáció a fogva tartás és dolgoztatás kettősében gondolkozik leginkább, és a magyar családokat védené a menekültektől. Dezső Tamás dékán például azzal nyitott, hogy maga is tapasztalta, az iraki kurdok milyen befogadóak, majd nem sokkal később már arról beszélt: a problémákat mindenhol helyben kell megoldani, nem ideimportálni menekültek formájában. Szijjártó ugyanezt mondta: szerinte „az emberi méltóság első megsértése, hogy ezeket az embereket hazájuk elhagyására kényszerítik”. Ezért szerinte békét és gazdasági stabilitást kell teremteni, illetve működő államot összehozni Líbiában.
A kérdések között felmerült a nemzetközi tanulmányok szak és Tóásó Előd kimenekítése is. „Ahol adottak a magas szintű képzés feltételei, ott legyen nemzetközi tanulmányok szak, ha pedig az ELTE-n nem lennének adottak, most nem jöttem volna el” – kedveskedett a miniszter. A Tóásó-ügyet szerinte erőteljesen mediatizálták, de ő is megkapta ugyanazt a konzuli segítséget, ami minden külföldön bajba került állampolgárnak jár. Szerinte már az adott ország berendezkedésén múlik, ez mennyire lehet eredményes. „Amúgy indokolt lenne, hogy mindenki állampolgársága szerinti országban töltse le büntetését.”
Szerinte a lengyelekkel is megmaradt a barátság, maximum egyes kérdésekben, így az oroszok kapcsán más lesz a megközelítés. De meg lehet nyugodni: mint mondta, az EU külügyi tanácsülésein lengyel kollégája mellett ül, aki „az egyik legjobb barátom a külügyminiszterek között”, és aki szerinte még a magyar futballban is nagyon otthon van.
